Mi lett veled, pacsai foci? – Magyarország első futballakadémiája helyén ma munkásszálló működik

Számtalan cikk született már a pacsai fociéletről, de úgy éreztem, hogy kikívánkozik belőlem.

Miért fontos a pacsaiaknak a foci?

Pacsa nagyon sokáig volt a térség kiemelkedő települése, hiszen itt jött létre Magyarország első labdarúgó kollégiuma 1975-ben, emellett az 1957/58-as szezontól egészen 2010/11-ig bezárólag megye 1-es csapatot küldtek a pályára az edzők. (Kétszer estek ki megye 2-be, de már az első szezonban visszajutottak!) Aztán jött a törés.

A labdarúgó kollégiumot 1975-ben alapították Pacsán. A terv az volt, hogy a ZTE (akik két évvel azelőtt, 1973-ban jutottak fel az NB1-be) létesít egy kihelyezett sportiskolát az utánpótlás biztosítására egy olyan településen, amely központi fekvésű, és megfelelő sportlétesítményekkel rendelkezik.

„Származási felmérést végeztünk a ZTE-nél, és kiderült, hogy a csodát végrehajtó csapat zöme falusi – írta Gyurkó Kálmán, a pacsai modell egyik szülőatyja a 25. évfordulóra kiadott füzetben. – Figyelmünk tehát a falvak felé irányult, mert rájöttünk, ott van a gyémántbánya. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy csak együtt tartással lehet iskolarendszerű labdarúgó oktatásban részesíteni a tehetséges falusi gyerekeket.” (Forrás)

Az épülettel pedig nem kellett bajlódnia a ZTE akkori vezetésének – derül ki egy 1975-ös cikkből – hiszen a Gimnázium ekkor volt éppen megszűnőben, a hely pedig adott volt:

Így szépen el tudott indulni a kollégium, 30 fővel. A vezetőség igyekezett folyamatosan olya gyermekeket kiválasztani, akik alkalmasak, és tehetségesek voltak a futball iránti szeretetük megélésére, és kiteljesedésre. Érdekesség: a pacsai mintára alakult meg Nagykapornakon a ZTE kihelyezett kosárlabda kollégiuma.

Lassú hanyatlás

A rendszer szépen működött, egészen 1989. december 31-ig, amikor a ZTE hivatalosan megszüntette a pacsai edzők munkaviszonyát, valamint a kollégium pénzügyi és szakmai támogatását is. Nehéz korszak érkezett mind a sportkollégium, mind az Önkormányzat életében, ugyanis innentől fogva az utóbbira hárult a feladat, hogy biztosítsa az előbb felsoroltakat a kollégiumnak.

Az Önkormányzat szépen tette a dolgát, hiszen nyert pályázatokat, mellyel korszerűbbé, és vonzóbbá tudták tenni a kollégiumot, ilyen volt például az, hogy az ott nevelkedők hozzáfértek az internethez, mivel ott bekötötték, a kötelező német nyelv mellett angolt is tanulhattak, sőt! 1997-ben újra a ZTE szakmai irányítása alá kerültek.

És tudom, biztosan várod már, hogy ha ilyen jó játékosokat neveltek ki, akkor milyen lehetett az ő napirendjük? Hát tessék!

Ez mind szép és jó volt, eddig. Tudniillik, ilyenkor már összehúzott nadrágszíjjal tevékenykedett a csapat, hiszen körübelül 26 millió forintból kellett gazdálkodniuk, a többi, fenntartásra kellő pénz pedig normatív támogatásokból jött össze, a költségvetésen tátongó lyukakat pedig különféle támogatásokból próbálták befoltozni.

Sajnos idővel eljött a vége ennek is. A fejkvóta miatt a falusi iskolák szinte bújtatták a megfigyelők elől a tehetséges nebulókat, és ha a diák is el akart volna menni, igyekeztek lebeszélni erről a tervéről. Az ehhez hasonló akadémiák gombamódra kezdtek el szaporodni országszerte, így már nem kicsi konkurenciája volt az eddigre korszerűtlenné váló pacsai kollégiumnak, emellett az utolsó évben már 15 millió forint hiányzott a kasszából. A döntést meghozta a vezetőség: be kell záratni a kollégiumot.

Az utolsó kiválasztón már csak 2 fő jelentkezett a kollégiumba. A megszűnés előtt voltak olyan felvetések, hogy célszerű lenne létrehozni a sportkollégiumból egy labdarúgó centrumot, mely a tanítás mellett helyet adhatna szakmai tanfolyamoknak, és nyári táboroknak. A kollégium végül 2011 júniusában végleg bezárta kapuit.

Ebben az időben, és feltehetőleg ennek a törésnek köszönhetően, a Pacsai Sportegyesület kiesett a Zala megyei 3. osztályba. Ez nagyjából olyan, ha ma a ZTE kiesne az NB1-ből, és NB3-ig zuhanna. A 2022/23-as szezon után pedig képtelen voltak csapatot kiállítani, így a klub felnőtt csapata jelenleg megszűnt. Az utolsó remény az utánpótlás-nevelésben van. Talán a legszomorúbb az egészben, hogy míg 2011-től fogva milliárdokat költöttek a jelenlegi akadémiákra, Pacsa egy fillért nem kapott ebből a pénzből.

Az épület éveken keresztül üresen állt, mára már munkásszálló lett belőle.

A pacsai növendékek közül az NB I-ig vitték: Halász István (Pacsán végzett 1976-ban), Sipos Sándor (1977), Takács Jenő (1977), Rózsa László (1980), Németh István (1979), Belső Sándor (1982), Szalai Csaba (1982), Németh Tibor (1983), Horváth József (1984), Németh Tamás (1986), Zugor Péter (1987), Herczeg Miklós (1987), Zöld Szilárd (1990), Tóth Zoltán (1992), Simonfalvi Gábor (2002). A Győrbe költöző Herczeg Miklós kivételével valamennyien a ZTE-hez kerültek. (Forrás)

Szeretném a cikkemet lezárni Herczeg Miklós vallomásával, a leghíresebb pacsai kinevelt játékos megéléseivel, tizenkétszeres magyar válogatottal:

„Éppen a napokban döbbentem rá, amikor Győrben, az U13-as csapatnál szót váltottam egy hetedik osztályos fiúval, hogy mennyire kicsi gyerek lehettem a pacsai felvétel idején – emlékezik 1985 nyarára a győri U9-esek trénereként dolgozó futballista. – Dióskálon nőttem fel, a Kis-Balaton térségében, ott fociztam ötödikes osztálytársaimmal, amikor felfigyelt rám a pacsai kollégium egyik környéket járó edzője. Bár a helyszínen azt mondta, túlságosan vékony vagyok, a nyár elején érkezett egy levél, hogy várnak Zalaegerszegre az edzőtáborba. Négy napig tartott, az ötven gyerekből tizennégyet-tizenötöt választottak ki, köztük engemet is.

Tizenegy évesen persze voltak honvágyas, sírós időszakaim, nekem mégis menekülőutat jelentett Pacsa, amelyet mintha valaki kikövezett volna számomra. Szanaszét volt a családom, a szüleim váltak. Hétvégénként jártam csak haza, imádtam a kollégiumot, előfordult, hogy a társaimmal inkább szombatra és vasárnapra is bent maradtunk. Emberileg sokat köszönhetek edzőmnek, Csordás Józsefnek, akit akkor szigorúnak láttam, de a rendet, a fegyelmet, a biztonságot egy életre megtanította nekem.

A futballcipő kipucolása, a szoba takarítása, a beágyazás része volt a mindennapjainknak, és bár ez sokaknak természetes, nem biztos, hogy nekem otthon kialakult volna. Életem meghatározó időszakát töltöttem Pacsán, szívfájdalom és lelki törés volt számomra, amikor két év után el kellett hagynom, és édesapám miatt Győrbe költöztem.”

Reméljük, láthatjuk még ha nem is a kollégiumot, de a focicsapatot egyszer újra felvirágozni.

Horváth Eliot Bence

Komment!