Rendhagyó volt a februári olvasókör Szombathelyen: most először egy képregény került terítékre

Negyedik felvonásához érkezett a Kutyapárt szombathelyi Olvasóköre, ezúttal ráadásul rendhagyó módon nem egy hagyományos regényt, hanem egy képregénykönyvet dolgoztunk fel. Csepella Olivér Nyugat+Zombik című művéről van szó.

Az alkalom elején sorra vettük a legfontosabb információkat a szerzőről és a könyv születéséről: az alapötlet még középiskolás éveiből származik, az első fejezet a diplomamunkája volt. 2014-ben határozta el, hogy megpróbál közösségi finanszírozással összegyűjteni 3 millió forintot a mű befejezésére. Az érdeklődés váratlanul nagy lett: a célösszeget 232%-kal túlteljesítette, így végül 7,5 millió jött össze. Szükség is volt rá, mivel a képregény egy év helyett végül háromig készült, 2017-ben jelent meg. 2020-ban Pálfi György filmet szeretett volna készíteni belőle, de a Filmalap nem támogatta. A szerző egyébként a Szikra mozgalom tagja, valamint a Csaknekedkislány zenekar énekese.

A társaság nagy része most vett először kézbe képregénykönyvet, igaz, képregényt többen korábban is olvastak. Sokfelé elvitt minket a könyv ill. a történet, pl. beszéltünk arról, ki a polgár, divat-e polgárnak lenni ma? A folyamatos agymosásnak “köszönhetően” természetesen erről a szóról a politika felé kanyarodtunk: megállapítottuk, hogy a “polgár” mai megfogalmazásban már rég nem az, mint amit eredetileg jelent a szó.

Mindenkinek tetszett, hogy a történet akciódús, dinamikus, gyors folyású – megegyeztünk abban, hogy a fiatalokat ezzel a stílussal lehet bevonni a szépirodalom és főleg a versek olvasásába. A fás rész többeknek az Isteni színjátékot idézte. Az őseurópai mitológia is erősen megjelenik (a varázsló által). Következő kérdés: kit személyesítenek meg, kiket jelképeznek a zombik? Talán a XIX. sz. maradi-haladó felfogású polgárait? Tóth Árpád könyvbeli hívóneve, a Kölyök, egyértelműen arra utal, hogy ő elég fiatalon halt meg (a történetben is hamar vége lett a zombik által).

Móricz Zsigmond volt a megmentő, a Szuperhős. Talán az “erősparaszt” mivolta miatt választhatta őt az író? (Megtudtuk, hogy amúgy ennek a nagy darab embernek weöressándoros cérnahangja volt. :D) Szóba kerültek nagyon érdekes, irodalomórán nem tanított részletek is a könyvben szereplő írókról, költőkről és kortársaikról: mindegyik nagy nőcsábász volt, Ady volt a leghiúbb, aki tudatosan imázst épített magànak – csak bizonyos szögből kehetett fényképezni, vagy otthon megírt, letisztázott verseket a Kávéházban úgy adta elő, mintha akkor és ott kapott volna ihletet.

Az első sajátarculat-építő egyébként Petőfi volt, aki, annak ellenére, hogy igen gazdag családból származott, a legjobb iskolákba járt, zsíros állása volt az akkori legmenőbb lapnál, mégis a szegény, éhező költő imázst építette fel magának, egyébként nagyon ügyesen! És hogy miért? A kor divatja, a romantika miatt! Visszatérve a könyvre: valaki kérdezte, szerintünk miért pont a cigarettafüst volt a csodaszer a zombik ellen? Mert asszociál a tömjénfüstre – válaszolta meg egyikünk bölcsen.

A beszélgetéskor felmerült, olvasásra/megnézésre ajánlott művek:

Dante: Isteni színjáték, Kaffka Margit: Képzelet királyai, Fritz és Aranka (film), Egy kanál víz (WSSZ), Osztovics Szabolcs: Új Petőfi-életrajz, Háy János valamelyik műve lehetne ősztől olvasmányunk.

Mielőtt feloszlottunk, még megtudtuk, hogy a svájcisapka kiválóan öltöztet, a Brenner film pedig nem jó.
Következő alkalom: április 25. kedd 18 órától!

Komment!