Húsvétvasárnap kezdett terjedni a szörnyű hír II. kerületi lakossági csoportokban, hogy a Tulipán utcában kigyulladt egy ház, és egy éjszaka alatt a tető, valamint a ház nagy része is teljesen leégett. A tűzoltók tíz autóval vonultak ki, egész éjjel küzdöttek a lángokkal, de a házban lakó idős bácsi szintén ott tartózkodó fiát már nem tudták megmenteni. Sokaknak maradtak borzasztó emlékei az esetről: a környéken lakók hallották a házban a lángok között rekedt 50 éves férfi segélykiáltásait, de többnyire tehetetlenül álltak a helyzet előtt.
Amellett, hogy ez a szörnyű trauma villámként csapott be a család életébe, a lakhatatlanná vált ház, a romok eltakarítása és az ezzel járó költségek is rájuk zúdultak. A Facebookon kialakult egy néhány fős aktív szervező mag, akik aztán a Tulipán utcai ház megmentése nevű Facebook-csoportban kommunikáltak az operatív dolgokról. Itt gyűjtötték és adminisztrálták a felajánlásokat, tervezték meg a romeltakarító napokat, a szakmai és az önkéntesen végezhető részét egyaránt.
Az összefogás az első pillanattól óriási volt: a csoportba összesen 150-en léptek be, szinte mindenki ki is vette a részét valamilyen módon a teendőkből. A nyári hétvégéken előfordult, hogy 30-an is dolgoztak egyszere a házon. Akadt olyan is, aki egészen máshol lakott, de a fél várost átbuszozta, hogy hozhasson néhány tálca sütit az önkénteseknek. Nagyon sokat segített az is, hogy egy helyi szakember magára vállalta a munkálatok koordinálását, mivel egy leégett háznak csak úgy nekiesni nagyon rizikós lett volna.
A Kutyapárttal is igyekeztünk megtenni a tőlünk telhetőt: kerületi önkormányzati képviselőnk, Juhász Veronika helyben a teendők és az adománygyűjtés szervezéséből is aktívan kivette a részét. Összesen közel 850 ezer forintot adtatok össze a felhívásunkra, amit ezúton is köszönünk! Ebből sikerült finanszírozni a konténerek bérlését és a tetőjavítás anyagainak beszerzését, így a lehető leghamarabb elkezdődhettek a munkálatok.
Ezekből a rengeteg önkéntes mellett legalább annyira kivette a részét a ház tulajdonosa, Zoli bácsi is, aki 89 éves kora ellenére a legfittebb fiatalokat megszégyenítő tempóban dolgozott, gyakorlatilag az első perctől az utolsóig. Hiába mondták neki, hogy inkább kímélje magát, szinte állandóan fent volt a tetőn. A családtagok is nagyon sokat segítettek, így a tető június közepére elkészült, a ház egy része újra lakható lett.