1989-et írunk: a magyar történelem újra felsír és megszületik a magyar szabadság, a harmadik köztársaság. A szépreményűség értelmet lel, és vele együtt eljön az Y-generáció forradalma is. Ennek az alakzatnak a szférái formáltak engem is. Kis falusi óvoda, iskola, kisvárosi gimnázium és háztáji baromfiudvar. Furamód, a különféle internacionális cégek és a háttérhatalom nem igazán tudott mit kezdeni az akkori naív, fiatal elmémmel. Shongoku, Tom & Jerry, nomeg az X-Akták sorozat sem okozott maradandó traumákat és bennem élő, fekélyes, máig ható sérülést. Madonna, Britney nem tett hedonistává, Jackson pedig már akkor sem jött be. Igaz, akkor még senki nem is akart megvédeni ezektől a lélekölő propagandistáktól. Hiszek a megmagyarázhatatlanban, mint ahogy őseink is tették. Túléltem jónéhány világvégét és számos napfogyatkozást, egy gazdasági világválságot és 8 parlamenti választást. Azóta felnőttem, úgy érzem készen állok, minden magamba szívott tudás és tapasztalat arra sarkall, hogy amit a szűken vett hazámtól kaptam, azt most visszaadhassam, kamatostul.