Félnarancs – Jeanette Winterson: Nem a narancs az egyetlen gyümölcs – Olvasókör Szombathelyen

Kedves Választópolgárok!

Itt az alkalom, hogy kinyilvánítsátok akaratotokat, úgymint, elolvassátok ezt a half trilógiát vagy nem. Bármelyiket választjátok, az a jó döntés!

2026. augusztus 25.-én Jeanette Winterson: Nem a narancs az egyetlen gyümölcs című könyvét taglaltuk, nagy kedvvel! Erről az estéről nem tudok lineárisan írni, de még spirálisan :):):) sem, inkább csak kaotikusan. Előre is elnézést kérek ha követhetetlen (nekem is)!

Eszti ajánlotta a könyvet, a bigott vallási téma miatt, sikerült belenyúlnia! Ezen az estén, szerintem, az összes vallás szóba került, talán a sintoizmus nem.

Statisztika:
17 fő tömeg gyűlt össze, Emi új taggal (aki tudott rólunk, csak eddig nem gyött, de most, igen), Dávid szemlélődővel.
13 fő végigolvasta, többiek megbotlottak egy fejezetben.
9 főnek tetszett (a jegyzetemben 7 emberke van, de akkor nem jön ki az egyenlet, így inkább deriváltam, vagy variáltam)
1 főnek nem tetszett, aki kitalálja ki ő, befizetem egy szemöldök laminálásra!
2 fő: is-is,
1 fő is-nem.

---

Az írónőről:
1959-ben született Manchesterben, fél éves korában adoptálta egy pünkösdista házaspár, akik a közeli Accington malomvárosban éltek. Pünkösdi keresztény misszionáriusnak nevelték, és már 6 éves korában elkezdett evangelizálni és prédikációkat írni. 16 éves korában leszbikusnak vallotta magát, és elhagyta otthonát. Alkalmi munkákból élt, miközben Oxfordban angolt tanult. Miután Londonba költözött, különböző színházi munkákat vállalt, majd egy szerkesztőségi asszisztens állásra jelentkezett egy újonnan alakult feminista kiadónál.23 évesen megírta első regényét ” Nem a narancs az egyetlen gyümölcs” címmel, mellyel elnyerte a Whitbread Prize for a First Novel díjat. Később ebből a könyvéből 3 részes tv-sorozat is készült, ami BAFTA-díjat kapott. Azóta több mint egy tucat könyve jelent meg, köztük a Szenvedély, vagy a Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?Élete egy sikertörténet. Hogy válik egy 60-as évekbeli észak-angliai munkáscsaládból, bigott vallási környezetből, leszbikusként, sikeres íróvá!

---

A műről:
Az írónő önéletrajzi ihletésű első regénye rendhagyó felnövéstörténet. Főhőse az észak-angliai pünkösdista családban nevelődő Jeanette engedelmesen követi az utat, melyet anyja jelölt ki számára: bibliavetélkedőkre és tamburinórákra jár, misszionáriusnak készül Afrikában.Szülei a hatóság fenyegetései miatt kénytelenek beíratni a „bűntanyának” tartott iskolába. Ám miután anyja megtudja, hogy milyen érzelmeket táplál az egyik ottani lány iránt, ördögűzést végeztetnek rajta. Az összezavarodott, dühös, magányos Jeanette ekkor a saját útjára lép, maga igyekszik boldogulni az őt kegyetlenül elutasító világban.A gyerekkort egy bigott anya mellett úgy éli túl, hogy megtanulja magát nem pusztán tényként, hanem fikcióként is olvasni. Ez bizonyul az egyetlen kiútnak egy olyan helyzetből amely egyébként összetörné.A regényben szó esik a vallási fanatizmusról, egy észak-angliai munkáscsalád szegénységéről, könyvekről és olvasásról. De mindenekelőtt a szeretetről, illetve a szeretet hiányáról, a szeretet vad, szenvedélyes, soha véget nem érő Winterson-üldözéséről.Hálásan köszönöm Esztinek, hogy leírta az összefüggést a könyv fejezetei és az Ószövetség könyvei közt, ez nekem nem ment volna.A regény első két mondata:

„Mint a legtöbben, én is sokáig anyámmal és apámmal éltem. Apám nézni szerette a birkózást, anyám birkózni szeretett, mindegy, mivel.”

Az estéről:
Eszti megalapozta a beszélgetést egy regényrészlet felolvasásával. A jelenet: a szomszédok éppen paráználkodnak VASÁRNAP!!!Mivel Jeanette anyja vegyes érzelmekről sosem hallott, voltak a barátok és az ellenségek.

„ Ellenségek: Sátán (minden formájában)
                       Szomszéd
                       szex (minden formájában)
                       meztelen csigák
Barátok :     az Úr
                       a kutyánk
                       Madge néni
                       Charlotte Bronte regényei
                       csigaölő vegyszer”

Mesi több humort várt, keserédes volt számára a történet. A mese része jobban tetszett neki, ezért szavazott az is-nem-re. Az idő nem lineáris a regényben, hanem spirális, mikor hány éves volt Jeanette, lényegtelen.

Kriszti sivárnak gondolta a regény hangulatát de később rájött, hogy ez az író eszköze.
Zoli szerint nem egy nagy történet a bigott vallásosság ellenére sem. Nem volt benne újdonság számára.Egymondatos bölcsesség. 

„Egy jótanács. Ha meg akarod tartani a fogaidat, készítsd saját kezűleg a szendvicseidet…”

Eszternek tetszett a párhuzam a fejezetek és Mózes öt könyve közt az eredeti megnevezéssel. Nagyon sok egyház,  felekezet, szekta van, az egyik így olvassa a Bibliát, a másik úgy. Elmesélte, hogy 12 évesen egy Emmanuel Gyülekezet nyári táborában tanult angolul 10 napig, ami elég traumatikus élménynek bizonyult.
Esztin a Hit Gyülekezetben végeztek ördögűzést!!!Évi: a mai ember már nem tudja elkülöníteni a vallásokat.
Klári az adventisták szokásairól mesélt.
Tamás: Most jólét van, ha hiányban élnek az emberek, sok a probléma, egymásnak ugranak.
Eszti: Minél szegényebb egy ország annál jobban hajlik a kirekesztésre.
Tibit a könyv címétól kirázta a hideg, de ahogy olvasta egyre jobban tetszett a stílus, a nyelvhasználat. Kicsit hasonlít az Ulysseshez. Érdekelné, hogy a sok mondat, gondolat mögött mi van a háttérben. A regény az 1880-as években is játszódnatna, a leírás alapján. Ez a lány ebből a szűk környezetből ki tudott törni. Moldovát is olvas párhuzamosan, Az idegen bajnok, A gázlámpák alatt című könyvekben is borzasztó a környezet, onnan kitörni, egyenlő a nullával. Ez a lány is ugyanígy él. Istennek tetsző életet akar élni.(Tényleg, néha jó lenne elvonulni 2 hétre egy barlangba egy könyvvel, ahol az ember elrágódhatna egy-egy mondaton. Addig a család, a munkahely, és minden más, legyen ami akar!)
Kati: Jeanette mindent elfogadott, amit mondtak neki.
Mesi: Inkább lázadó volt.
Zoli: Egy bizonyos korig fogadta el a környezetét.
Eszti: A pap a tökéletességről beszél, amikor Jeanette rájön, hogy nem vagyunk azok, akkor kezd kételkedni.
Eszter: Fejlődésregény. A fejezetcímek nagyon izgatták, Mózes öt könyve után a többi fejezet is. Ahogy vége egy fejezetnek, egyszerre egy másik szempontból kezd el írni. 
Eszti: Kilépjen vagy ne a gyülekezetből?
Évi:. A legtöbb ember nem látja az ellentmondásokat.
Eszter: Körömszakadtáig képviselte a vallását.
Böbe: Mindenki valamilyen közösséghez akar tartozni.Emi: Ha nem vált volna leszbikussá, lehet, hogy nem megy el, vagy csak később.Jucus:(én).: Mitől lett leszbikus?
Dóra: Ez színtiszta genetika.( Én az epigenetikában jobban hiszek, mint az eleve elrendelésben. Az, hogy a DNS-ben kódolva vannak a tulajdonságok, a készségek, a betegségek, az evidens, de szerintem, a környezet határozza meg, hogy melyik gén kapcsol be és melyik nem. Jeanette nagyon fiatalon és nagyon egyértelműen vált leszbikussá. Volt egy „fikusz”nevelőapja és egy „gőzhenger” nevelőanyja és 500 mérföldes körzetben sehol egy „tökös” FÉRFI példa. A könyvben férfiakról nem is ír igazán, csak a két papról, de őket a hivatásuknál fogva nehéz férfias jelenségnek nevezni.)
Kati: tanulni akart, muszáj volt elmennie.
Dóra a vallástalan feltétel nélküli  szeretetben hisz. Ha egy kicsit is más vagy mint a környezeted, kivet magából a közösség.
Áginak averziói vannak a kötelező valahova tartozástól. Tasi Zsuzsánna: Égig nyújtózik, földig hajol című könyve jutott eszébe, amiben egy krisna közösséghez tartozó lány mutatja be az ottani életét és kilépését.
Tamás is ehhez kapcsolódott, hallott egy interjút Kepes Andrással, aki azt nyilatkozta, azt bánta meg, hogy annak idején nem beszélgetett el hosszabban a lányával, mielőtt az belépett volna a krisna közösségbe. Ha valahonnan kiszállsz, lesz-e egy közeg ami megtart?
Zoli: Amikor egy ember kilép egy szektából, bizonytalan, nem tudja, mi lesz utána, lehet, hogy visszacsúszik. Még nehezebb, ahogy Jeanette esetében is, ha valaki ebbe beleszületik.
Tamás: Még a habánok ( hutteriták ) is eszébe jutottak. Ők egy zárt vallási vagyonközösségben éltek, imádkoztak, dolgoztak (habán fajansz kerámiák), de vallási üldöztetések miatt el kellett hagyni a hazájukat (Svájc).
Évi akkor tudott kapcsolódni a könyvhöz, miután felbukkant Reynolds és Turner művészete. Jeanette tanárai nem vették a fáradtságot, hogy megismerjék őt.

Mielőtt berekesztettük volna az ülést, még folyt némi polémia az integrált oktatás mellett és ellen.Befejezésül még egy idézet:

„Az igazi családok székekből, asztalokból és kellő számú pohárból állnak; esélyem sincs ilyet találni, és esélyem sincs a sajátomat megtagadni; anyám cérnát hurkolt a gombomra és kedve szerint rángat.”

A következő gyűlés: 2026. szeptember 29.  18.30h (18h akkor lesz, amikor a sötétben biciklizők azt mondják)Ismét NEM Claire Kenneth-et olvasunk! (Óhhh, csak a Neonfény a Nílus felett, csak azt tudnám feledni :):):))                Lea Ypi: Szabadon

Mindenkinek jó olvasást, kellemes időtöltést kívánok! 

                                                                        Jucus