Tobzódnak a kamupártok: 34-nél néztük meg, van-e értékelhető programjuk, nem lettünk sokkal okosabbak

A Kétfarkú Kutya Népfőiskola „Pártprogramok a küszöb alól: nem vagyunk egyedül, Gyula!” című online eseményén Tamics Rita, az ELTE Közösségi és Civil Tanulmányok karának mesterszakos hallgatója adott elő tavalyi félévének fő kutatásáról, amely a 2022-es magyarországi országgyűlési választásokon bejegyzett törpepártok programjairól szólt, különös tekintettel szociálpolitikai vállalásaikra. Az előadást Juhász Veronika moderálta. 

Az alábbi cikkben összefoglaljuk az érintett főbb témaköröket, de érdemes megnézni a teljes előadást is.

A kutatás megszületésének motivációi

Rita szerint Magyarországon sok ember passzívan viszonyul a politikához. Közvélekedés, hogy „én nem foglalkozom a politikával, engem nem érdekel”, ami azért jelent problémát, mert a politika akkor is foglalkozik a polgárokkal, amikor azok nem foglalkoznak vele. A törpepártokkal kapcsolatos kutatás megszületésében pedig jelentős szerepet játszott a politikával való foglalkozás vágya. Ráadásul némely egyesület szemet szúró lopásai, groteszk választási kampányszövegei rengeteg humor forrásául szolgálhatnak – így Rita.

Honnan jött a „Nem vagyunk egyedül, Gyula!” szlogen?

Horn Gyula, korábbi miniszterelnök, az MSZP politikusa mondta 2006-ban Szanyi Tibornak, szintén akkori MSZP-s politikusnak (aki ma már az „Igen Magyarországért Mozgalom” alapítója), hogy „egyedül vagyunk.” A mondat apropója a 2006-os, a pártot lejárató őszödi beszéd volt, ugyanis a kiszivárgott beszédnek köszönhetően akkoriban minden szövetségese elfordult az MSZP-től. Mivel 101 bejelentett politikai párt indult például a 2018-as országgyűlési választásokon, szigorúan véve senki sincs egyedül a politikai palettán. azonban Magyarországon a valós politikai aktivitás a sok összefogás és összeolvadás ellenére igen mérsékelt.

Fogalmak tisztázása

Az 1989-ben meghatározott törvények alapján „A pártok társadalmi rendeltetése, hogy a népakarat kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak”, tehát a nép akarat nyilvánítását segítsék. A városok lakóinak bizonyos keretek között beleszólási jogot adnak a város mindennapi életébe.

A kutatás tárgyát jelentő törpepártok azok a szervezetek, melyek nem érik el a parlamenti küszöböt támogatottság tekintetében, de a 2022-es országgyűlési választások során nyilvántartásba lettek véve. 

Pártprogramnak tekinthetőek az egyes pártok célkitűzéseinek, feladatainak részletes összefoglalói. 

Szociális programnak pedig a dolgozók anyagi helyzetének javítására vonatkozó, azzal kapcsolatos, azt szolgáló jóléti, munkásvédelmi intézkedések, melyek a társadalmi biztonságot és az esélyegyenlőség megteremtését tűzik ki fő célként. 

Pártként csak olyan szervezeteket lehet ma bejegyezni Magyarországon, melyek legalább 10 fős tagsággal rendelkeznek, el kell ismerniük a párttörvény rendelkezéseit, alapszabályt kell írniuk és egy bíróságon kell a szervezetet nyilvántartásba venni. 

Azon pártok nem érik el a parlamenti küszöböt, melyek egyedüli indulóként nem érik el az 5 %-os, két együtt induló koalíciós párt esetében 10%-os, három induló esetében a 15%-os támogatottságot.

A kutatás módszertana, illetve egyéb adatok

A 2022-es országgyűlési választások során 55 szervezetet vettek nyilvántartásba, ebből 12 nemzetiségi párt, illetve 9 parlamenti küszöb feletti párt, így ezzel a 21 párttal a kutatás nem foglalkozott. A 34 elemzett pártot három fő szempont alapján vizsgálta Rita:

• Egyrészt minden szervezet honlapját igyekezett felkeresni (már amennyiben rendelkeztek ezzel), megvizsgálta a honlapok minőségét, az ott található tartalmak mennyiségét és természetesen magának a honlapnak a tartalmát is, hogy minél többet megtudjon az adott pártokról.
• Igyekezett felkeresni egyéb hivatalos oldalakat is, főként közösségi média felületeken: facebookon és Instagramon. Természetesen ebben az esetben is az oldalak aktivitására és tartalmára szentelte főként figyelmét.
• A szervezetek külső hivatkozásait is áttekintette, például a különböző cikkeiket.

Amennyiben releváns infót talált az egyesületről, utánanézett, hogy rendelkezik-e bármilyen pártprogrammal, és amennyiben ez megvalósult, természetesen részletesen átolvasta a programot. Ezután pedig értékelte az adatokat, megállapította, hogy a párttal lehet-e számolni a kutatás szempontjából, illetve, hogy működő pártnak lehet-e nevezni a vizsgált szervezetet.

A kutatás eredményei

A vizsgált 34 bejegyzett pártból 20 párttal egyáltalán nem lehet számolni semmilyen formában. Néhány esetben előfordult, hogy az adott pártról semmilyen információt nem lehetett találni, csak a bejegyzés dátumát és helyszínét, például a „Mindent a Cigányokért Fórum Párt” (MCFP) esetében. 

Többször előfordult, hogy tagokkal rendelkező Facebook csoportot lehetett találni a párttal kapcsolatban, ám Rita hiába próbálta felvenni a kapcsolatot, vagy belépni ezekbe a csoportokba, egy esetben sem kapott visszajelzést, például a „Magyar Szegények és Dolgozók Demokratikus Szervezete” (MSZDDSZ) esetében. 

Ebben a kategóriában találhatóak az úgynevezett „kamupártok” is. 

Az „Értelmes Magyarok Pártja” (ÉMP) többször megjelent leleplező jellegű írásokban, és az ő esetükben sem található semmi adat sem a szervezetről. 

Humor szempontjából megemlítendő a „Szociáldemokraták Történelmi Pártja”, az SzTP, ugyanis az ő honlapjukat mindenkinek érdemes megnéznie, mert ilyen fura politikai weboldalt ritkán látni. A „Valódi Demokrata Párt” (VD) pedig igen ironikus névvel rendelkezik, ugyanis semmi adat, vagy hivatalos oldal nem található velük kapcsolatban. A „Holló Rend Párt” pedig méltán nyerhetné el a legkreatívabb névvel rendelkező bejegyzett szervezet díjat.

A számításba vehető 14 pártból 8 volt olyan, hogy csak jóindulatból kapták meg ezt a „rangot”, de tulajdonképpen hiába rendelkeztek pártprogramokkal, azok általában egyáltalán nem lettek elmagyarázva, nem közölték, hogyan tervezik az adott pontok megvalósítását. Ettől függetlenül voltak köztük egész egészséges szociális megközelítéseket közlő pártok, például az „Egészséges Magyarországért Választási Párt” (EMVP), akik meghonosítanák a társadalmi békét, illetve a „Hátrányos Helyzetű Emberek Pártja” (HHEP), akik habár migráns politikában Fidesz-pártiak, mégis alapvetően a szegények segítését tűzték ki célul. 

Radikálisabb pártok a libertarianista „Le az adók 75%-ával Párt”, akik lebontanák a teljes közegészségügyet, nyugdíjrendszert és közoktatást, ezeket a szolgáltatásokat pedig áthelyeznék a magánszférába. A „Magyar Igazság és Élet Pártja” (MIÉP) kilépne az EU-ból (egyébként ez a gondolat több félig valid párt esetében is megjelenik.) 

A maradék 6 számításba vehető pártról mondható el, hogy tényleg minden kritériumnak megfelelnek, ezek egyike a Magyar Kétfarkú Kutya Párt.

A Thürmer Gyula vezette Magyar Munkáspárt az utolsó lehetőségünk a proletár diktatúrára. Ők is „Huxit-ot” terveznek. 

A Gattyán György vezette „Megoldás Mozgalom” (MEMO)-hoz talán már több olvasónak volt szerencséje. A szervezet már youtube reklámokkal és hirdetőtáblákon is toborozta a követőket. 

A botrányhős, Gődény György vezette Normális Élet Pártja/Normális Párt (NÉP) is “megfelelő” pártnak számít a kutatás szempontjából, azonban ellenük eljárás is indult adathalászás miatt. Rita fontosnak tartotta megemlíteni, hogy sajnos sok párt lokális szinten eléri azokat a hátrányos helyzetűeket, akiknek szakmaiatlan politikai ígéreteket tesznek és ezzel akár kártékony is tud lenni a tevékenységük. 

A Csirkeember találkozása Gődénnyel, aki odahamisította az aláírását az ajánlóívére

A „Tisztelet és Szabadság Párt” és a „Zöldek – A Normális Emberek Pártja” szintén megfelelt a kutatás kritériumainak, aktív pártoknak számítanak.

Végkövetkeztetések

Rengeteg a „formailag szabályos” visszaélés a törpepártok körében. Nagyon sok kérdést vetnek fel, amire nem adnak egyértelmű választ. 

A problémákat, melyek megoldására ígéretet tettek a programmal rendelkező pártok, az alábbi gyakorisági sorrendben jelennek meg:

1. Nyugdíj (leginkább olyan elképzelések születtek, hogy a fiatalok támogassák a nyugdíjas réteget.)
2. Cigányok kérdése (roma kisebbségek, támogatások, integrációs elképzelések, vagy éppenséggel a felfokozott kirekesztés formájában jelentek meg.)
3. Családok (egyedülálló szülőség, anyák munkahelyhez juttatása)
4. Oktatás
5. Nők, LGBTQ jogok, Covid.

A megfigyeltek alapján tehát főként szociálpolitikai ígéreteket tettek a pártok. A törpepártokkal Rita elmondásai alapján azért érdemes foglalkozni, mert kiszolgáltatott embereket érnek el, illetve pénzzel is támogatják őket, miközben javarészt értékelhetetlen munkát végeznek. Néhány törpepárt azonban, akiknek van programjuk, akár nagy pártokká is kinőhetik magukat, érdemes ezért az elejétől figyelni az útjukat.

Sajnos azonban a legtöbb párt tényleg csak azért jegyezteti be magát, hogy hivatalosnak, legálisnak tűnjön. Sokan csak trollok, „szent őrültek”, netán le vannak fizetve. Azonban egy-két komoly ambícióval rendelkező szervezet is akad. 

Az látszik, hogy a kidolgozott program nem feltétlenül elengedhetetlen a sikerhez, nem elsődleges, ám mindenképpen a hozzáértés mutatója lehet. Azonban mivel semmi biztosíték nincs rá, hogy a programok véghez vihetőek lennének, vagy hogy kormányra kerülés esetén megvalósulhatnának-e, ezért a józan ész azt mondja, hogy nem elengedhetetlenek. A demonstrációk, rendezvények, akciók, a honlapon való aktivitás számít politikai aktivitásnak, illetve a médiába való bekerülés, akár kisebb szinten, a pénzmozgások száma, értéke is fontos lehet. 

Az 1993. évi III. (szociális) törvény és a 2022-es tervezett módosítás

Mivel gyakran előkerültek a törpepártok szociálpolitikai programelemei, az előadás után szóba került a szociális törvény 2022-es módosítása. Maga a törvény szó szerint idézve így szól: „A szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások forrását, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.” 142 paragrafusból áll, a tervezett módosítások pedig 4-et érintenek.

A változtatások főként adminisztratív, illetve formai jellegűek, ám mégis annyira bizonytalan az egész, hogy 30 éves tapasztalattal rendelkező szakemberek sem tudják megmondani, hogy a gyakorlatban várhatóan mit jelentenek majd a fogalmi változások, hogyan lehetne ezeket egyáltalán megvalósítani. A legnagyobb félelem a szakmabeliek körében azzal kapcsolatos, hogy ezek büntetéseket vonhatnak maguk után, hatalmat adnak az államnak, hogy olyan emberekre rójon ki büntetést és extra terhet, akik már a mostani terheket sem bírják el, mert nincs elegendő anyagi forrásuk. A teljes bizonytalanság állapotában van a szociális jog.

1989 óta nem tiszta, hogy a relatív, vagy az abszolút szociális biztonság felé billen Magyarország. Nagyon úgy néz ki a törvénymódosítások alapján, hogy a relatív felé billenünk, mely előrevetíti a magánszektorok megerősödését: magánegészségügy, magánoktatás, magánnyugdíj. Mivel erősödik a magánszektor súlya a szociális ellátáson belül, de ezzel párhuzamosan a fizetések nem nőnek, egyre többen lesznek kirekesztve az ellátórendszerből.

Az előadás a szubszidiaritás és a lokalitás szerepének kiemelésével zárult: A szubszidiaritás a társadalom egyik fontos alapelve, a mindenkori szociális jogok alapvetése. Ez alapján a problémákat ott kell kezelni, ahol azok keletkeznek. Az önkormányzati és lokális felelősségvállalás szociális területen támogatandó dolog. Az egész szférának az alapvetései közé tartozik, mert a legjobban az tud segíteni, aki ott van közel, és ismeri a szituációt.

A Kétfarkú Kutya Népfőiskola további előadásait pedig ide kattintva nézheted meg, a jövőbeliekről pedig itt találsz infókat.