November 27-én tartotta utolsó 2025-ös testületi ülését a XIX. kerületi önkormányzat, illetve ezen a napon került megrendezésre az éves közmeghallgatás is. Jöjjön is akkor az összefoglaló, ugyanis meguntam az írásbeli válaszokra való várakozást, de erről majd részletesen lejjebb. Először a lényegesebb napirendi pontok:
12-13-14.: A Vigadó besorolásának módosítása
Ez a három előterjesztés azt hivatott végrehajtani, hogy a Vigadó épülete átkerüljön a „korlátozottan forgalomképes” ingatlanok közül az „üzleti vagyon” kategóriába. Innentől kezdve az ingatlan forgalomképessé válik, tehát eladható, valamint piaci alapon bérbe adható.

Az épület állapota az évek alatt igencsak leromlott, az önkormányzatnak pedig nincsen forrása arra, hogy felújítsa. A szándék az, hogy megpróbálja a városvezetés valamilyen módon bérbe adni az épületet. Miután én félek tőle, hogy az átsorolás egy pár éven belül az épület eladásához is vezethet, ezért nem támogattam az átsorolást, de az 12 igennel és 5 tartózkodással átment a testületen.
18-19.: Az egykori Karton utcai orvosi rendelő besorolásának módosítása
A Karton utcai orvosi rendelőben idén szűnt meg a rendelés, miután az utolsó ott rendelő háziorvos is távozott.
Nagyon szomorú a helyzet, ugyanis eljutottunk oda, hogy a Vas Gereben utcától kifelé élőknek lényegében nincs állandó háziorvosuk, a Csengő utcai rendelőhöz tartozó 8 praxisból jelenleg csak 3 van betöltve.
Az épület átkerül a „korlátozottan forgalomképes” ingatlanok közül az „üzleti vagyon” kategóriába, tehát eladhatóvá és bérbe adhatóvá válik. Én nem tudom, mi vele a szándék, de hibának tartanám, ha megválnánk tőle, hiszen ha egy nap újra betöltötté tudjuk tenni a környező praxisokat, akkor jó helyen lévő, a környékről könnyen elérhető orvosi rendelőként tudna működni újra.

A Csengő utcai rendelő elérése a Kertvárosból bár nem lehetetlen, de tény, hogy hosszú tud lenni az út mondjuk egy idősebb lakosnak, ha valahol a Méta utca környékén él. Én nem szeretném, hogy a Karton utcai rendelő újranyitásáról lemondjunk, akkor se, ha a közeljövőben nyilván nem reális, ezért nemmel szavaztam. A testület azonban 12 igen, 1 nem és 4 tartózkodás mellett elfogadta a javaslatokat.
20.: Az alapellátást végző orvosok működési költségeinek átvállalása
Én elején volt róla szó, hogy a 2026-os költségvetésben megpróbálja az önkormányzat megteremteni a lehetőségét annak, hogy a kerületben dolgozó orvosok rezsijét teljes egészében átvállalja, ezzel segítve őket, és ösztönözve más háziorvosokat a kerületben való munkavállalásra. Nagyon pozitív változás és örömmel láttam, hogy 2026-tól ez megvalósul. Remélhetőleg ez enyhíti majd a súlyos emberhiányt, amivel jelenleg küzdünk. Az előterjesztés 16 igennel egyhangúlag került elfogadásra, köztük az enyémmel is.
22.: Tichy Lajos Sportcentrum területén létesítendő sportpályák
Bár az előterjesztés egy strandröplabdapályáról szólt, természetesen nem lehetett szó nélkül elmenni a nemrég bejelentett sportcsarnok mellett sem. Kérdéseim a témában a következők voltak:
- Ha a sportcsarnok megépül, akkor az a létesítmény lakosság számára megnyitott részeinek (pl.: futópálya) működését mennyiben befolyásolja?
Válasz: Ezeket nem fogja érinteni, minden ugyanúgy működhet tovább, mint eddig. A sportcsarnok egy, a telken található üres területre fog felépülni. - A megépülő sportcsarnok kinek a tulajdonába fog kerülni?
Válasz: Nem az önkormányzat. Hogy a Honvéd vagy a magyar állam, az nem derült ki, de a mi szempontunkból nem is túl fontos. Maga a Tichy Lajos Sportcentrum viszont természetesen marad önkormányzati tulajdonban. - A kerület milyen módokon tudja majd a sportcsarnokot igénybe venni?
Válasz: A kerület „időt” fog kapni a sportcsarnokban, amit kerületi sportegyesületeknek és iskoláknak is természetesen fel fognak ajánlani. Hogy ez mennyi lesz, és milyen idősávokban, az még persze pontosan nem dőlt el.
Hát, legyen így!
31.: Misszió Alapítvány támogatása
A Misszió Alapítvány 900 ezer forint támogatást kért az önkormányzattól karácsonyi vacsora szervezésére hajléktalanok és rászorulók számára. Ezt nagyjából minden évben meg szokták tenni.

Az izgalmak a Szociális és Egészségügyi Bizottság keddi ülésén kezdődtek, ahol a bizottság néhány tagja valamiféle nehezen értelmezhető adminisztratív hibára hivatkozva nem szavazta meg a támogatást. A 3 igenes és 3 tartózkodásos szavazás eredményeként a bizottság nem javasolta az előterjesztést elfogadásra. A testületi ülés napjára azonban meggondolták magukat, de a történet itt nem ért véget.
Paróczai Anikó (Momentum) alpolgármester asszony ugyanis szóban azt javasolta, hogy módosítsuk az előterjesztést úgy, hogy a Misszió Alapítvány csak 500 ezer forintot kapjon, a Vöröskereszt pedig szintén kapjon 500 ezer forint támogatást. Erre Dódity Gabriella (Fidesz-KDNP) szóban azt javasolta, hogy a Misszió is kapja meg a 900-at, a Vöröskereszt pedig az 500-at. (Fontos megjegyezni, hogy az önkormányzat szempontjából gyakorlatilag jelentéktelen összegekről beszélünk, simán ki tudjuk fizetni mindkettőt.)
Hogy a Vöröskereszt hogy jött be a képbe, és hogy jogilag mennyire oké nekik szóbeli módosítóval támogatást adni, amikor az eredeti előterjesztésben nem szerepeltek, azt én nem tudom, de mindenesetre Jegyzőasszony nem szólt közbe, szóval feltételeztük, hogy jogszerű. Először Paróczai alpolgármester asszony 500-500-as javaslatáról szavazott a testület, ami 10 igen és 6 tartózkodás (a 3 Fidesz-KDNP-s, én, Lazányi Ferenc DK-s képviselő, valamint Vinczek György MSZP-s alpolgármester tartózkodtunk) mellett elfogadásra került.
Ez azonban Polgármester úr értelmezése szerint kioltotta a Dódity-féle módosítójavaslatot, így arról már nem szavazhattunk. Pedig én például azért tartózkodtam, mert a 900-500-as tervet szerettem volna támogatni. A jogilag legnevetségesebb része az egésznek az, hogy ez még vissza fog térni a későbbiekben. Először azonban jöjjön a három általam benyújtott előterjesztés:
45.: Elektromos rollerek lehelyezésének szabályozása
A különböző elektromos rollerek elterjedésének egyik negatív hozománya, hogy a felhasználók a járműveket a használat után bárhol lehelyezhetik. Sajnálatos módon ez sokszor azt jelenti, hogy a rollereket házak kapui, kocsibeállói előtt hagyják ott, vagy a járdán valahol elszórtan, ami nemcsak frusztráló a lakók számára, de balesetveszélyes is, hiszen könnyen meg lehet egy ilyen rollerben botlani, ha az ember épp valami másra figyel. De volt már korábban probléma abból is, hogy valaki a rollerét egy családi ház utcai virágoskertjébe állította, ezzel megrongálva a növényzetet.
Budapest belvárosában már több száz kijelölt roller-parkolóhelyet alakítottak ki az elmúlt években, amelynek fő funkciója, hogy az elektromos roller kizárólag ezeken a helyeken helyezhető le. Ennek biztosítására az ún. geofencing technológia áll rendelkezésre, aminek segítségével a rollerek képesek bemérni, hogy egy lerakóponton állnak-e, és ha nem, akkor nem engedik a jármű lezárását.
Az össze-vissza lehelyezett és lezárt elektromos rollerek problémájának megoldására kijelölt elektromos roller parkolóhelyek kijelölését javasoltam, ami segíti a közterületek rendezettségének visszaállítását, illetve a járdatorlaszolások megszüntetését úgy, hogy a rollerek továbbra is funkcionálisak maradnak.
Az előterjesztéshez 5 határozati javaslat tartozott, mégpedig:
- Lehetséges helyszínek vizsgálata
- 2026-os költségvetésben szükséges összeg elkülönítése
- Egyeztetés a szolgáltatókkal
- Közterületi-rendelet módosítása
- 1-4. határozati javaslatok végrehajtása során összegyűjtött információk alapján a polgármester készítsen előterjesztést a kialakításról, és terjessze a testület elé
Ezek közül adminisztratív okokból a 4-es határozati javaslatot visszavontam, de elméletileg a rendelet alkalmas az elektromos rollerparkolók kezelésére. Ha kiderül, hogy valami hiányzik, akkor majd módosítjuk akkor. Szerencsére egyébként valamilyen szinten zajlott már egy ilyen célú munka az önkormányzatnál, de most már testületi döntés is van róla, így nem megkerülhető a megvalósítása. Volt vita természetesen az előterjesztéssel kapcsolatban, Ternyák alpolgármester úr szerette volna például elérni, hogy más határozati javaslatokat is vonjak vissza, amire végül nem voltam hajlandó. Mások azt is felvetették, hogy kollektíven az elektromos rollermegosztók kitiltása lenne a megoldás.
Dódity képviselőasszony szóban módosító-javaslatként kérte, hogy egészítsük ki az előterjesztést a Misszió alapítvány támogatásának 500 ezer forintról 900 ezer forintra növelésével, amit én annyira vicces ötletnek tartottam, hogy azonnal be is fogadtam, így egy kvázi 6. határozati javaslatként arról is szavaztunk.
Végül szavazott a testület, egészen furcsa eredményekkel, amiket egy táblázatban fogok most összefoglalni. A lényeg: a testület elfogadta az 1., 2., 3., 5., és a „6.” határozati javaslatot is.

Ebből próbálja meg valaki megfejteni, hogy ezt most akkor milyen koalíció fogadta el! Mindenesetre köszönöm mindenkinek a támogatását!
46.: Palackgyűjtő gyűrűk kihelyezése
A 2024-ben bevezetett üvegvisszaváltási rendszernek köszönhetően sokkal gyakoribbá vált, hogy a rászorulók a kidobott palackokat kitúrják a szemetesből, majd visszaváltják. A felforgatott, néha akár felborított kukák viszont sajnálatos módon köztisztasági problémát okoznak. Emellett pedig a közterületi kukákból való gyűjtögetés jelenleg szabálysértésnek minősül, és akár több tízezer forintos bírsággal is büntethető.
Ennek a problémának a kezelésére a Fővárosi Közgyűlés 2024 őszén elfogadott egy előterjesztést, amely szerint Budapest belvárosi, forgalmasabb közterületein ún. palackgyűjtő gyűrűket helyeztek ki, melyekbe a környéken élők belehelyezhetik a palackjaikat, amelyeket így a gyűjtögetők a szemetesek átkutatása nélkül, kulturált módon elérhetnek. A megoldásnak köszönhetően csökkent a köztisztasági problémák száma, és egyúttal társadalmilag is humánusabb megoldás született. Hasonló rendszert vezetett be Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata is 2025 nyarán, amikor 15 db palackgyűjtőt helyeztek ki a városban, mintegy 200 ezer forint összeköltséggel.
A XIX. kerület közterei közül jelenleg a Kossuth téren az egyik legsúlyosabb a helyzet. A szemeteseket gyakorlatilag néhány percenként áttúrja valaki, ami tovább rontja a tér köztisztasági állapotát. A környéken járó, hátrányos helyzetű polgártársainknak pedig nagy könnyebbség lenne, ha nem kellene minden alkalommal a bírság kockázatával gyűjteniük a palackokat.
Azt javasoltam, hogy a Kossuth téren és környezetében elhelyezett hulladékgyűjtők mellé (vagy fölé) palackgyűjtő gyűrűk kerüljenek kihelyezésre. Emellett pedig a hivatal vizsgálja meg, hogy a kerület mely más közterületeire terjeszthetnénk még ki a megoldást.
A javaslathoz 2 határozati javaslat tartozott:
- A Kossuth téren helyezzünk ki palackgyűjtő gyűrűket
- Vizsgáljuk meg, hol máshol lehetne még hasonló gyűrűket kihelyezni
Ismételten volt egy kellemes vita az előterjesztéssel kapcsolatban, aminek egy pontján még a Közpark vezérigazgatója is a javaslat mellett foglalt állást. Voltak, akik a megvalósítás összegén akadtak fenn, mások pedig a „palackgyűjtő-maffia” kialakulásától intettek óva. Végül a testület az 1. javaslatot elutasította, a második viszont éppenhogy, 9 igen, 1 nem és 7 tartózkodás mellett átment. Ha Fekete László képviselő úr nem hiányzik az ülésről betegség miatt, akkor van rá esély, hogy ezt is leszavazták volna.

47.: Javaslat a bizottsági struktúra racionalizálására
A legnagyobb elutasítással itt találkoztam, nem túl meglepő módon. Az országos és nemzetközi gazdasági folyamatok, az infláció, valamint a működési költségek folyamatos növekedése jelentős kihívások elé állítja Kispest Önkormányzatának gazdálkodását. A felelős és takarékos gazdálkodás fenntartásának érdekében a képviselő-testületnek minden rendelkezésére álló eszközt mérlegelnie kell a kiadások csökkentése és a hatékonyság növelése céljából.
A 2024-ben választott képviselő-testület felállása óta az önkormányzat nyolc szakbizottsággal működik. Ezek 2025-ben október végéig a következő módon üléseztek:

Az adatok alapján a Jogi és Közbeszerzési, a Költségvetési, a Pénzügyi Ellenőrző, és az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság kevésbé hatékonyan működik, mint a fennmaradó négy. Ezen négy bizottság külön-külön fenntartása jelentős anyagi, illetve adminisztratív terhet is jelent az önkormányzat számára.
A működési hatékonyság növelése, a gazdasági racionalizálás és a kiadások csökkentése érdekében javaslom a bizottsági struktúra átalakítását. Ennek keretében megszűnne a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, valamint az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság. A két bizottság feladatait az újonnan létrejövő Pénzügyi Ellenőrző és Ügyrendi Bizottság venné át. Szintén megszűnne a Jogi és Közbeszerzési Bizottság, valamint a Költségvetési Bizottság. A két bizottság feladatait az újonnan létrejövő Jogi és Költségvetési Bizottság venné át.
A Jogi és Közbeszerzési Bizottság ülésenként átlagosan kevesebb mint 2 előterjesztést tárgyal. A bizottság egyetlen érdemi feladatköre a közbeszerzési folyamatok figyelemmel követése, ami évi 10-15 előterjesztést jelent. A Költségvetési Bizottság hasonlóan kevés előterjesztést tárgyal, viszont még kevesebb ülésen. A két bizottság idén tárgyalt előterjesztéseinek száma még összeadva is alacsonyabb, mint amit mondjuk a Tulajdonosi, vagy a Városüzemeltetési Bizottság tárgyalt ez alatt az idő alatt.
A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság feladata a költségvetés módosításainak, valamint az önkormányzat cégeinek beszámolóinak és üzleti terveinek a véleményezése. A bizottságnak döntési jogköre nincs, és 15 percnél nem szokott többet ülésezni. Az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság munkája kimerül a testületi ülések napirendjeinek elfogadásában, valamint a nemzetiségi önkormányzatok éves beszámolóinak elfogadásában, amely évi 1 intenzívebb ülést jelent. Az összes többi ülés 5-10 percig szokott tartani. A két bizottság munkáját 1 bizottság is bőven képes lenne ellátni, és valószínűleg még így is a legkevésbé intenzíven üzemelő bizottságunk lenne.
Ezeknek a külön bizottságoknak csak akkor lenne egyáltalán bármilyen értelme, ha olyan területekről beszélnénk, amelyek komoly szakértelmet igényelnek, amelynek biztosítása csak különálló bizottságok felállításával lehetséges. Azonban, mint az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság alelnöke, tapasztalatból mondhatom, hogy a bizottság munkája semmiféle szakértelmet nem igényel, így nyugodtan beleolvasztható a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságba. A Jogi és Közbeszerzési Bizottság, valamint a Költségvetési Bizottság ugyanazzal a szakterülettel, a pénzügyekkel foglalkozik, így szintén nyugodtan összevonható. Ha valamilyen adott téma hirtelen megkívánná több szakember bevonását, akkor pedig az eseti, ideiglenes bizottságok vagy albizottságok létrehozásával megoldható ez a probléma.
Ezek alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy a bizottságok összevonása egyáltalán nem befolyásolná a bizottságokban folyó munka minőségét.
A bizottsági racionalizálás évente 18–19 millió forint megtakarítást eredményezne a tiszteletdíjak tekintetében, hiszen az átalakítás következtében megspórolnánk 2 bizottsági elnöki fizetést, 6 külsős bizottsági tagi fizetést, és 7-8 külsős „szakértői” fizetést. A ciklus végéig a megtakarítás várhatóan meghaladná a 60-65 millió forintot.
Emellett a kevesebb bizottsággal jó néhány felesleges kört és felesleges papírmunkát is megspórolnánk a hivatalnak, a kerületieknek és magunknak is.
3 határozati javaslat tartozott az előterjesztéshez:
- A fentebb jelzett 4 bizottság megszűntetése és a 2 új létrehozása
- Az SZMSZ módosítása az 1. határozati javaslat szerint
- Személyi javaslatok tétele az új bizottsági struktúra szerint
Természetesen, ha az 1-es javaslat nem kerül elfogadásra, akkor a 2-3.-asnak nincs semmi értelme, ezért visszavonom. És hát spoiler: nem is került.

Nyilván semmi meglepő nincs ebben. Amikor az embernek sok „szövetségese” van, akit ki kell fizetni pozíciókkal, akkor nem szívesen csökkenti azokat, hiába nem végeznek semmilyen érdemi tevékenységet.
Az mindenesetre tetszett, hogy a képviselők közül a legnagyobb felháborodást pont Fekete Márk (Fidesz-KDNP) képviselő produkálta, aki szerint felháborító, hogy ez bennem egyáltalán felmerült, mert hát mit tudok én, meg amúgy is viccpárt. Nyilván őt, mint az egyik megszüntetésre javasolt bizottság elnökét rosszul érintette a javaslat, hiszen a bizottsági elnökségért kapja a kiemelt fizetését, havonta +1 minimálbérnyi összeget.
A 8 bizottsági elnöknek, a 2 tanácsnoknak és a 4 alpolgármesternek köszönhetően egyébként a testület 17 képviselőjéből 14-en kapnak kiemelt fizetést, csak én, valamint két Fideszes képviselő kapja a „rendes” tiszteletdíjat. Rengeteg pénzt meg tudnánk spórolni, ha a bürokráciát, a fölösleges bizottságokat visszavágnánk, de hát erre nincs nyitottság. Talán majd 2029 után.
Ha valakinek van bármi ötlete, hogy mégis mi a fenét tudna csinálni egy Ügyrendi bizottság, hogy legyen értelme az üléseinek, az írjon nekem a [email protected], mert nekem semmi ötletem. Pedig szívesen adnék feladatköröket ezeknek a bizottságoknak, ha már vannak, és így ragaszkodik hozzájuk mindenki.
Képviselői kérdések
Természetesen készültem képviselői kérdésekkel is, 2 témakörben.
Százszorszép Óvoda állapota:
Október elején egy lakos keresett meg azzal, hogy a 2019-ben felújított Százszorszép Óvodában 2 csoportszoba (a piros és a barna) már hosszabb ideje küzd időnként visszatérő penészedéssel. Ezt tudomásom szerint már 1 évvel ezelőtt bejelentették az önkormányzat felé. Ezzel kapcsolatban megpróbáltam kikérni rengeteg információt az önkormányzattól. Kérdéseim:
- Tudomásom szerint október 6.-án voltak az önkormányzattól kint hárman megvizsgálni az épület állapotát, de erről nem készült jegyzőkönyv. Valóban volt-e ilyen vizsgálat, és ha igen, akkor mire jutottak? Válasz: Írásban kapok majd valamikor választ. E sorok írásakor (karácsony előtt nem sokkal) 24 napja várom.
- Kikértem az épület minden 2019 óta végrehajtott állapotfelmérésének a jegyzőkönyvét, amire azt válaszolták, hogy azóta egyetlen ilyen jegyzőkönyv sincsen. Kérdezem, hogy ez azért nincsen, mert:
– ezeket a jegyzőkönyveket megsemmisítették,
– nem készültek ilyen jegyzőkönyvek,
– vagy eleve vizsgálat sem volt? Válasz: Írásban kapok majd valamikor választ. E sorok írásakor 24 napja várom. - A penészedés a 2019-es felújítás következménye, vagy azóta történt esetleg valami az épülettel? Válasz: Utánanéznek, írásban kapok majd valamikor választ. E sorok írásakor 24 napja várom.
- Mit tervez az önkormányzat lépni a probléma megszüntetése érdekében? Válasz: A Kispest Kft. lekaparta a penészt és lefestette a falakat, így jelenleg nincs penész. A penészedés okát azonban tudomásom szerint még nem szűntették meg.
- A 2019-ben felújítást végző céggel szemben az önkormányzatnak lesznek-e követelései, ha a felelősségük felmerül? Válasz: Utánanéznek, írásban kapok majd valamikor választ. E sorok írásakor 24 napja várom.

Kós Károly Általános Iskola tanuszodájának lebontása:
A Külső-Pesti Tankerület fantasztikus tevékenységének következtében bontásra kerül/került a Wekerlei tanuszoda. Azt szerettem volna megtudni, hogy a városvezetés mikor szerzett erről a tervről először tudomást, hiszen a környéken élőket ez azért igencsak váratlanul érte. Semmiféle kommunikáció nem volt a témában, akkor tudták meg az emberek, hogy ez történik, amikor látták a bontást. Polgármester úr persze később kommunikált a témában, de igencsak megkésve.
Erre azt a választ kaptam, hogy a bontás előtt kb. 1-2 hónappal tájékoztatták őket erről. Az önkormányzatnak lett volna lehetősége átvenni a tanuszodát a tankerülettől, de polgármesterúr úgy döntött, hogy ezzel nem élünk, mert szerinte az uszoda jelenleg egy romhalmaz, és józan ember nem mondhatta volna rá azt, hogy visszavesszük.
Én nem így tudom egyébként, tudomásom szerint közel sem volt olyan vészes állapotban az épület. De hát nem láttuk, mert polgármester úr nem tartotta érdemesnek a képviselő-testületet a döntésbe való bevonásba. Pedig szerintem egy rendkívüli testületi ülést is megért volna az ügy, esetleg összekötve egy bejárással a képviselőkkel, hogy felelősen tudjunk dönteni. Aztán ha tényleg azt látjuk, hogy borzasztó, ami ott van, akkor lehet, hogy mi is így döntünk. Szerintem ez az ügy nem volt helyesen kezelve, az uszodának pedig végleg annyi.
Közmeghallgatás
Most nem írok annyira részletesen a közmeghallgatásról, mert tavaly megtettem, és nem változott semmi. A képeken sem tűnik túl nagynak a tömeg, a valóban kérdezők száma pedig még annál is jóval alacsonyabb. Kb. 10 ember jött el azzal a céllal, hogy kérdéseket tegyen fel, tőlük többen is visszatérő „vendégek” már.

- Volt egy írásbeli kérdés a Hunyadi utcából, hogy az összegyűjtött avarok elszállítása lassan zajlik. Erre az a válasz jött a Közparktól, hogy idén egész jól állunk, folyamatosan szállítják el. Nyilván mindig van panasz, de igyekeznek jól szervezni, és idén először már a saját telephelyükön is komposztálnak (hála égnek).
- Egy Temesvár utcai lakos arra panaszkodott, hogy az utca déli végén nincsenek árkok, és minden esőzés után hatalmas tócsák jönnek létre. Télen és nyáron is bokáig érő vízben kell mászkálniuk, és ennek hatására már a garázsok és a házak is süllyednek. Vinczek alpolgármester úr azt mondta, hogy ott szikkasztóárkok lettek kialakítva 10-15 évvel ezelőtt, viszont valószínűleg csökkent az elszívóképességük, és karban kéne őket tartani. A probléma tudomása szerint nem olyan súlyos, hogy az épületek állapotát veszélyeztesse.
Szintén probléma, hogy egy pár évvel ezelőtti kábelfektetés óta a kocsibejárók is süllyednek, félő, hogy beszakad. Vinczekék felé nem okozott problémát a beavatkozás, pedig ott lakik a közelben. Amúgy meg a szolgáltatót kéne megkérdezni.
Harmadik dologként felvetette azt, hogy a Temesvár utca és a Pozsony utca sarkán 2 éves avar szárad elszállítatlanul. Valakinek a korábbi karácsonyfája is ott van még. Vinczek megköszönte a Közparknak, hogy az illegálisan kihelyezett avarokat is elszállítják, és tisztaság van. Ettől függetlenül ránéznek az említett helyre. - Egy Wekerlei asszony érdeklődött a tervezett sportcsarnokkal kapcsolatban, valamint aziránt, hogy az önkormányzat tudja-e valamilyen módon felszólítani azokat az ingatlantulajdonosokat, akik nem szedik össze a faleveleket a tulajdonuk előtt. Nem igazán jött egyenes válasz. A stadionról írtam feljebb, a másodikra meg az a válasz, hogy nem.
- A következő felszólaló kérdései:
– Az önkormányzatnak kötelező-e válaszolni az emailekre? 30 napon belül válaszolni kell, de biztos van, hogy nem sikerül. (Én most kaptam pár napja választ egy szeptember eleji emailemre, szóval mindig van remény!)
– Lehetne-e, hogy a polgármesteri hírlevél jövőbeli terveket is tartalmazzon, ne csak utólagos beszámolót? Néha azért van, de jogos, hogy lehetne többet.
– A lakossági megkeresésekről is lehetne-e tájékoztatás? Kövessék polgármesterúr Tiktok-oldalát, valamint töltsék le a Kispest applikációt!
– Mik az önkormányzati képviselők kötelezettségei, hogyan számolnak be a tevékenységükről? Minden képviselő kereshető és elérhető, lehet velük beszélni. (Velem lehet, keressetek nyugodtan!!!!)
– Piac retró piac marad-e, vagy van esetleg esély rá, hogy modernizálódjon? 2019-ben meg akarták az egészet újítani, de a kerületiek nem támogatták. A piac tulajdonosi szervezete nagyon bonyolult, és így nagyon nehéz. A helyi kereskedők sajnos nem partnerek a rendrakásban, így az önkormányzat nem tud mit kezdeni vele. - Egy Corvin körúti lakos felvetette, hogy a helyi építkezések hatására jelentősen nőni fog az autóforgalom, ami problémát fog okozni a Corvin körút 2-4-ben élőknek parkolási szempontból. Vizsgálják, igyekeznek majd figyelni erre.
- Egy Mészáros Lőrinc utcai lakos kérdezte, hogy a környező kerületekből (főleg Kőbányáról) érkező esővíz kivédésére miket tud tenni az önkormányzat. Lokálisan nagyon nehéz ezzel a problémával bármit kezdeni, apróbb helyi projektekkel tudnak csak dolgozni.
Szintén érdeklődött a Nagykőrösi úti zajvédőfal működésével kapcsolatban, ugyanis sosem volt még olyan zajos a környékük, mint most. Egy komolyabb zajvédőfal lehetne a megoldás, ezzel a főváros, vagy az állam tudna valamit kezdeni. Polgármester úr mindenesetre nem érzi, hogy zajosabb lenne, mint korábban.
Harmadik kérdése volt, hogy terveznek-e a Mészáros Lőrinc utcában fásítást. Azon a környéken sok fát ültettek még a Tarlós idején is.
Az utolsó kérdése pedig az, hogy terveznek-e kerékpáros fejlesztéseket a környéken. Erre volt pénze és terve az önkormányzatnak, de addig ment „szenvedés”, hogy sok helyen végül nem tudnák megvalósítani a terveket. Ha lesz pénz, akkor vannak tervek, amikhez nyúlhatnak, és meg tudnak valósítani.

- Eljött a Kispesti Nyugdíjas Egyesület elnöke, akik a Civil Házat használó 3 civil szervezet egyike. Elmondta, hogy egy helyi lakó komposztálókat szeretne telepíteni a Civil Ház kertjébe, és ezért cserébe még arra is hajlandó lenne, hogy azt rendben tartsa. A Nyugdíjas Egyesület viszont ezt nem szeretné, mert ők majd szalonnát szeretnének ott sütni, meg kiülni a kertbe. Polgármester úr megnyugtatta, hogy semmi olyan nem fog ott történni, amit ők nem akarnak.
Kicsit itt közbeszólnék: a Civil Ház kertje borzasztó állapotban van már évek óta, lényegében amióta az épületet átadták. Eddig senki sem kezdett az udvarral semmit. Most, hogy valaki szeretne, azonnal hatalmas az ellenkezés. Én nem értem miért zavarná a Civil Házat használó 3 darab civil szervezetet (amiből a Véradók csak alkalmanként vannak ott, érdemben 2 nyugdíjasklub használja az épületet), ha az udvar rendbe lenne rakva. Mondjuk én azt sem értem, hogy milyen „Civil ház” az, amit csak bizonyos kijelölt szervezetek használhatnak. Jelentkezett valaki, aki önkéntesen rendet szeretne tartani az udvarban, és elhajtjuk. Én őszintén nem értem.
- Jött egy Vak Bottyán utcai lakos, aki már tavaly is panaszkodott rá, hogy a zöldterületek fenntartása a környéken botrányosan működik. Rendszeresen méteres gazba botlanak a környéken, amit csak több jelzés után tesznek rendbe. Polgármester úr elégedett, hogy egy idő után azért megoldódik a probléma.
Szintén jelezte, hogy a Kökivel szemben zajló építkezés körül hatalmas disznóól van. Telekhatártól telekhatárig építkeznek, kivágták az összes fát. Lezárták a járdát egy időre, sőt, a kanyarodósávra is kinyúlnak. A Bethlen Gábor utca – Katica utca sarkánál rendszeresen nagy szemétdombot alakítanak ki a kerítésen kívül. A lakó még képeket is hozott, amiket 1 hete készített a szemétdombról. Rátkay képviselő asszony szerint ilyen egy beruházás, ezzel nincs mit tenni. Amúgy is a kormányhivatal a kompetens. Gajda Péter pedig 2 hete járt ott este bejáráson, és akkor nem volt szemét, de kimennek megnézik.
Rákérdezett még, hogy az idősek világnapján a munkásotthonban tartott ünnepségre miért nem hívják meg a kerületi időseket, miért csak a nyugdíjasszervezetek tagjait és vezetőit. Ezen a Polgármester is gondolkodik, hogy lehetne több embert is bevonni valamiféleképpen. És adnak 5000 forintos utalványt támogatásként a 65 éven felettieknek
Utolsó kérdés, hogy a kisgyerekek által örökbefogadott fákkal mi van, amiket az építkezés miatt átültettek. Gajda szerint az nem csak az átültetés miatt lehet, más miatt is kiszáradhattak.
Erről posztoltam egyébként itt és itt.
- Egy Hunyadi utcai lakos vetette fel, hogy a József Attila utca környékén rengeteg avar keletkezik, amit többek között ő szokott összegyűjteni. 2 hete jelezte a Közparknak, hogy összeszedte zsákokba és kirakta oda, ahol könnyű összeszedni, azonban ez nem történt még meg. Ez meg fog történni.
- Egy lakó nem tudott elmenni, így én tolmácsoltam a kérdését a Fő utcai üzletsor hasznosításával kapcsolatban. A főváros tulajdonában van ugyanis a jelenleg üresen álló épület, a BFVK azonban azt a tájékoztatást adta korábban, hogy ők a kerület álláspontjára várnak a hasznosítással kapcsolatban. A kerület álláspontja az, hogy a főváros azt csinál vele, amit szeretne. Szomorú, hogy hagyják lepusztulni.
Folytatás január végén már várható állítólag, de februárban biztosan. Én készülök akkorra is 1-2 dologgal természetesen. Boldog új évet mindenkinek!
Ferancz Norbert
önkormányzati képviselő, XIX. kerület
A képek forrásai:
https://vigado.kispest.hu/
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/11/ha-lopni-akarnanak-egy-ovodafelujitasbol-pont-igy-tennek
https://onkormanyzati.tv/videoanyagok/budapest-fovaros-xix-kerulet-kispesti-onkormanyzat-kepviselo-testulet-ulese-2025-11-27/
https://uj.kispest.hu/hirek/15030-lombgyujtes-es-csapadekviz-a-kozmeghallgatas-fo-temai-kozott
https://www.google.com/maps



