Dolgok, amiket megcsináltak, miután felhívtuk rájuk a figyelmet

Mi a Kutyapártnál mindig is az alulról szerveződő közösségek erejében hittünk. A legtöbb párt aktivistái két választás között nem sok mindent tudnak csinálni. Nekünk viszont nagyon fontos, hogy sok embernek adjunk lehetőséget bekapcsolódni a széles értelemben vett közéletbe, ami akár még olyat is jelenthet, hogy csinálsz valami értelmes dolgot. Városfelújító akcióink során ez a közvetlen célunk, előfordul ugyanakkor, hogy valamit magunktól nem tudunk megcsinálni, akár anyagi, akár jogi okokból.

Ilyenkor egy lehetőségünk marad: felhívni a figyelmet az adott problémára, hátha az illetékeseket úgy már elkezdi zavarni, és megcsinálják.

Meglepően sok ilyen sikerről tudunk beszámolni, néhányat korábban már össze is szedtünk az alábbi posztban. Most pedig jöjjön egy újabb gyűjtés az azóta történtekből!

Kezdjük ezzel a táblával, amit tavaly július közepén helyeztünk ki Kecskeméten. Sajnálatos módon elfelejtették a gyalogos közlekedőket tájékoztatni, mire számítsanak, ha jobb megoldás híján az úttesten kénytelenek kikerülni a lezárt járdát. Mi pótoltuk a mulasztást, és láss csodát: bár a táblát leszedték, nem kár érte, mivel azóta lekerítettek egy kis részt a gyalogosoknak.

Szintén Kecskeméten krétás színezéssel dobtuk fel az SZTK melletti megsüllyedt járdaszakaszt, hátha arra jár az önkormányzat valamely fontos tagja, és észleli a több éves hibát, ami a város minden utcájára jellemző. Váratlan fordulat: végül így is történt!

Februárban a kecskeméti Katona József Színház mellett lévő közparkban tiltakoztunk a fák kivágása ellen, mivel az eredeti tervek szerint barokk stílusú parkot építettek volna a helyükre.

Ez több szempontból is érthetetlen: egyrészt a nyári hónapokban akár 7 fok különbség is lehet az árnyékos és a nem árnyékos rész között, mivel a térkő visszaveri a meleget, míg a fák hűsítenek. Szakemberek kijelentették, hogy hatalmas kár volna ezekért a fákért, arról nem is beszélve, hogy a park melletti iskolásoknak mit jelent ez a kis zöld felület. A gyerekeknek még egy csomó madarat is sikerült odaszoktatniuk.

Az akciónak sikere volt: másnap visszavonták a döntést, mégsem vágják ki a fákat! 

És még mindig Kecskemét: az Irinyi utca és az Akadémia krt. kereszteződésénél találtunk egy lyukat egy elektromos aknán, ami balesetveszélyes lehet, főleg kisebbeknek. Menő manót hívtuk segítségül, és láss csodát: alig több, mint egy hét múlva kijavították a hibát.

November végén Balassagyarmaton akcióztunk, négyszínfestés mellett újraértelmeztük kicsit az úthiba miatt még hónapokkal korábban kihelyezett táblát is. Hatott a célzás, a lajhártempóból felgyorsulva azóta megcsinálták a járdát.

Az is előfordult, hogy a Kutyapárttól független civileket ösztönöztünk arra, hogy csináljanak valamit. A Fészkelődők egy budapesti baráti társaság, akik megelégelték a tétlenséget, és kampánypénztékozló alapunknál pályáztak arra, hogy közösségépítő akciókat szervezhessenek.

Miután nyertek tőlünk 710 ezer forintot, ők maguk is kiírtak egy pályázatot olyanoknak, akik hozzájuk hasonlóan szeretnének javítani a környezetükön. Itt viszont már konkrét javaslatokat, helyszíneket vártak olyan helyiektől, akik az akcióban is aktívan részt tudnak venni.

Végül három ötlet jutott be a megvalósítási listára, két padfestés és egy buszmegállóépítés. Utóbbi keretében Nagymaroson, a Kóspallagi úti elágazásnál újított fel egy omladozó megállót a lelkes csapat. 

Egy alkalommal Székesfehérváron négyszínfestettünk egy ötfős kis csapattal. Egyszer csak a polgármester is megjelent, akivel fél órát beszélgettünk aztán a városházán a négyszínfestésről. Később Kátyúzoli is csatlakozott a festéshez, csinos kis eredményt hoztunk össze.

Izgalmas fejlemény, hogy rá két hónapra Zoli nyerte meg annak az aszfaltszakasznak a felújítási munkálatát. Így történt, hogy a Kutyapárt kifestette, a kutyapártbéli ember pedig kijavította az adott szakaszt.

A feltört négyszíndarabokat pedig azóta is áruljuk relikviaként a webshopunkban.

Vác belvárosában is több négyszínfestő akciónk volt már, amelyek közül az egyiknek azóta kézzelfogható eredménye lett: az önkormányzat március közepén bejelentette, hogy felújítják az érintett járdaszakaszt. Nyilván ők mondhatják erre, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz, de mi azért szeretünk hinni benne, hogy nekünk (is) köszönhető a dolog.

Miskolcon tavaly tavasszal Pac-Man játékkonzollá alakítottunk egy kihelyezése óta üzemképtelen információs terminált. Úgy voltunk vele, hogy legalább nézzen ki jól, ha már használni nem lehet semmire. Néhány hónappal később váratlanul megjavították, így azóta már valóban infóterminálként funkcionál.

Pac-Man máshol is segít, ahol csak tud: az alábbi képen például egy úthibára hívja fel a figyelmet szintén Miskolcon, hogy sötétben is biztonságosan használható legyen ez a belvárosi kerékpáros útszakasz. A lyukat ráadásul nem sokkal később befoltozták.

Budakeszin az egyik első kutyapártos akció keretében arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy akkor már hetek óta gyűlt a zöldhulladék a Munkácsy Mihály utcában, ami ellen addig senki nem szólalt fel. Mi kiraktunk egy táblát “Ide kéne egy komposztáló” felirattal, és láss csodát: alig pár nappal később a táblával együtt eltakarították a szemetet is.

Sajnos akadnak olyan utcák Budakeszin, amelyek már a Pozsonyi csata és a Ganümédeszi támadás óta kőkorszaki állapotban vannak. Ezekre igyekeztünk felhívni a figyelmet azzal, hogy átneveztük őket. Mondhatjuk részsikernek, hogy a 150 éves árok utcát (ami valójában a Füredi László utca egyik mellékutcája) és a Kátyú ötven árnyalata utcát (ez a Munkácsy Mihály utca eleje) azóta megcsinálták.

Aki szokott utazni 99-es busszal, biztosan látta már ezeket a szürreális buszmegállókat:

Bár tagadhatatlanul jól néznek ki, egy valamire biztosan nem jók: ellátni a konkrét feladatukat, vagyis azt, hogy védjenek az eső és a tűző nap elől. A Szerdahelyi és a Karácsony Sándor utca sarkán még jó pár évvel ezelőtt elégeltük meg a helyzetet, ezért első körben esernyőket láncoltunk a megállóhoz, de ezeknek kb. 2 nap alatt nyomuk veszett. Ezért inkább építettünk neki rendes tetőt.

Ezután sokáig semmi nem történt, még a 2019-es ellenzéki győzelem óta sem, aztán idén június elején megjelent egy poszt Pikó András polgármester oldalán. Ebben azt írja, fontolgatják a megállók átalakítását, hogy ne ázzanak alattuk bőrig az emberek.

Konkrét lépést ugyan még nem tettek, de már ez is több, mint amit eddig (az előző kerületvezetést is beleértve) el lehetett mondani az ügyben.

Egy szigetszentmiklósi aknafedélen A Kis herceg kultikus jelenete elevenedett meg, ennek állítottunk emléket, ha valaki számára nem lett volna azonnal nyilvánvaló. A rés aztán néhány hónap elteltével csodák csodájára eltűnt.

Alig egy éve, hogy rendbe tettük, lefestettük a szigetszentmiklósi tanösvényhez vezető HÉV aluljárót, ami évtizedek óta illegális szemétlerakóként működött. A város polgármestere azóta továbbfejlesztette az aluljárót, felszórták murvával és kaviccsal, hogy a fecskék ne tudjanak itt többé sarat gyűjteni a fészekrakáshoz. A polgármester úr így utólag köszöni a Kutyapárt passzivistáinak, hogy megszüntették a város egy szégyenfoltját. Korábban azért nem tudta megköszönni, mert kampányidőszak volt, és mivel ő is szeretett volna indulni a ’22-es választásokon, ezért kénytelen volt a lakók érdekeit a hatalmi törekvései mögé szorítani. Van ilyen.

Tavaly nyár közepén beugrottunk a Szigetszentmiklósi Városházára, pontosabban a Városháza buszmegállóba, ami évtizedek óta ilyen csodásan nézett ki – szerencsére a szagminta nem maradt meg a fotón. Mindenféle, a város jövőjét meghatározó titkos terveket találtunk itt, a jelek szerint rendkívüli fejlesztések előtt állunk.

A történet dióhéjban annyi, hogy még 2020-ban helyi civil művészek felajánlották, hogy felújítják a buszmegállót. Csodás látványterveket készítettek, azonban a város elöljárói elvetették a megálló dekorálásának ötletét, helyette az eredeti állapot helyreállításáról döntöttek.

Valamilyen különös csoda folytán azóta hirtelen felújítódott a buszmegálló. Mondjuk a szag a belsejében nem változott.

És még egy buszmegálló: Pécsen évekig igazi szélmalomharcot vívtunk az önkormányzattal, illetve a városüzemeltetésért felelős Biokom Nonprofit Kft-vel. Először 2018 októberében építettünk egy esőbeállót az Ágoston téren, mivel már akkor is számos helyi lakos jelezte, hogy szükség lenne rá. Az önkormányzat viszont másképp gondolta: alig pár nap után elbontották arra hivatkozva, hogy nem kértünk rá engedélyt.

A 2019-es önkormányzati választáson leváltották a Fideszt, így abban bíztunk, hogy talán megváltozik a városvezetés hozzáállása. Tavaly év végén viszont kiderült, hogy ez nincs így: december 29-én újabb buszvárót állítottunk az Ágoston téren, de most sem jártunk nagyobb sikerrel.

Újfent kijöttek a rendőrök, és ezután született az a hírhedt közlemény, ami az országos sajtó nagy részét is körbejárta: felszólítottak bennünket, hogy azonnal bontsuk el a “színes katyibát”, avagy “bódét”, mivel “a belvároshoz közeli városképtől idegen”.

Nem tettük meg, ezért január végén elszállították a Biokom emberei. Tavaszig tárolták, majd visszaadták nekünk. Slusszpoén, hogy azóta viszont építettek oda egy “hivatalos” buszvárót, miután végeztek egy lakossági felmérést, ahol – meglepetés! – az jött ki, hogy az emberek nem szeretnének ázni az esőben.

Ajkán is régóta próbáljuk elérni, hogy a városvezetés foglalkozzon a javaslatainkkal és partnerként tekintsen ránk – eddig inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az mindenesetre vicces volt, amikor kiderült, hogy rendszeresen követik a Facebook-oldalunkat. Kitettünk ugyanis pár képet egy magányos kátyúról, amely akkor már évek óta árválkodott a Hársfa utcában, az autósok és biciklisek kerekén vezetve le feszültségét. A tervünk az volt, hogy egy táblával hívjuk fel rá a figyelmet, de mire megtehettük volna, befoltozták.

Amikor pedig táblás gerillaakcióval próbáltuk felhívni a figyelmet arra, hogy az ajkai Városliget tava egyre inkább elmocsarasodik, ismét váratlan fordulat történt: leeresztették és elkezdték helyreállítani a tavat.

Cegléden aszfaltevő szörnyeket fújtunk fel a város több pontján, és azóta a legtöbb helyen meg is javították a járdát.

Szintén Cegléden egy másik repedezett járdára figyelemfelhívó kétfarkú kutyát, illetve lapáttámasztó munkásembereket fújtunk. Nagyjából 2 hónappal később ezt is helyrehozták. Éljen!

A Terézvárosban egyik reggel megjelenő Peking-Budapest alagutat végül néhány óra elteltével betömték az illetékesek.

Reggeli állapot

Gyöngyösön a kampányidőszakban újítottunk fel és festettünk ki néhány szétkorhadt padot a Barátok terén, a fentebb már említett Fészkelődőkkel közösen. Az önkormányzatnak azonban nem tetszett a rongálás, “vizuális környezetszennyezésről” kezdtek el beszélni, mivel szerintük a színek nem illeszkednek a városképbe. Úgyhogy gyorsan le is szerelték a léceket. Mondjuk legalább újakat raktak a helyükre, szóval a probléma megoldódott, azt meg mindenki döntse el maga, melyik néz ki jobban a kettő közül.

Május elején bejelentést kaptunk a XIV. kerületi Pillangó parkból egy életveszélyes “barkács” forgalomcsökkentő akadály miatt. Általában az ilyen egyszerű munkákat mi magunk szoktuk végezni, de helyi képviselőnk ezúttal hivatalból a zuglói vagyonkezelőhöz fordult, és láss csodát, egy hét alatt helyreállították, leszerelték a nem odaillő tereptárgyat, a járdaszakaszt pedig le is aszfaltozták.

Zuglóban lakossági megkereséseket követően több mint két évvel ezelőtt kezdtünk el foglalkozni a hiányzó, illetve lekopott zebrákkal. A megoldást a szokásos bürokráciai útvesztő is nehezítette: mint azt Victora Zsolt, korábbi MKKP-s (azóta már független) képviselő ebben a videóban elmondta, egyes útszakaszok nem az önkormányzathoz, hanem a Budapest Közúthoz, vagy a fővároshoz tartoznak. Mi mindenesetre bejelentést tettünk a Zuglói Városgazdálkodási Zrt-nek, az igényeket egy következő videóban gyűjtöttük össze. És láss csodát: tavaly tavasszal már arról számolhattunk be, hogy a jelzett helyszínek közül háromnál elkészültek a zebrák. Reméljük, előbb-utóbb a többi is sorra kerül majd.

És még mindig Zugló: sok bejelentést kaptunk, hogy az MTK Lantos Mihály sporttelepe előtt csapatostul parkolnak a zöldfelületre az autók. 2021. május 1-jén kitettünk egy molinót, hogy megakadályozzuk a további fűre parkolást.

A ZKNP felügyelőbizottsági elnökeként Victora Zsolt javaslatot tett, hogy az előző évi nyereség terhére csinálja meg a cég a parkolásgátlók kihelyezését. A javaslatot a felügyelő bizottság megszavazta, így az ideiglenes molinó helyett fém parkolásgátlók lettek kihelyezve.

Ígéretet kaptunk, hogy a Zuglói Vagyonkezelő az újrafüvesítést, talajcserét is meg fogja csináltatni kora ősszel. Ez persze nem sikerült, magától kinőtt ugyan valamennyi fű, de a teljes tereprendezés továbbra is várat magára.

A végére hagytuk a legegyértelműbb sikerünket: 2020 nyarán ragtapaszokkal hosszabbítottuk meg a Lánchíd élettartamát, egyben jeleztük, hogy ez nem szól örökre, szóval lassan tényleg kezdeni kéne vele valamit. És tessék, alig pár hónappal később elkezdődött a felújítás. Szívesen!

A fentiekhez hasonló problémák kezelésére hoztuk létre a Rendkívüli Ügyek Minisztériumát, melynek honlapján bárki bejelentheti, ha olyan dolgot látott a lakókörnyezetében, amit javítani kéne, de az illetékesek nem teszik meg. Ha pedig szívesen részt is vennél ilyen akciókban, ide kattintva jelentkezhetsz passzivistának.

Komment!
Ez is érdekelhet:
Kampánypénzzel és adománygyűjtéssel is segítettünk, hogy játszótér épüljön Tiszajenőn

Tóth-Pabar Norbert és társai kampánypéntékozló alapunkhoz pályáztak támogatásért, hogy játszóteret építhessenek a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszajenőn. Március közepén kezdtek neki a Read more

Eddigi legjövedelmezőbb padfelújításunk Tatabányán

Kb. 10 ezer forintból felújítottunk 2 padot a Szent Borbála téren. Mivel ilyen olcsó volt, azóta is azon gondolkodunk, mi Read more

Gyulán is otthonosítottunk egy buszmegállót

Eljutottunk Gyulára is, a Sarkadi úton is megtalálható már az otthonosított buszmegállóink egy példánya. A 600 milliós projektbe nem fért Read more

Szárligeti otthonosított buszmegálló

Eljutottuk Szárligetre is, ha már ott jártunk, felújítottunk egy buszmegállót. Ahogy az évek során egyre jobban próbáljuk megszólítani a vidéket, Read more