Felszámoltuk a rétsági gumiültetvényt és szemétlerakót, már csak a patak vizét kell megtisztítani

Balassagyarmati csapatunk a világuralmi törekvések jegyében elhatározta, hogy más, környező településeken is felmérik, mit lehetne akciózni. Így jutottak el Rétságra, ahol a helyiek a patakot említették legnagyobb problémaként. Ebben rengeteg szemét volt, még használt gumiabroncsok is szerteszét hevertek benne.

Felmerül a kérdés, vajon hogyan jutottunk idáig? Helyi passzivistánk, Németh-Korpás Barbara így emlékszik vissza:

„A legjobb barátnőm a közelben lakott, ezért a fél tinikorunkat ott töltöttük a patak partján beszélgetve. Akkor még egyáltalán nem volt tele szeméttel. A gumik a szomszédos laktanya felszámolása után kerültek ide – a terület egyébként ma is honvédségi tulajdonban van –, először még klasszikus gyerekjáték-funkciót láttak el félig a földbe ásva, majd az évek során valaki sorban begurította őket a mederbe.”

Ezután a szemét is egyre szaporodni kezdett, az viszont csak a terepszemlénk során derült ki véletlenül, hogy a víz, illetve az iszap masszívan olajjal szennyezett. Ebben az a legrosszabb, hogy a patak előbb egy másik patakba, majd az Ipoly folyóba, végül pedig a Dunába ömlik.

A fenti probléma megoldása már meghaladta a lehetőségeinket, a szemetet (építési törmeléket, cseréptéglát, drótkerítést, stb.) viszont összeszedtük, a gumiabroncsokat pedig egy terepjáró segítségével vontattuk ki a mederből. Tegyük hozzá, hogy a polgármester végig partner volt az akcióban: bár állítása szerint eddig nem tudott a problémáról, együttműködött velünk és még konténert is intézett a szállításhoz.

Videós összefoglaló helyi jelöltünk és passzivistánk, Márton Renáta narrációjával:

Ez talán a leglátványosabb előtte-utána képpár:

Itt pedig a többi fotó:

Komment!