Útjaink a Létkeréken: beszélgessünk a buddhizmusról!

A Kétfarkú Kutya Népfőiskola március 13-i online előadását Hegyi Csaba tartotta „Útjaink a Létkeréken: beszélgessünk a buddhizmusról!” címmel. Az előadó bemutatkozásként ezt írta magáról: „Diplomás buddhista tanító vagyok, már négy éve írok egy blogot a buddhizmusról. Fogadalmat tettem, hogy terjesztem a Tant, az eredeti, tiszta formájában, és komolyan vettem, hogy ezért még pénzt sem kérhetek. Mivel mindenki csak olvassa, amit írok, és nem sikerült szektát alapítanom, ezért gondoltam, hogy a Népfőiskola hátára kapaszkodva érném el a céljaim, és terjeszteném eléggé konzervatív buddhista nézeteimet.”

Ki volt a Buddha, és miért kezdték el követni őt? Miért keresünk szellemi utakat, és az útkeresésben milyen irányt mutat a buddhista tan? Mit jelent a “három fő út”? Mit adhat mindez a 21. századi magunknak, és milyen elköteleződést vár tőlünk?

Többek között ezekről a kérdésekről esett szó, az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb elhangzottakat.

Buddha legendája:

Hercegnek (de legalábbis egy hatalmas ember fiaként) született, gazdag volt, kényelemben élt. Egy nap megérezte a halandóságát.

Feltette a kérdést: hogyan lehetséges, hogy mindenki tudja, hogy meg fog halni, mégsem ezzel foglalkoznak éjjel-nappal? Ekkor jött rá, hogy minden szellemi útkeresés alapja a halálfélelem.

Szerinte azért akarunk választ kapni az élet értelmére, mert az ember az egyetlen lény, amely szembesült a saját halandóságával. Ezt a gondolatot nehéz elviselni, ezért szeretnénk találni valamit, ami örök, ami által megmaradhatunk. Az “én” nem képes elfogadni a gondolatot, hogy el fog múlni, ezért görcsösen próbál mindenbe kapaszkodni.

Egy nap ki akart kocsikázni az udvarházból. Az apja nem akarta, hogy a fia szembesüljön csúnya, öreg emberek látványával, ezért elrendelte, hogy csak szépek és fiatalok maradhatnak az utcákon. Egy öregembert mégis megpillantott, és nem értette, ki ez. A kocsis elárulta neki, hogy egy nap mindenkire ez a sors vár. A következő napon egy beteg emberrel találkozott. Ki ez? – kérdezte Buddha. A kocsis válasza: egyszer mindenki megbetegszik, ez is elkerülhetetlen. A harmadik napon Buddha egy halottas menetet látott. Kik ezek? – kérdezte. A kocsis válasza: egy nap mindenki meghal, még te is, herceg.

Ezután Buddha már nem akart többé gazdagságban élni, megszökött otthonról, hogy többet tudjon meg a világról. Mestere lett a jógának, de érezte, hogy ez a tudás még nem elég számára, hogy megszabadítsa a halálfélelemtől. Ekkor elvonult hét évre, és ezalatt csak a meditációra összpontosított. Már alig élt, amikor látta, hogy a folyón egy csónakban egy ember egy másikat tanított gitározni: Nem szabad túlfeszíteni a húrt, mert akkor elpattan, de ha gyengén hagyod a húrt, akkor nem fog megszólalni. A legenda szerint Buddha ekkor világosodott meg. Rájött, hogy a középút az egyetlen járható út. Ettől kezdve 40 éven át tanította tanait, ebből lett a buddhizmus.

Dukkha szó (szanszkrit) jelentése: szenvedés, kizökkentség, nem helyénvalóság, köröm alatti tüske. Valami olyan apró kis zavar, ami azt mutatja, hogy az egész nem tökéletes. Buddha a dukkhát tette meg a négy nemes igazság sarokkövének.

A létezés három ismérve (lakshana): 

1. Minden összetett (szankhára) múlandó, semmi nem örök.

2. Mindez dukkhát okoz.

3. Minden, ami én-nek gondolja magát, az nem létezik, csak illúzió. Nem lélektelen, de éntelen.  

A 3 lakshana nagyon lehangoló, ám Buddha mégis kihozza őket pozitívra.

Akadályok: érzéki vágy, harag, tunyaság, aggodalom, kétely.

Buddha szerint a jó orvos felismeri a betegséget, és valódi gyógyulást hoz. Az eredeti buddhizmus nem dogmatikus.

Három buddhista út:

1. Hinajana (kis szekér): csak szerzetesek képesek megvilágosodni, sok meditációval, száműzve mindent, ami nem fontos

2. Mahajana (nagy szekér): világi emberek is meg tudnak világosodni, a jó dolgokra koncentrálással

3. Vádzsrajána (gyémánt út): úgy tekintenek magukra, mint akik már megvilágosodtak

Mindhárom út járható, mindegyik megvilágosodáshoz vezethet, alkat alapján érdemes választani.

Egy másik hármas felosztás:

1. Írások (szútrák) útja: Hinajana-ra jellemző, sok tanulással, gyakorlással jár.

2. Erkölcs útja: jót akar tenni (elsősorban Mahajana).

3. Bölcsesség útja: hagyományos meditációs út az üresség megtalálásával

A világhoz való hozzáállás három módja:

1. Vágy (minden olyan, ami vonz)

2. Ellenszenv (minden, ami távol tart)

3. Semlegesség (nem enged meglátni dolgokat)

Nemtudás = hamis tudás: nagyon bonyolult, a legnehezebben megérthető buddhista fogalom

A buddhizmust sokan istentagadó vallásnak tekintik, de ez nem igaz, hiszen Buddha soha nem tagadta Isten és a szellem, a lélek létezését.

A buddhizmus nincs semmi ellen, valójában mindent igenel. Csak egyetlen dolgot állít: a létkerékből, amiben benne vagyunk, egyéni döntésünkkel, ha akarunk, eljuthatunk a nirvánába (az igazságba).

Amiről még szó esett az előadásban:

  • Önmagunk tudatát képtelenek vagyunk meghaladni a hagyományos eszközökkel.
  • Még a megvilágosodás állapotából is vissza lehet zuhanni.
  • Mi jön a megvilágosodás után: minden ugyanúgy történik továbbra is, de már nem „karmikusan”, ezután már nem lesz az okból következmény.
  • A buddhizmus lehet vallás, világmagyarázat, filozófia, tudomány, világszemlélet.
  • Az európai kultúrában inkább a miértre keressük a választ, az ázsiaiban jellemzően a hogyanra.
  • A buddhizmus próbálja kiírtani belőlünk a menedékeket, a kapaszkodókat. Buddha szerint legyünk önmagunk menedéke.
  • Bűnök a buddhizmus szerint: pl. Buddha becsmérlése, szülő meggyilkolása.
  • Hogyan élhető meg a buddhizmus az életben?
  • Kezdők számára ajánlott irodalom: Valpula Ráhula – A Buddha tanítása, Ácsán Szumédhó – Csittavivéka
  • A buddhizmus növekvő népszerűsége a nyugati kultúrákban, a kezdők kitartása.
  • Alapvető igazságok és magasabb rendű igazságok.
  • Buddha nem hitt a világ megmentésében (sosem lesz tökéletes), de abban hitt, hogy törekedni kell rá.
  • A buddhizmus a paradoxonok vallása.
  • Mit gondol a buddhizmus Istenről, az istenekről. Bármi lehetséges, de a létezés három ismérve az istenekre is vonatkozik.
  • Keresztények, jezsuiták kapcsolata a buddhizmussal.

Fellegvári László

Komment!
Ez is érdekelhet:
„Nincs olyan, hogy te egyszerre vagy keresztény, és bő nyállal szitkozódó, gyűlölködő ember”

"Ne vidd a politikát a gyerekekhez: az antirasszizmus gyakorlása még nem nekik való!""Nem imádkozunk veled együtt az ökumenikus imahéten, mert Read more

Teaházi esték – Miért sikertelen a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni harc?

Dr. Vasárus Gábor terület- és településfejlesztő geográfus (KRTK Regionális Kutatások Intézete) tartott előadást augusztus 1-jén Győrben, az Astro teaházban. Az előadás Read more

A magyar mezőgazdasági nihil és ami mögötte van

Igazgatási Munkacsoport - Népfőiskola kooperáció 2023. június 30-án Tálas Sándor gazda tartott Népfőiskolai előadást a magyar mezőgazdaságot uraló nihilről, arról Read more

„Nem vezet sehová, hogy a tanáriban, kávésbögrét szorongatva vívjuk a házi forradalmat”

A Kétfarkú Kutya Népfőiskola május 26-i beszélgetésén a Miután Felmondtam mozgalom két alapítóját kérdezte Paszicsnyek János. Ez a civil kezdeményezés Read more