Téglák a falban: beszélgetés az oktatásról szülőkkel és diákokkal

A Kétfarkú Kutya Népfőiskola február 14-i eseményén az oktatás helyzetéről beszélgettünk olyan szülőkkel és diákokkal, akik egy ponton úgy döntöttek, hogy aktívan kiveszik a részüket a megmozdulásokból. Szó esett sok témáról a szakemberhiánytól a tananyagon át a leterheltségig, és legfőképpen a kiutak kereséséről. Résztvevők voltak: Paszicsnyek János – moderátor, gyakorló tanár; Rozsnyai Kornélia és Szabó Bors – szülők; Miller Kristóf, Hidász Máté és Ambrus Gergő – diákok. Az alábbiakban összefoglaljuk a beszélgetés legérdekesebb részeit, de érdemes megnézni a teljes felvételt is.

Kérdések a tüntetések szervezésével kapcsolatban

– Hogy telnek egy tizedikes diák mindennapjai a tüntetések hátterében?

A tanulás már eleve túl sok idejét emészti fel a diákoknak, emellett nehéz időt szakítani a szervezkedésre, ez a helyzet ugyanakkor kiválóan alkalmas arra, hogy az ember megtanulja, hogyan ossza be jól az idejét. Nagy a káosz, de a tanulás priorítást élvez. Sok energiát kell beletenni, de hosszú távon megéri. Már eddig se volt idő igazán semmire, ennek ellenére az ellenállás szervezésére is szánni kell valamennyit. Nem lehet folyamatosan hajtani, néha felpörögnek az események, néha kicsit leülnek. Ami jó: a szervezetben van annyi ember, hogy mindig legyen közülük, aki tovább tudja vinni a lendületet.

– Mi adta a végső motivációt, hogy szervezkedésbe kezdjünk?

– A lelkiismeret nem hagyja, hogy ne cselekedjünk. Nem nézhetjük tétlenül, hogy a gyerekeink milyen körülmények között kényszerülnek tanulni, sem pedig azt, hogy az ő tanáraik milyen körülmények között kénytelenek tanítani. Azután telt be a pohár, amikor Bicskén leváltották az iskola igazgató-helyettesét és korlátozták más tanárok tiltakozását. Ekkor vált világossá, mennyire ellehetetlenítették a tanárokat, és hogy muszáj a szülőknek is kiállni mellettük.

– Mi motivál egy kamaszt, hogy közügyekkel kezdjen el foglalkozni, tüntetéseket szervezzen, mozgósítson?

– Amikor világos, hogy ez a folyamat nem csak minket, hanem minden utánunk jövő generációt is érint, akkor érezzük, hogy ezt nem hagyhatjuk annyiban. Változást akarunk elérni, mert nem élhetünk ilyen depresszív hangulatban. Idővel ez az egész szerveződés egy új közösséggé is vált.

A beszélgetés során felmerült még az is, ki miben vett részt szervezőként az elmúlt hónapok eseményei közül, milyen pozitív visszaigazolásokat kaptak a szervező diákok az iskolában a munkájukkal kapcsolatban, voltak-e negatív tapasztalataik is, valamint szóba került, lehet-e szerintük érezni bármi változást, növekszik-e a csatlakozók száma.

Kérdések a mindennapokról és az oktatás állapotáról

Milyen plusz terhek nyomják a szülők vállát?

– Az iskolában hetek óta nincs szappan, wc papír, satöbbi. Ha bármi hiányzik, a szülők fogják intézni a pótlást, mert a tankerületre nem lehet számítani. A legkisebb tüsszentés után már hazaküldik a gyereket, míg ez régen nem volt.

A diákoknak van-e olyan terhük, amit nem feltétlenül nekik kellene vállalniuk?

Informatikus hiányában eszközök telepítése, működtetése. De ami igazán rossz, hogy nagyon gyorsan kell haladni a tananyaggal, és semmiben sem lehet igazán elmélyülni, a megszerzett tudás csak felületes. Problémás, ha pl. az informatika órát a testnevelő tanár tartja. Az elmúlt 30 évben nem fejlődött semmit az oktatás.

Vélemények a NAT által megszabott tanulnivalókról?

– A kötelező tankönyv ingyenes, de a tanárok jelentős része nem ebből tanít, hanem egy másik tankönyvet vetet meg a szülőkkel. Emellett sok a fénymásolt tanulnivaló is. Nem kellene minden iskola minden diákjára egységesen ráerőltetni ugyanazt a követelményrendszert. Sokkal nagyobb szabadságot kellene adni a tantestületeknek. Amit most Nemzeti Alap Tantervnek nevezünk, az valójában nem alap, hanek egy konkrét tanterv. 25 évvel ezelőtt még lehetett értelme a lexikális tudásnak, de manapság az internet korában már nem erre lenne szükség. A tanterv korszerűtlen, és még arra sem jó, amire szánták. Sokszor érezni rajta, hogy a témaköröket ideológiai alapon választották.

Szóba került továbbá, mi az a tantárgy, amin a résztvevők szerint feltétlenül változtatni kellene; milyen tantárggyal kellene kiegészíteni a NAT-ot; mennyire segít az iskola a pályaválasztásban; mennyire biztosít valódi védőhálót az iskola; mi lenne a két legfontosabb dolog, amin változtatni kellene; miben tudnának segíteni a civil szervezetek; vannak-e tervek a jövőre nézve.

A Kétfarkú Kutya Népfőiskola korábbi előadásainak összefoglalóját itt találod, az aktuális kínálathoz pedig ide kattints!

Fellegvári László

Komment!
Ez is érdekelhet:
Teaházi esték – Miért sikertelen a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni harc?

Dr. Vasárus Gábor terület- és településfejlesztő geográfus (KRTK Regionális Kutatások Intézete) tartott előadást augusztus 1-jén Győrben, az Astro teaházban. Az előadás Read more

A magyar mezőgazdasági nihil és ami mögötte van

Igazgatási Munkacsoport - Népfőiskola kooperáció 2023. június 30-án Tálas Sándor gazda tartott Népfőiskolai előadást a magyar mezőgazdaságot uraló nihilről, arról Read more

„Nem vezet sehová, hogy a tanáriban, kávésbögrét szorongatva vívjuk a házi forradalmat”

A Kétfarkú Kutya Népfőiskola május 26-i beszélgetésén a Miután Felmondtam mozgalom két alapítóját kérdezte Paszicsnyek János. Ez a civil kezdeményezés Read more

Így maxold ki a társadalombiztosításod: ismered az apró betűs részeket, amelyekkel mind spórolhatsz?

Neked is feltűnt, hogy amikor az egészségügyi rendszerünk helyzetéről, az ellátás minőségéről, vagy „gyorsaságáról“ elegyedünk szóba valakivel, szinte biztosan végeláthatatlan Read more