Szárligeten is indulunk a 2024-es önkormányzati választáson. Listavezetőnk bemutatkozása:
Sipos Tamás vagyok, 1992-ben születtem és Tahitótfaluban nőttem fel. 2020 óta élek Szárligeten a feleségemmel és a három éves kisfiammal. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végeztem lengyel nyelv és irodalom mesterszakon. Voltam már biztonsági őr, marketing asszisztens, logisztikus, irodabútor-kereskedő, és már 5 éve egy svájci multi szenior pénzügyeseként dolgozom.
Hobbi madarász vagyok, zenélek, fordítok és írok is. 2014-2016 között kritikákat és beszámolókat írtam a(z azóta sajnos megszűnt) Campus Online-ra, 2018-2022 között pedig a Versum Online világlírát népszerűsítő portál szerkesztője voltam. 2022 óta egy ambient post-rock projekttel foglalkozom, Birds of Vyraj néven.
Felsorolni is nehéz lenne, mi minden érdekel még, de a szupererőm (a lengyelen kívül), hogy szeretek közügyekkel foglalkozni, illetve mindenféle adatokkal bíbelődni, amik látszólag keveseket érdekelnek.
Érdekességképpen megnéztem Szárliget népszámlálási adatait. Ennek kapcsán a falu korcsoportjairól, vallásairól, képzettségéről, foglalkoztatottságáról és digitális jártasságáról írtam eddig, de fogok még a nemzetiségekről és a beszélt nyelvekről, illetve a falu lakásállományának állapotáról is írni. Ezek az írások a hivatalos Facebook-oldalamon, a kiemelt bejegyzések között találhatók meg.
Mit csináltam eddig a közéletben?
Mivel Szárligeten gyakorlatilag nincs helyi közélet, sem semmiféle helyi sajtó vagy blog, de még civil szervezetek is alig, ezért kezdtem el többek között az önkormányzat és a falu weboldalának átláthatóságával, a közérdekű adatok helyzetével foglalkozni. A falu általános iskolájának 2015 óta haználhatatlan tornaterme ügyében közadatigénylést is írtam az Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztériumnak, mivel teljesen más mondanak ők, és mást a polgármesteri hivatal a beruházás körülményeiről.
Ezen kívül a 2023. év végi közmeghallgatáson olyan közügyekben tettem fel kérdéseket, amelyeket nyilvánosan az elmúlt években senki nem kérdezett meg, és ebben a polgármester több ígéretének számonkérése is benne volt, például az ATM ügyében. De rákérdeztem a játszóterek négyévente kötelező műszaki felülvizsgálataira is, mivel egy ismerősöm szerint ezek a vizsgálatok nem történtek meg.
Nem is kaptam erre vonatkozó bizonyítékot vagy bármiféle jegyzőkönyvet az önkormányzattól 2023 májusa óta. A közmeghallgatáson rámutattam arra is, hogy a képviselők nem látják el a tájékoztatási kötelezettségüket, ugyanis nem tartanak fogadóórát, nem vezetnek blogot, de még egy facebook oldalt sem, ráadásul egy képviselő kivételével nem is nyilvános az e-mail címük.
A közéleti tevékenységen túl helyben az évek során a családommal több jótékonysági akcióban is részt vettem. Egy másik passzivistával egy denevérodút kihelyeztünk ki, valamint két vaddisznókra figyelmeztető táblát a Petőfi utca elejébe, ahol hajnalban és alkonyatkor át szoktak kelni az úton.
Az Országút utcai buszmegálló felújításának ötlete és megszervezése sajnos nem az én érdemem volt, hanem egy másik lelkes, helyi passzivistánké, Honvéd-Varjú Beáé, de az előkészítésben és a lefestésében is segítettem a felújítást megelőző nap. Több hasonló akciót is tervezünk még, pl. madárodúk, mókusetetők kihelyezését és padok festését.
Mit csinálnék képviselőként?
Az első dolgom az lenne, hogy kiírnám a falu Facebook-csoportjába, mikor lesznek a testületi ülések, ugyanis 2023. július 27-e óta a falu vezetése ismét “elfelejti” feltenni a weboldalra a meghívókat (akár utólag is). Ezen túl az egyik első javaslatom a weboldal cseréje, de legalábbis felújítása lenne, mivel teljesen áttekinthetetlen és használhatatlan ebben a formában. A falusiak nagy része nem is látogatja emiatt.
Javasolnám továbbá, hogy emeljük meg a környezetvédelmi alap éves keretét 20.000 Ft-ról minimum 100.000 Ft-ra. Ebből a szintén nem óriási összegből lehetne környezetvédelmi előadásokat tartani, madárodúkat kihelyezni, téli madáreleséget venni, közösségi komposztálókat kihelyezni, vagy akár egy madárbarát tanösvényt kialakítani.
Javasolnám az éves kulturális alap megemelését is minimum 500.000 Ft-ra, amit kötelezően kulturális programokra fordítanék, mivel gyakorlatilag évek óta nincs közművelődés a faluban. Gondolok itt workshopokra, előadásokra, író-olvasó találkozókra, filmklubra, vagy bármilyen kisebb eseményre, de akár egy lakossági igényfelmérés vagy közös ötletelés is sokat segíthetne.
Sőt, ha a testület támogatna benne, akkor ezt az 500.000 Ft-ot (ami egyáltalán nem egy nagy összeg) közösségi költségvetésként is lehetne kezelni, és a kulturális bizottság jóváhagyásával egy civilekből álló kulturális munkacsoport dönthetne az összeg felhasználásáról. De akár pályázatokat is lehetne kiírni a kulturális alapból, vagy egy részéből – egy nyílt és átlátható pályázati rendszerre is nagy szüksége lenne a falunak.
Javasolnám azt is, hogy ruházzon be a falu évi kb. 1 millióból közetgyapot-szigetelésre, amivel minden évben nagyjából öt 100 négyzetméteres ház födémét lehetne leszigetelni a szociális alapon pályázók között, ezzel kb. 30%-ot spórolva a rezsin. Ráadásul ennek következtében kevesebb fa vagy gáz égne el, tehát pénzügyileg és károsanyag-kibocsátásban is spórolna néhány olyan háztartás, melynek lakói egyébként ezt nem engedheték meg maguknak. Ameddig nem jönnek meg az EU-s pénzek és nem írnak ki hasonló pályázatokat, ez egy jó rezsicsökkentési program lehetne.
Beszélgetés a Kutyinfo podcastben:
Bővebben az átláthatóságról Szárligeten:
Elérhetőség: [email protected]
MKKP Tata-Tatabánya-Szárliget a Facebookon
Az agárdi csodaszarvasos buszmegállótól a tatai közösségi könyvespolcig – Kedvenc Fejér és Komárom-Esztergom megyei akcióink 2023-ból
Bővebben
A falu, ahol a polgármester privát Facebook-profilja az egyik fő tájékoztató felület – Átláthatóság Szárligeten
Bővebben
Szárligeti otthonosított buszmegálló
Bővebben
Hibrid állatok, zebrásítás, pad- és buszmegálló felújítások – Ezt csináltuk Komárom-Esztergom megyében 2022 tavaszáig
Bővebben