Mi az a kenderbeton, és miért fontos a jövőnk szempontjából, hogy fenntarthatóan építkezzünk?

A Kétfarkú Kutya Népfőiskola miskolci eseményén Czibik Ádám tartott előadást, aki négy évig dolgozott a dániai Ringkobing településen egy ökofalu megalkotásán. A projekt keretein belül a résztvevők megtanulták megépíteni saját házaikat, a fenntartható életmód jegyében emellett a táplálkozás és a szociális vonal is hangsúlyos szerepet kapott a programban. Ádám mostani előadásában az épületeknél, lakóházaknál használható, alternatív építő- és szigetelőanyagokról hallhattunk és kérdezhettünk.

Mi értelme az alternatív építkezési módoknak?

Amikor alternatív módon építkezünk, leginkább azzal a céllal tesszük ezt, hogy úgy fedezzük saját szükségleteinket, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzuk a környezetünknek. Ehhez mindenképpen hosszú távon kell gondolkodnunk, hiszen ezeknek a megoldásoknak jelentős hatása akár csak évtizedek múlva lehet, ezért muszáj türelemmel hozzáállnunk az egész témához. A legfontosabb kérdés a következő: mennyire fenntartható az életmód, amit folytatunk?

Sokat segíthet, ha visszatekintünk a régi módszerekre: arra, hogyan építkeztek az emberek a múltban. Alapanyagnak a rendelkezésre álló anyagokat használták, nem volt akkora globális kínálat, mint manapság. Ezekhez a lehetőségekhez a kínálat szűkössége miatt hozzátartozott az önellátás is. Manapság azért szükséges mindenki számára, hogy önellátó legyen, azonban mindenkinek illik megtennie azt, ami lehetőségeihez mérten lehetséges.

Főbb szigetelőanyagok és környezetbarát, alternatív változataik

Az üveggyapot, a rockwool, illetve a polisztirol a legelterjedtebb anyagok, melyek szigetelésként szolgálnak, azonban ezek előállítása igen költséges. Nem nevezhetőek környezetbarát anyagoknak, mesterségesen állítják őket elő, illetve az építkezés után keletkező felesleggel sem lehet mit kezdeni, csak kukázni, nem lehet újrahasznosítani, vagy valahol máshol felhasználni. Sokszor a nyílászárók is műanyagból készülnek. Ezek hermetikusan zárnak, amik a ház belsejének nyirkosságát, párásodását, illetve penészesedését okozhatják.

Felső sor: kenderbeton, textilhulladékból készült szigetelés, gyapjúszigetelés. Alsó sor: fagyapot, gumiabroncsból készült alap, papír darálékból készült szigetelőanyag

Ezzel szemben több működő, alternatív lehetőséggel számolhatunk:

A bárányokat tartó gazdák rengeteg gyapjú felesleggel rendelkezhetnek, amit már nem feltétlenül tudnak felhasználni, mert nincs rá szakképzett emberük, műhelyük, vagy erre szakosodott feldolgozóiparuk. Pedig felhasználható akár ruhák készítésére, de házak szigetelésére is.
Magyarországon lehetőségünk van fagyapot rendelésre, aminek hivatalos forgalmazója is akad. Ez az anyag teljesen úgy néz ki, mint az üvegszálas szigetelés, csak ez farostokból készül és mindenféle méretben létezik.
Fel lehet használni a papírhulladékot, textilhulladékot, természetesen ezeket felaprítva és megtisztítva akár padlószigetelést is lehet belőlük csinálni. A gyakran óriási szemétdombokat alkotó gumiabroncsokból is lehet például földdel feltöltve, kisebb épületeknek erős alapot tenni.
Az előadás keretein belül a kenderbetonon volt a hangsúly, mely briliáns megoldást nyújt sokféle célhoz, de erről később még több szó lesz.
Szalmabálákat fel lehet használni épületek falához, de szigetelésképpen is.
Dániában, ahol Ádám élt, kagylóhéjat is használtak, ugyanis a környéken rengeteg kagylóhéj maradt meg feleslegként, amiket lecsiszoltak, döngölőgéppel ledöngöltek ház alapnak, illetve zöld tetők alapjának is sokszor ezt használták szigetelőrétegként. A példa jól bemutatja, hogy adott területeken az emberek mindig azt próbálják meg felhasználni, ami a területen rendelkezésre áll.

Alternatív módon épült házak típusai

A „tiny house” építése volt Ádámék egyik feladata a Dániában töltött idő során. Ezek 4×4-es házak, amik nyári lakhatásra voltak alkalmasak. Mivel utánfutóra építették az ilyen házakat, ezért ezek szállíthatóak voltak. Az ilyen házak építésekor lehet igazán észrevenni, hogy nincs is szükségünk akkora térre, mint amit gondolnánk. A kisebb méret miatt fenntartásuk sokkal energiahatékonyabb és költséghatékonyabb.

Konténerházak: A konténereket, amiket a kikötőben transzportálásra használnak, nagyon egyszerűen át lehet alakítani lakóépületekké. Ki kell vágni az ajtók és ablakok helyét, bevezetni az áramot és akár a vizet és a szennyvizet, és akár egyből szállítható lakóházakká válhatnak. A tetejét pedig könnyen meg lehet csinálni valamilyen zöld tetőre akár.

A rönkházak fa szerkezetű házak, melyek szigetelését bármelyik előzőleg említett alternatív módon meg lehet oldani. Legjobb bennük, hogy nincs szükség hozzájuk semmilyen nagyobb, vagy drágább gépre, eszközre. Egy vízmértékkel, egy éles fejszével és néhány alapvető szerszámmal fel lehet őket építeni. Építési folyamatuknak a kezdete egyszerűbb, mint a vége, ugyanis akkor már a magasba kell a rönköket felemelni, ami nehézkes, de egyáltalán nem kivitelezhetetlen.

A fenti kép jobb alsó sarkában látható ház 3 méteres belmagassággal rendelkezik. A nagy ablakrész egy épület elbontásából lett újrahasznosítva: az igazgatónak volt egy épülete, amit el akart bontani és Ádámék alkut kötöttek vele, hogy ha elvégzik ők a bontási munkálatokat, akkor minden használhatót elvihetnek és felhasználhatnak. Sokan mentek, így hamar le is bontották az épületet és az alkatrészeket egy konténerben elszállították, ezekből lett a magas háznak ajtaja és ablakai. Mind a pótkocsis, mind a magas ház sima lemeztetővel lett lefedve, ez a legegyszerűbb megoldás a hasonló könnyűszerkezetes épületek esetében, csupán fel kell csavarozni.

A kép bal oldalán pedig egy nyaraló alkatrészeit felhasználva épített könnyűszerkezetes ház látható. Ennek a háznak a tetőszerkezetét csak levették, majd amikor az új házat felépítették, ezt a tetőt csupán fel kellett rá tenni. A padló fa kockákból épült, melyek az elbontott színpad gerendáinak feldarabolásával készültek, ezeket a puzzle-höz hasonlóan rakták le. A falat belülről linóleummal borították, ami könnyen tisztítható, könnyű vele dolgozni és elvileg komposztálni is lehet.

A „Straw bale house” kategóriába a szalmából épült házak tartoznak, Ádámék egy hasonló építésébe belefogtak, ám ez a projektjük megállt. Építés előtt egy vázlattervet készítettek: a legóhoz hasonlóan dobozokat pakoltak egymásra, amibe később belepréselték a szalmát, utána már csak össze kellett csavarozni a dobozokat. Ez az építési mód is igen egyszerű, könnyen és hamar felépíthetőek így egy ház falai, amit valamiféle külső vakolással: például agyaggal, vagy faburkolattal ajánlott lekezelni.

Vályogházak egyre kisebb számban fordulnak elő Magyarországon, illetve a szakmához értők száma is folyamatosan csökken. Ennek ellenére ez is egy egyszerű építési mód, amivel olyan formát tudunk kialakítani házunknak, amilyet csak szeretnénk. Teljesen szabadon lehet a vályoggal bánni és többnyire mindenkinek megvannak a környezetében a hozzávalók, illetve a szükséges szerszámok. Felhasználására pedig tényleg végtelen lehetőség van.

A vályog előnyei: Kizárólag természetes anyagokból készül, ami mellett egyszerűen használható, könnyen pakolható és nem éghető. Nyáron hűvösen tartja a belső teret, télen pedig melegen, emellett pedig jó hangszigetelő hatással is bír. Igen gazdaságosnak mondható, ugyanis, ha szerencsések vagyunk a környezetünkből ingyen beszerezhető minden hozzávaló.
A vályog hátrányai: Nehéz, alacsony teherbírású és vastag falakkal rendelkeznek az anyagból épített házak. Több építőanyaggal kell számolnunk, mint például egy fából készült háznál. A nedvesség óriási gondokat tud okozni a vályogházaknak, oda kell figyelni, hogy mindenképpen egy száraz alapon álljon, például egy szilárdabb, magasabb kőlapon és a tetőszerkezetnek is védenie kell a nedvességtől. „Egy vályogháznak kell egy jó kalap és egy jó csizma.”

A kenderbetont Magyarországon hivatalosan is be lehet szerezni építkezésekhez. Egy nagyon egyszerű keverékről van szó, amihez az apróra felaprított kenderdarabokat mésszel keverik össze (utóbbi kötőanyagként szolgál). Miután elégségesen összekevertük, vizet adunk hozzá, mint a rendes beton esetében. Utána már nagyon könnyen dolgozható, semmi különösebb szerszámot nem igénylő anyagot kapunk, ami egyszerre szolgál falként és szigetelésként, és igen nagy energiahatékonyságú. Kártevőmentes, mivel a mész lúgossá teszi a falat, ezért semmilyen rágcsáló vagy kártevő nem akar majd belemászni. Lengyelországban már bevásárlóközpont is van, ami kenderbetonból épült.

A kenderházakhoz a Kenderház Magyarország forgalmaz alapanyagot. A honlapjukon leírtak alapján egy köbméter kenderbeton előállításához 100-110 kiló kender, 150 kiló speciális kötőanyag (mész) szükséges és egy 100 négyzetméteres családi ház elkészítéséhez 100 köbméter kenderbeton kell. Akár kulcsrakész házakat is lehet tőlük rendelni.

Hogyan készül a kenderház?

Az alapanyag elkészítése után téglákat formálunk a keverékből. Ezt hígítva „tejfölös anyagot” kaphatunk, amit ragasztásra lehet használni. Ádámék először egy favázat készítettek, amire mindkét oldalról azonos méretre felaprított alumínium csöveket raktak távtartóként. Ezt OSB lapokkal borították, majd miután megcsináltak így egy kört, megvárták, hogy megszáradjon. Ezután ugyanígy haladtak tovább szintenként felfelé.

A legfelső szint, ahol a tető jön, egy kicsit macerásabb, mert a hely is kevesebb, de egyáltalán nem kivitelezhetetlen. Habár a folyamat nem igényel speciális szerszámokat, kesztyűt, maszkot és védőszemüveget érdemes viselni már csak a mész miatt is. Magasabb épületeknél olyasmi pumpát használnak, mint a betonnál.

Az Ádámék által is alkalmazott tömörítős, feltöltős módszernél oda kell figyelni, hogy ne tömörítsük túl, ugyanis nem jó, ha a kenderdarabok szabályosan, egy irányban állnak. Akkor tökéletes, ha ezek minél inkább össze-vissza helyezkednek el, mert ezáltal sokkal jobban szigetelnek majd a falak, ugyanis a levegőnek ilyenkor össze-vissza kell mennie és több időt vesz igénybe, hogy az ideális hőmérsékletű levegő kiszökjön.

Visszatérve a ház építési folyamataihoz: először egy faszerkezetet építettek egy acélszerkezetre. A faszerkezet elkészülte és az első szint körbealapozása után már látni lehetett az ajtó helyét. Így kell sorban haladni felfelé, odafigyelve arra, hogy ahol lehet, fedjük le a konstrukciót valami vízhatlannal, hogy eső esetén minél kevesebb kár keletkezzen. Sok idő, mire a beton teljesen kiszárad, Angliában egy ezzel foglalkozó cég 4-5 hetet mond általánosnak, tehát akár több hetet is igényelhet, mire biztonságos mértékben megköt.

Az alumínium darabok helyét, amelyek a tartó funkciót töltötték be, utólag javították ki. A legfelső szint építésekor még hátra van a kisebb hibák javítása, a sarkok előkészítése a vakolásra. Nem akarták a sarkokat „kicentizgetni”, mert nem az volt a céljuk, hogy azok pontosan, teljesen szabályosan 90 fokban álljanak. A következő lépés a vakolás és a festés. A vakolóanyag finom szerkezetű homokból, mészből, kevés kenderből és vízből lett kikeverve, amit több rétegben vittek fel a külső és a belső falra.

Minden réteg felkenése után megvárták, amíg megszárad, aztán mikor befejezték a vakolást, valami puhább ecsettel kis nyomokat festettek bele, hogy a következő héten legyen mibe „kapaszkodnia.” Ezt 2-3 alkalommal ismételték meg, majd mészfestékkel lefestették kívül-belül az épületet. Ezután már a konstrukció tulajdonképpen készen állt a szállításra. Sima, fa szerkezetű, zöld tető volt betervezve, de ezt csak az elszállítás után, a végső helyen készítették el.

Egyéb környezetkímélő, alternatív megoldások

Érdemes megfontolni, melyik irányba nézzenek házunk ablakai, a napfénnyel és a napenergiával is kalkulálva a tervezéskor. Zöldtetőt is építhetünk, illetve víztisztító rendszerrel, vízgyűjtőrendszerrel is törekedhetünk a környezetvédelemre és az önfenntartásra. Érdemes minél több felületet „zöldíteni”, ennek nemcsak a ház szigetelésében van szerepe, hanem a fotoszintézis miatt szén-dioxidot is meg tud kötni, és szép látványt nyújthat.

Vertikálisan elhelyezhetünk futónövényeket, mindenféle kúszó-futó növényeket. Vannak olyan vertikális kertek, amik jobb hozammal rendelkeznek, mint a sima horizontális kertek. Zajszűrésre is teljesen jól lehet alkalmazni és esztétikailag is szimpatikusan tud kinézni.
Horizontálisan pedig beültethetjük a tető felső felületét, akár fűszernövényekkel, azonban fontos megtervezni, hogy fogjuk-e tudni az adott növényeket öntözni. Amennyiben ennek nehézkes a megvalósítása, akkor pozsgásokat érdemes ültetni.

Balra egy példa a vertikális, jobbra pedig a horizontális zöldítésre

Ádáméknak volt zöldtető-építő projektjük is, ahol deszkákból megépítették a tetőt, erre tettek egy vízhatlan réteget, majd egy lyukacsos műanyag tekercset, ami a földben megülepedik. Erre tettek egy geotextilt, amire rápakolták a földréteget. Magokat nem vetettek bele, de enélkül is hamar tele lett növényekkel. Ha meredekebb tetőből szeretnénk zöldtetőt csinálni, érdemes tartókat bevetni, nehogy lecsússzon az egész kert. Ilyen esetben érdemes a tetők legalján nagyobb kövekkel megoldani a vízelvezetést, amelyek megfogják a talajt, a vizet viszont átengedik.

A projektekről, amelyeken Ádámék dolgoztak Dániában egy videó is készült:

A Kétfarkú Kutya Népfőiskola további előadásait pedig ide kattintva nézheted meg, a jövőbeliekről pedig itt találsz infókat.

Komment!