Teaházi esték – Miért sikertelen a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni harc?

Dr. Vasárus Gábor terület- és településfejlesztő geográfus (KRTK Regionális Kutatások Intézete) tartott előadást augusztus 1-jén Győrben, az Astro teaházban. Az előadás elsősorban az átlagember szemszögéből próbálta megközelíteni a probléma gyökerét, mely összetettsége miatt időigényes, de igazán elgondolkodtató.

Összetettségét mutatja, hogy már az őskorban megkezdődött a természet rombolása – gondoljunk csak az azóta már kipusztult állatfajokra. Sok a téveszme is, melyeknek köszönhetően hitelességét tudja veszíteni akár a fontosabb témáknál is a környezetvédelem. Ehhez hozzáadódik még a tudomány félreértése is, ami aztán kikerül a köztudatba.

Attól sem tekinthetünk el, hogy manapság nagyjából mindent a közösségi média befolyásol ezért: „Ma már a like a legolcsóbb valuta, a politikusok is ezt gyűjtik, a média is, sőt még a cégek is. Emiatt is a népszerű, populáris projekteket csináljuk meg, nem azt, ami tényleg fontos.” Ezeket a problémákat viszont nem külön-külön kell megoldani, hanem egyszerre. Ezért lenne szükség rendszerszemléletre.

Hipotézis 1 – Zöldre mosás

A lenti ábrán két problémamegoldási út látszik. Az első a hagyományos, amikor a tudomány megismeri a problémákat, adatokat gyűjt, kutatásokat végez, modellt alkot, és végül megszületik a megoldás. Ma már ez nem így működik (ezt mutatja a másik út): kialakult a vélemény-buborék jelenség, egy alternatív valóság.

Ebben az alternatív valóságban az embereket hozzászoktatták az egyszavas eldöntendő kérdésekhez. Például, hogy a szén-dioxid rossz, amiből következik a politikai válasz: a dekarbonizáció. Ezt pedig zabálja a média. Ebből a szempontból a média sokkal inkább hibás, mint a politika. A politika ősbűne pedig az, hogy 4-5 évre gondolkodik, csak addig tervez, ameddig szükséges, és folyamatosan halogat, mondván ráérünk még a klímaváltozással foglalkozni.

Ennél rosszabbak bizonyos NGO-k, amelyeknek nincs szigorú szakmai stábja. Ők a médián keresztül gyűjtik az alapítványaikba a pénzt. Minden évben mondanak egy nagyot, csinálnak rá egy kampányt, befolyik rá a pénz, majd az egész kezdődik elölről.

Ez lesz a végére a zöldre mosás: “Kitalálunk álproblémákat és arra kínálunk álmegoldásokat, vagy valódi problémára kínálunk kamu megoldást, aminek az a lényege teljesen mindegy, hogy működik-e, el lehessen adni.” Jelenleg Európában ez zajlik, és nem a környezetvédelem.

Hipotézis 2 Tudomány

Magyarországon tudományfilozófiát nem nagyon tanítanak az egyetemeken, pedig a tudományfilozófia fontos alapelve, hogy a tudomány nem objektív, hanem modelleket alkot és ezek alapján próbál jósolni. Ezt hívják interszubjektivitásnak.

A politika viszont ezt nem érti és nem szereti, ő egy igent, vagy egy nemet akar. Ezt tavaly is tapasztalhattuk az augusztus 20-i időjárás kapcsán, vagy éppen a Covidnál is láttuk, hogy miközben a virológusok modelljei még egymással vitatkoztak, a politika egyszerre mindet alkalmazta.

Továbbá azért nem objektív a tudomány, mert már a származás és a nevelkedés körülményei is befolyásolják az objektivitás tényét. Ezért van az, hogy az igazán jó kutató csoportokban sokféle ember van: nők és férfiak egyaránt a világ minden tájáról és vallásából. Ebből a sokszínűségből pedig, következnek a nagy felfedezések. A környezetvédelem viszont, (és nem keverendő össze a környezettudománnyal) nagyon szubjektív dolog.

Klímaváltozás

A klímaváltozást olyan, mint a vadvízi evezés. A tévhitekkel ellentétben viszont, nem tudjuk kinyírni a klímaváltozással a bolygót. Továbbá az éghajlatváltozással járó hőmérséklet-emelkedésnek sem lesz akkora hatása a földre, mint hinnénk. Igaz, 2100-ra városaink úgy viselkedhetnek mint a légkeveréses sütő. És hiába a szén-dioxidot (CO2) tartják egyesek az üvegházhatás egyik legnagyobb okának, az mégsem annyira káros, mivel, ha van elegendő fotoszintetizáló növényzet, akkor a CO2 még tápanyagként is hasznosul.

A probléma itt azzal van, hogy mi más anyagokat is kiengedünk a légtérbe, és ezek összeadódva még károsabbak. Na meg persze a növényzetirtással, azon belül is az erdőirtással, amikor vagy egyszerűen kivágják a fákat, vagy leégetnek egy teljes erdőt azért, hogy szántóföldet csináljanak a helyére.

Hogy egy kézzelfoghatóbb példát is említsünk az előadásból: “A legjobban azt szeretjük, ha szép, élére nyírt gyeptégla van, közte meg minél több beton.” A valóságban viszont a klímaváltozás döntő többsége a tengerekben, óceánokban zajlik és nem a levegőben. Ugyanis a nagy víztömegek nyáron hűtenek és télen fűtenek, de ahogy melegszik a föld, úgy emelkedik a vízszint is a hőtágulásnak megfelelően.

Nagy károkat okoz az olajfúró tornyokról kiömlő olaj és a szemetelés, ami már ott tart, hogy egy Magyarországnál nagyobb összefüggő szemétkupac van a Csendes-óceánon.

Mit ront el a környezetvédelem?

Lényegében azt, hogy szeret túlozni azért, hogy figyelmet és pénzt kapjon. Például, hogy jön a cunami és elönt egész tengerparti városokat. Aztán, hogy a lelkes, de képzetlen NGO-k kezébe adja az irányítást, akik hajlamosak még jobban túlzásokba esni. Illetve, ha a közlekedésnél is nézelődünk, ott van a bioüzemanyag. Az alapanyagainak termelésével, ami nagy részben kukorica, Dél-Amerikában élelmiszer-inflációt idéztek elő.

Ne felejtsük el az elektromos autók marketingjét sem, amiben arról beszéltek, hogy nem bocsát ki káros anyagokat kipufogóval. A gond itt azzal van, hogy az áramot valahogy meg kell termelni, ahogy a lítium-akkumulátorhoz is lítiumot kell bányászni, majd abból még akkumulátort és járművet kell gyártani.

Tehát le lehet vonni azt a következtetést, hogy az elektromos közlekedés egy marketingeszköz, amit a gyengélkedő autóipar feltámasztására használnak. Továbbá ez az idézet is mutatja a helyzet érdekességét: “Annál, hogy mi autókat cserélgetünk le, sokkal jobban megéri az, hogyha a házakat szigeteljük le.”

Energetika

Az energetikával kapcsolatban valójában azt a kérdést kell feltenni, hogy egy szélcsendes téli estén, amikor a napelem meg a szélerőmű nem működik, akkor mivel termeljünk áramot? Atommal vagy gázzal? A franciák az atomra szavaznak, míg a németek politikai érdekek miatt, a fukusimai baleset óta a gázra álltak át. Ebből következik, hogy Magyarország áramtermelése is kevesebb CO2-t bocsájt ki egy kWh áram termeléséhez, mint Németország.

Tehát szükség van egy Paks 2-re, csak azt nem az oroszokkal kellene megépíttetni. Azt kell továbbá figyelembe venni, hogy a nap- és a szélenergia kiszámíthatatlan, az okos hálózat nagyon drága, viszont az áramigény folyamatosan nő, ami azt eredményezi, hogy nem lehet csak teljesen megújuló energiaforrásokra hagyatkozni.

Mezőgazdaság

Elsősorban egy szántásmentes mezőgazdaságra lenne szükség, amivel a műtrágyázást is csökkenteni lehetne. De jelenleg a szántással és műtrágyázással egy ördögi kört teremtünk, melynek következménye az, hogy évente egy magyarországnyi területen pusztul el a talaj. Ehhez hozzáadódik az is, hogy a rizstermesztés és a marhatartás az egyik legkörnyezetszennyezőbb dolog.

Mit tegyünk és mit ne tegyünk?

Tennünk kell azért, hogy a mezőgazdaságot megváltoztassák. Továbbá el kell kezdeni tudatosan fogyasztani, mert a cégek csak azt gyártják amit megvesz a fogyasztó. És ha van választási lehetőség, ne repülővel menjünk nyaralni.

Ami pedig a legfontosabb: nem egyedül kell a világot megváltani, hanem helyben kell először változásokat elérni, hogy azok példaként szolgálhassanak a jövőben. A világ a példádtól változik, nem a véleményedtől.

Azt pedig a legjobb elfelejteni, hogy mindenhová autóval megyünk, ahogy azt is, hogy a világ másik feléről szerzünk be termékeket, valamint évente új telefont és cipőt veszünk.

Berki Ádám

Komment!
Ez is érdekelhet:
„Nincs olyan, hogy te egyszerre vagy keresztény, és bő nyállal szitkozódó, gyűlölködő ember”

"Ne vidd a politikát a gyerekekhez: az antirasszizmus gyakorlása még nem nekik való!""Nem imádkozunk veled együtt az ökumenikus imahéten, mert Read more

A magyar mezőgazdasági nihil és ami mögötte van

Igazgatási Munkacsoport - Népfőiskola kooperáció 2023. június 30-án Tálas Sándor gazda tartott Népfőiskolai előadást a magyar mezőgazdaságot uraló nihilről, arról Read more

„Nem vezet sehová, hogy a tanáriban, kávésbögrét szorongatva vívjuk a házi forradalmat”

A Kétfarkú Kutya Népfőiskola május 26-i beszélgetésén a Miután Felmondtam mozgalom két alapítóját kérdezte Paszicsnyek János. Ez a civil kezdeményezés Read more

Így maxold ki a társadalombiztosításod: ismered az apró betűs részeket, amelyekkel mind spórolhatsz?

Neked is feltűnt, hogy amikor az egészségügyi rendszerünk helyzetéről, az ellátás minőségéről, vagy „gyorsaságáról“ elegyedünk szóba valakivel, szinte biztosan végeláthatatlan Read more