Lassan újraindul az élet a XIX. kerületi önkormányzatnál, október 16-án tartja a következő ülését a képviselő-testület. Előtte azonban még van egy kisebb tartozásom, úgyhogy jöjjön most a két tavasz végi-nyár eleji testületi ülés legfontosabb pontjainak összefoglalója. Igazából 3(+1) lényegesebb témára akarok kitérni.
1. Új lakásrendelet
Június 24-én új lakásrendeletet fogadott el a testület, egyébként egyhangúan, mindenki megszavazta. Én is, mert jobbnak tartom, mint az előzőt. Itt igazából a létrejöttének a története volt izgalmas és szórakoztató, szóval először inkább arról mesélnék.
Ternyák András (DK) alpolgármester ugyanis június 5-re összehívta a testület minden tagját egy egyeztetésre, ahol az új lakásrendelettel kapcsolatban lehetett javaslatokat tenni. Engem korábban még soha nem hívtak meg ilyenre, úgyhogy természetesen elmentem. Összességében össze is állt egy anyag, amihez tényleg minden frakció és képviselő tett hozzá (én javaslatomra is került be dolog, nemsokára kitérek rá, pontosan mi) és mindenki számára elfogadható is volt. A szórakoztató események ezután kezdődtek, ugyanis 2 héttel később, 19-én érkezett egy törvényességi észrevétel jegyzőasszonytól, amiben 136(!!!) törvényességi észrevételt tett. (Ez azt jelenti, hogy szerinte a rendelettervezet 136 ponton törvénysértő.)
Ez így elsőre soknak tűnik, de ha az ember megnézte, akkor a pontok nagy része igazából nyelvészkedésből, illetve félreértésekből állt össze. Ezekre a pontokra az előterjesztő (Ternyák alpolgármester úr) írt egy hosszú választ, melyben vitatta az észrevételeket. Elméletileg a történet itt lezárult volna, csakhogy jegyzőasszony ezután tett egy második törvényességi észrevételt is, amit egyébként az SZMSZ nem tesz lehetővé. Tehát, a jegyző, aki elvileg a törvényességet hivatott felügyelni, megszegte az önkormányzat SZMSZ-ét.
Ennek az eseménysorozatnak volt a fináléja a június 23-ai Tulajdonosi Bizottsági ülés, ahol Ternyák alpolgármester úr hosszasan vitázott dr. Benedek-Szabó Andrea aljegyzővel. Sajnos sem kép, sem hangfelvételem nincs az ülésről, de ott voltam, valamint készült jegyzőkönyv, ami itt elérhető. Sajnos nem szó szerinti a leirat, így nem adja át az eszmecsere feszült hangulatát, de a főbb vitapontok így is összegyűjthetők:
- a jegyző nem tartotta be az SZMSZ-t
- a jegyző a pavilonokat ingóságként vette figyelembe, miközben a Kúria 2018-ban másként döntött
- februárban a hivatal magától elkezdett kidolgozni egy új lakásrendeletet, de az nem jutott semmire
- a társadalmi véleményezés elmaradása kinek a felelőssége
- a jegyző az előterjesztő, ilyenkor beleszólhat-e a „szakmai” tartalomba
A jegyző és az aljegyzők ellenkezésének ellenére az érintett bizottság egyhangúlag támogatta a rendeletet, és végül másnap, a képviselő-testület is megszavazta minden jelenlévő képviselő támogatásával. Érdekes módon ekkor már nem volt ellenvetése a jegyzőnek sem. Én összesen 7 javaslatot tettem a rendelethez, ebből kettő bekerült. A javaslataim:
- Jelenleg csak akkor lehet lakáshoz jutni, ha az illetőnek nincs az önkormányzattal szembeni tartozása. Javasoltam, hogy „akkor is kaphasson a jelentkező lakást, ha tartozása van, de kötelezettséget vállal a tartozás megfizetésére és ennek teljesítését, vagy a teljesítés ütemezéséről szóló megállapodás megkötését igazolja”. Ez a javaslatom nem került elfogadásra, mert szerintük ez soha nem valósul meg, hiába van róla papír.
- A pályázati felhívások tartalmazzák a pályázat benyújtásának módja, helye és határideje MELLETT a hiánypótlás módját, helyét és határidejét IS. Ez elfogadásra került, benne van a rendeletben.
- A pályázati felhívások tartalmazzák a lakás akadálymentességének fokát. Ez is elfogadásra került, benne van a rendeletben.
- Javasoltam, hogy a pályázati felhívásban szerepeljen, milyen következményekkel jár az, ha valaki valótlan adatokkal pályázik. Ez nem került bele, mert elvileg ez már így van.
- Kértem, hogy kerüljön bele a rendeletbe, hogy a pályázatok értékelésénél (minden pályázatot egy pontrendszer alapján értékelnek, és ez alapján a legtöbb pontot elérők győznek) pontegyenlőség esetén sorsolással döntünk. Az iroda javaslatára ez nem került elfogadásra.
- Ha valaki az önkormányzati lakását 2 hónapnál hosszabb időre elhagyja, akkor azt köteles előzetesen, írásban bejelenteni. És javasoltam, hogy egészítsük ezt ki azzal, hogy „vis maior” esetben ettől eltekinthetünk (vis maior = valami váratlan esemény miatt nem lehetséges). Az iroda javaslatára ez nem került elfogadásra.
- Jelenleg lehetséges az önkormányzati lakásokat vállalkozás székhelyeként vagy telephelyeként használni, ha erre az önkormányzat engedélyt ad. Szerintem az önkormányzati bérlakás nem erre való, ezért javasoltam, hogy ha valaki telephelynek szeretné használni a lakását, akkor fizessen négyszeres bérleti díjat arra a részre, amit nem lakás céljára használ. Ha csak székhelynek használja a lakást, és a központi ügyintézés nem a lakásban zajlik, akkor természetesen ez alól mentesüljön. Erre azt a választ kaptam, hogy ez „nem rossz” ötlet, és „a legközelebbi módosításig átgondolják”. Bízom benne, hogy így lesz, én a négyszeresből is tudok engedni.
2. A „KISPEST 65+ Utalvány Program” keretében pénzeszközt helyettesítő utalvány biztosításának elfogadása
Ez a program lényegében arról szól, hogy minden 65 év feletti kerületi lakos kap 5000 forintnyi utalványt akkor, amikor az önkormányzat épp úgy dönt. Legutóbb egészen véletlenül pont a választási kampányban került ez kiosztásra. Akik nem tudták átvenni, azok pedig egy ilyen gyönyörű szórólappal lettek gazdagabbak, amin a legnagyobb betűvel nyilván (az akkor épp újraválasztásért kampányoló) polgármester úr neve szerepel. (Még az aláírásgyűjtés idején találtam egyet és fotóztam le.)

Szerintem ez egy sima szavazatvásárlás, és nem rászorulóknak való segítség, így a testületben egyedüliként tartózkodtam, nem szavaztam meg. Szerintem támogatást adni kizárólag rászorultsági alapon kéne, hiszen mi értelme 5.000 forintot adni annak a nyugdíjasnak, akinek 600.000 forint a havi nyugdíja? Miközben vannak olyan idősek is a kerületben, akik havonta 100.000 forint alatt kapnak nyugdíjat az államtól. Át kéne alakítani valahogy a programot, hogy csak a rászoruló, alacsonyabb nyugdíjú kerületi lakosok kapjanak, ők viszont többet.
Nagyon egyszerű példa: ha csak a kerületi lakosok „rosszabb anyagi helyzetű” fele kapna támogatást, ők tudnának 10.000 forintot is kapni ugyanannyi költségért, amit jelenleg fizetünk a programért. Ha mondjuk csak az alsó 20%, akkor pedig fejenként 25.000 forinttal tudnánk őket támogatni. Nekik az hatalmas segítség lenne, és sokkal jobban rászorulnak, mint azok, akiknek nem oszt-nem szoroz ez az összeg, csak az önkormányzat szeretné, hogy emlékezzenek rá majd a szavazófülkében.
3. Aranyosi Péter díszpolgári címe
A Fidesz-KDNP frakció szerette volna visszavonatni Aranyosi Péter díszpolgári címet a korábban a Partizánban elhangzott, egyébként tényleg ízléstelen mondatai miatt. Ez végül nem került napirendre, mert a júniusi testületi ülés valami miatt hivatalosan rendkívülinek számított, így képviselői előterjesztések nem kerültek szóba. Nem lenne meglepő, ha ez a téma még ősszel visszatérne.
Az én véleményem az, hogy amit Aranyosi Péter az érintett interjúban mondott, az tényleg gáz. Ugyanakkor utálom azt, amikor valaki mond egy hülyeséget, és emiatt kitörüljük a nyilvánosságból. Aranyosi hülyeséget mondott, ezért elnézést kért, szerintem ez innentől le van zárva.
Azt meg már csak mellékesen tenném hozzá, hogy az említett humoristára évek óta jellemző ez a fajta, valóban nem túl kulturált kommunikáció. Bőven lehet 2-3-5-10 éves felvételeket találni, ahol ehhez hasonló, egyeseket akár sérthető nyelvezetet használ. Szóval ha ezzel van problémája egyes képviselőknek, akkor miért szavazták meg tavaly májusban a díszpolgárrá avatását?
Mint látható, ellenszavazat nélkül ment át a testületen tavaly tavasszal. A Fidesz-KDNP képviselői mind igent nyomtak.

4. Javaslat a Kispesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum újjáalakítására, tagságára és feladatainak meghatározására
Fantasztikus, hogy újra lesz KEF, bár nem hiszem, hogy sok értelme van. Én megkérdeztem a testületi ülésen, hogy a tanács tagjai között van-e addiktológus, hiszen szerintem azért elvárható lenne, hogy egy kábítószerekkel foglalkozó munkacsoportban legyen valaki, akinek szakterülete a különböző szenvedélybetegségek. Erre azt a választ kaptam, hogy nincs.
A tagságban vannak politikusok, rendőrök, ifjúsági önkormányzatosok, de egy darab addiktológus sincs. Legalább sikerült néhány orvost meg szociális munkást berakni, végülis az is valami.
A testületi ülés legabszurdabb pillanata is itt zajlott le, amikor a fideszes képviselőket az zavarta, hogy az előterjesztéshez mellékletként hozzá volt csatolva a fővárosi drogstratégia is. A Fidesz frakcióvezetője szót kért, és olyan „rémisztő” mondatokat idézett belőle, mint
- „dekriminalizáció és az alkoholnál kevesebb ártalmat okozó szerek, például a marihuána legalizációja segítené, hogy ne a fogyasztók adják elsősorban a kábítószeres bűncselekmények elkövetőinek körét, továbbá az érintettek véleménye szerint a kannabisz legalizációját követően a drogpiacon elérhető egyéb káros szerek piaca is csökkenő tendenciát mutatna.”
- „A realizmus a kulcs, a tudatmódosító szerek mindig is jelen voltak és jelen lesznek a társadalomban, minden negatív és pozitív hatásukkal együtt.”
- „a drogmentes világ vagy egy drogmentes város kialakítása, irreális utópisztikus elképzelés, mely az elmúlt évtizedek során hasztalannak bizonyult,”
Bevallom, én nem ismertem korábban betűről-betűre a fővárosi drogstratégiát, de amikor elrettentési célzattal elkezdtek belőle felolvasni, akkor megtetszett. Végül nem került ki az anyagból a fővárosi drogstratégia, és a KEF újjáalakítása azzal együtt lett elfogadva.
Ezennel törlesztettem a korábbi tartozásom, most már várhatjuk milyen szuper izgalmas események várnak ránk az ősszel. Én már tűkön ülök!
Ferancz Norbert
önkormányzati képviselő, Kispest


