Szofi világa – a filozófia történetéről a szombathelyi olvasókörön

A könyvet Emesénk javasolta, a miért?-re az volt a válasza, hogy neki fiatal(abb) kislánykorában meghatározó élményt adott a mű.

1952-ben íródott a mű, 40 millió példányban kelt el – pedig a szerző nem gondolta volna, hogy egy ilyen témájú könyvből nyereség is lesz. Pedig lett, méghozzá annyi, hogy tudott alapítani egy ún. Szofi-díjat is, amit 2013-ig osztottak Norvégiában – ahol amúgy kötelező tantárgy a filozófia, egyetemi szinten is.

Jostein Gaarder stílusára jellemző a „történet a történetben” felépítés, itt is megjelenik. Sokféle téma érdekelte, pl. környezetvédelem, 2006-os Izrael-libanoni konfliktus. 9 írói díjat nyert, de azért végig megmaradt az eredeti foglalkozásánál: tanárként dolgozott, a tanár-tanítvány kapcsolat ezért jelenik meg több művében, pl. a tárgyalt könyvünkben. Amit egyébként egy szépirodalomban tálalt filozófia-tankönyvnek szánt. A célközönség, szerintünk, Szofi korosztálya, ezért is vannak benne „váratlan” momentumok, vagy a sok-sok kérdés.

Úgy találtuk, a Holt költők társasága ugyanezt a témát járja körül.

Kritikaként megfogalmazódott, hogy a Szofi világa csak az európai filozófiát tárgyalja, a keleti filozófiák teljesen kimaradtak belőle. De persze, az úgy már élvezhetetlenül hosszú lett volna. Ráadásul így is elég tömény – valaki lexikonhoz hasonlította.

Másik negatív kritika (hmm….tud egy kritika pozitív lenni?? – v.), hogy Darwinig még egészen egyben volt a könyv, de ott elkezdett szétesni, illetve Darwint ki is lehetett volna hagyni. Itt merült fel, hogy mi a különbség világkép és filozófia között? (merthogy az nem darwini filozófia, hanem darwini világkép!)

Többen mondták, hogy a könyv vége nem „ütött”: valahogy elmaradt a katarzis, az aha!, vagy akármi… Pedig olyan szépen, fejezeteken keresztül fel lett vezetve a szülinapi ünnepség – aztán nem történt ott SEMMI!

Sokat filozofálgattunk az Olvasókörben, mert elindított bennünk számos filozófiai kérdést a könyv, pl. az egyik első kérdés az volt, mit is jelent a filozófia? Szó szerint „a bölcsesség (szofia) szeretete (filo)”. További vélemények, ötletek: „tudomány feletti, tényekből kiinduló extrapoláció” , „okos emberek magyarázatot keresnek a világ dolgaira: honnan jöttünk, hová tartunk, stb.”, „a világ megfigyelése”, „leülünk, beszélgetünk és jönnek az ötletek”, „a filozófia azzal foglalkozik, mi az élet, hol van az ember helye a világban”, stb.

A „mivel foglalkozik ma a filozófia?” kérdésre valahogyan előjött a SZABAD AKARAT fogalma – na, innentől már kábé másról nem is beszéltünk. Próbáltuk konkretizálni, mi is a szabad akarat, hú, de nehezen ment! (Igazából nem is sikerült.)

Mitől is függ a szabad akarat? Genetika, neveltetés, kortársak, stb. – nagyon sok mindentől. Ha nincs szabad akarat, akkor nincs FELELŐSSÉG. Nincs szabad akaratunk onnantól kezdve, hogy azt gondoljuk, okosak vagyunk – ez csak illúzió: gyakorlatilag a társadalmi rendbe való beilleszkedés, hasonulás.

Szabadabbak vagyunk a korábbi korok embereinél – de ezen azért elgondolkodtunk, hogy vajon tényleg így van-e, hiszen a digitális kontroll még sosem volt ilyen erős a világban! Plusz, lassan ott tartunk, hogy ha az elektromosságot lekapcsoljuk, „kihúzzuk a konnektorból a dugót”, akkor vége mindennek, a szabad akaratnak is!

„Szabad országban szabad ember azt tesz, amit – szabad.”

Legalább az akaratunkban szabadok vagyunk-e?….

Ha filozófia, akkor előbb-utóbb egy steineri gondolatnak is elő kellett bukkannia. Itt most az volt, hogy az értelemtől, érzelemtől az akaratot külön lehet-e választani? Tudunk-e dönteni helyes és helytelen között? Egyáltalán: mi a helyes, mi a helytelen?….

Én pontosan ezért IMÁDOM az OLVASÓKÖRT: bármilyen témáról tudunk értelmesen beszélgetni, sőt: véleményeket ütköztetni, sértődés és pohárdobálás nélkül.

Az este végén megszavaztuk a következő hónapok könyveit:

H.Áron és a mesék tengere (6 szavazat)
Erich Kästner: Ebek harmincadja (9)
Szofi választása (a mai könyvünk „folytatása”) (7)
Elras Canetti: A megőrzött nyelv (5)
Zen, avagy a motorkerékpár ápolása (8)
Zulejka kinyitja a szemét (5)
Rozán Eszterünk új könyve, az „amszterdamos” – ez lesz a februári!!! (10)

Szóval 2024-ben a következő alkalmak könyvei:

2024.01.09. 18:00 – Kristóf Ágota: A nagy füzet
2024.01.30. 18:00 – Grecsó Krisztián: Pletykaanyu
2024.02.27. 18:00 – Rozán Eszter: Gyere velem Amszterdamba

Komment!