„Bánom is én, ha elítél az utókor.”
Ezzel a mondattal vette kezdetét a keleti fronton zajló etnikai tisztogatás, amiről 1941 nyarán a minisztertanácsban hoztak döntést. A film kísérletet tesz arra, hogy megvilágítsa az Antonescu-idézet hátterét, és elősegítse a történelmi múlttal való szembenézést. A próbák során múlt és jelen, fikció és valóság keveredik, ősi hiedelmek elevenednek meg, régi sebek szakadnak föl, és a politika is szeretné az egészet betiltani. Radu Jude Bánom is én, ha elítél az utókor című filmje egy groteszk, ám járható utat mutat a társadalmi méretű történelmi szembenézésre.
Hannah Arendt, Odesszai mészárlás, 1941, archív felvételek, antiszemita viccek, korhű lőfegyverek, Antonescu-idézetek. A fiatal rendezőnő, Mariana mindezt szeretné belesűríteni új, dramatizált történelmi tablójába. A rendezés mellett a magánéletben is nehézségekkel kell megküzdenie, de mindkét területen helyt áll, és nem enged az igazából.