A budapesti helyi szervezeteink közül az utóbbi időben az I. kerületi csapat mutatja az egyik legnagyobb aktivitást. Az elmúlt egy évben többek között tavat varázsoltak a Vérmezőre, megelevenítették a magyar történelmet egy Várban található padsoron, valamint felújították a Tabáni Tanösvény megkopott és sokszor teljesen hiányzó tábláit. Kerületi szervezőnk, Dr. Nánásiné Abonyi Gyöngyi emellett a párt informatikus munkacsoportját is koordinálja, aminek jelenleg egy e-demokrácia felület kialakítása a legnagyobb projektje. Ezekről mind mesél az alábbi interjúban.
Az elmúlt néhány évben viszonylag sok probléma merült fel az I. kerületi lakásokkal, főként az önkormányzatiakkal kapcsolatban. Részleteznéd, hogy miben látod a legfőbb problémát?
Leginkább a helyzet bizonytalanságában. Azaz: jelenleg azok is önkormányzati döntésre várnak, akik beadták a vásárlási szándékukat, akik pedig nem tudják megvásárolni a saját lakásukat, gyakorlatilag nem tudják, mi lesz velük. Ez a jogbizonytalanság a legnagyobb probléma. Valamint, hogy ez már évek óta húzódik. Van, aki már több mint egy éve vár arra, hogy a vásárlási szándékáról döntés szülessen. Könnyen belátható, hogy ez idő alatt az ingatlanárak is egyre nőnek – emiatt a várakoztatás is konkrét anyagi veszteség annak, aki az önkormányzat korábbi ígéretének megfelelően meg szerette volna venni a lakását.
A korábbi szabályozás minden hibája ellenére hozzájárult ahhoz, hogy a vár ne a gazdagok játszótere legyen. Befektetési céllal ugyanis nem lehetett ezeket a lakásokat megszerezni, hiszen teljes tulajdonszerzés nem volt lehetséges. Az is visszatartotta az újgazdag réteg ideköltözését, hogy igencsak szigorúak a műemlékvédelmi szabályok, és mondjuk nem lehet légkondid, nem alakíthatsz át bármit. Bár engedély nélküli átalakítások azért történt az évek során, ezek mégis jobban ellenőrizhetőek voltak úgy, hogy a lakások önkormányzati tulajdonban vannak.
A lakásokkal kapcsolatos másik probléma pont a műemlék jellegből adódik: a felújításuk jelentős anyagi teher és annak kivitelezése sem egyszerű. Ebben sokkal komolyabb tájékoztatást és segítséget kellene kapniuk az itt lakóknak.
Milyen alternatívái lehetnek a légkondícionálásnak a nyári hónapokban, amelyek kevésbé károsak a környezetre és az egészségre?
A légkondicionálással kapcsolatban jelenleg alternatív lehetőségeket keresek, mivel műemlék ingatlanba nem lehet felszerelni olyan berendezést, aminek kültéri egysége van. Könnyen belátható, hogy a jelenlegi városi nyarak már alig elviselhetőek ilyen eszköz nélkül. Mindenképpen el kell gondolkozni árnyékolási lehetőségeken, nemcsak a lakásokban, hane6m a köztereken is. A kőburkolatok és a zárt terek a nyári forróságban kisebb katlanokká változnak, ez a folyamat pedig a következő években csak erősödni fog. Alapvetően át kell gondolnunk a városi tereket, hogy jobban védettek legyenek a hőhullámokkal és más extrém időjárási körülményekkel szemben. Az I. kerületben viszonylag sok a zöld rész, de még így is kapok olyan igényeket, hogy azokra a helyekre is mindenképpen tegyünk legalább dézsás növényzetet, ahol az ültetés a kialakított burkolat miatt nem lehetséges. Azt hiszem, ezzel sok dolgom lesz a jövőben (legalábbis remélem :))…
Mit gondolsz a kerületben folyamatban lévő és már megvalósult kormányzati beruházásokról?
Lassan beterítik a kerületet. Őszinte leszek, amikor még a Várkert bazár felújítása zajlott, nagyon tetszett, hogy végre megújul egy évtizedek óta pusztuló rész, de ami azóta történik, kicsit túlzás.
Kerületi lakosként a legnagyobb gondom, hogy ezek az építkezések kiemelt kormányzati beruházások, amivel tisztában is vannak, és konkrétan szarnak néhány szabályra, ami más építkezéseket azért kordában tart. Pofátlanul terjeszkednek a közterületek felé, azaz van olyan vári rész, ahol már nincs járda, de néha egy-egy útszakasz is építési területté válik.
Nem törődnek a szakszerű portalanítással sem. Sajnos nemcsak vastag porréteg, de néha betonfröcskölés is van a kocsimon, és hát az utcában álló összes másik járművön is. Iszonyú por van. Azt egyébként különösen nem értem, hogy ezeken az útszakaszokon miért nem járnak locsolókocsik rendszeresen, hogy legalább a pormennyiség kissé kevesebb legyen. Én már akkor sokkal boldogabb lennék, ha ez a rettenetes pormennyiség csökkenne. Abba, hogy az egyes épületek kb. annyira hitelesek, mint Disneyland, inkább bele se menjünk.
A Kutyapárt informatikus munkacsoportjának koordinálását is ellátod sok más teendő mellett. Milyen fontosabb projekteket valósítottatok meg eddig?
Ezt a csapatot Gergővel közösen irányítjuk, egész büszke vagyok rájuk. Ami már mindenki számára elérhető a fejlesztéseink közül, az a Rendkívüli Ügyek Minisztériuma felület, azaz az MKKP városmódosító oldala. A lényege, hogy itt tudod jelenteni, ha valami olyan problémába botlottál, amit szeretnéd, ha kijavítanánk, viccesebbé tennénk, vagy csak felhívnánk rá a figyelmet. Az utolsó simítások után készen lesz a passzivista szoftver is – ez a passzivistáinknak nyújt segítséget a feladatok szervezésében, kivitelezésében, nyomonkövetésében, a kampány alatt pedig ezzel tartjuk számon azt is, hol vannak a pultjaink, az aláírásgyűjtő ívek, ilyesmi. Utóbbi inkább nekünk hasznos.
Ami készülőben van és kicsit izgulok is miatta, az az e-demokrácia felület. Úgy vélem ugyanis, a technikai fejlődés már lehetővé tette számunkra, hogy ismét elgondolkozzunk a demokrácia közvetlenebbé tételén. Ennek nagy kísérlete ez a projekt. Először a párton belüli döntéshozatalt szeretném erre a felületre vezetni, majd ki szeretném nyitni a passzivistáink felé. Az aktív állampolgár programunkat három nagyon erős lábbal szeretnénk megtámogatni a következő választás előtt.
Az egyik a Rósánékatéka pályázatok, azaz közvetlenül adunk pénzt az embereknek pályázati ötletekre. Gyakorlatilag erre megy el a kampánypénzünk legnagyobb része. A másik a Rendkívüli Ügyek Minisztériuma, ahol jelezni tudod, mi az, amit meg kellene változtatni a környezetedben, és a harmadik lesz az e-demokrácia felület, ahol vita- és döntéshozatali fórumot biztosítunk: egyfajta modernkori agórát szeretnénk létrehozni itt.
Az MKKP végső soron abban utazik, hogy eszközöket adjon az állampolgárok kezébe, amelyekkel részt vehetnek a környezetük alakításában, később pedig a tágabb környezetük döntéshozatalában is.
Beszámolóid alapján kiemelten fontosnak tartod az aktív állampolgárság kérdését. Kifejtenéd, szerinted miért szükséges, hogy az emberek igenis tisztában legyenek ennek fontosságával, valamint az, hogy megvalósuljon a társadalmi részvétel?
Itt el is érkeztünk az aktív állampolgár programhoz. Hazánkban olyannyira népvezérekben és megoldó emberekben gondolkodunk, hogy gyakorlatilag amikor azt mondjuk, legyél te aktív állampolgár, az emberek többsége döbbenten legyint, hogy az nem lehetséges. Mondjuk érthető, hiszen minden politikai irány vigyáz arra, hogy konkrétan azért ne engedjen mást oda a döntéshozatalhoz, maximum hangzatos szavak terén, de az igazi hatalomhoz semmiképp.
Sok olyan emberrel beszélgettem, akiktől – miután kiderült, hogy engem azért érdekel a politika – megkaptam, hogy ők nem szeretnek politikával foglalkozni, nincs hozzá kedvük, idejük, csinálja más. Az a helyzet, hogy csinálja is, és abszolút van olyan rendszer, ahol nem kell a politikával foglalkoznod, de ezek sokszor nem demokráciák.
Én azt látom, hogy az állampolgároknak a történelmi fejlődés során rengeteget kellett küzdeniük, hogy jogaik legyenek, ezért baromira meg kellene becsülnünk az elődeink által kivívott jogokat, tevőlegesen vigyázva rájuk! Hatalom nem hullik az ember ölébe és mindig lesznek, akik el akarják venni, vagy szűkíteni akarják a jogaid. A 90-es években még én is azt gondoltam, hogy tök hülyeség a politikával foglalkozni, úgysem számítok. Ma már úgy látom, ez a gondolkodás vezetett a NER-hez, de egyébként én a nyugati folyamatok kapcsán is azt látom, hogy szűkülnek a szabadságjogok, ami több, mint aggasztó.
Mit gondolsz, miért fontos a mindennapjainkban az e-demokrácia?
Egyelőre még nem tudom megmondani, miért lesz fontos az e-demokrácia, de azt már látom, hogyan betegíti meg a demokráciát a pártpolitika. A pártpolitika napjainkra elvált az emberektől. Azaz nem az embereket, hanem saját hatalmi érdekeiket védik: saját identitássá vált egy párt, olyan hatalmi célokkal, amelyek nem esnek egybe az emberek érdekeivel. Azt gondolom, az e-demokrácia ezen változtathat. Amit még nem tudok, és ami a következő időszak nagy kérdése lesz: vajon hol az a szint, ahol a döntéshozatalhoz szükség van az elitre? Megjegyzem, ez egy remek filozófiai kérdés is, amiről sokat vitázunk a pártban. Egyébként őszintén azt gondolom, hogy ilyen projekt csak a Kutyapárton belül születhet, nem tudom ugyanis elképzelni, hogy akár a Momentum, de főleg Gyurcsány egy olyan rendszert vezet be, ahol a döntéshozatalt valóban az emberekre bízzák a pártvezetők helyett.
Említenél néhány példát, a közelmúltban milyen események megszervezésében vettél részt? Például milyen volt az Ökomajális szervezői szemmel?
A kerületen belül legutóbb a Tabáni Tanösvényt újítottuk meg, ahol is a növények tájékoztató tábláit cseréltük ki a régi megkopottról és olvashatatlanról újakra. Sajnos a tanösvény néhány növénye már nem fellelhető a 100 állomásból, de túlnyomó többségük még megvan. Ahol nem találtuk meg a növényt, oda sétáló bokros táblákat helyeztünk ki, hogy felhívjuk az eltűnt növényre a figyelmet. Sajnos a figyelemfelhívó táblákat valaki akkurátusan összeszedte, mert azok jobban zavarták, mint a növények hiánya. Úgyhogy pár héttel később visszamentünk és négy pad felújítása mellett a járdára fújtuk az elsétált bokrokat és az őket kereső Pompom figurát.
A gyerekek imádták, de természetesen mindig van, akinek a munkánk nem tetszik. Én is megkaptam, hogy a Pompommal összemocskoltam a Tabánt, de hát amíg a figyelemfelhívás oka fennáll, vagyis a növények nincsenek meg ott, ahol lenniük kellene, úgy vélem, a figyelemfelhívás továbbra is fontos. De azt hiszem, meg kell szoknom, hogy mindig lesznek olyanok, akiknek amit csinálunk, nem tetszik – hiába cseréltünk ki 100 táblát és újítottunk fel padokat.
Nagyon jó a kapcsolatom a XI. kerületi csapattal, ők kértek meg az Ökomajális moderálására. Szerintem pont azért, mert nem egy méregzöld aktivistát szerettek volna, hanem egy kicsit kiegyensúlyozottabb moderátort. Én alapvetően a párt liberális szárnyához tartozom, így fontosnak tartok olyan dolgokat, mint a megvalósíthatóság, vagy az innováció – ezek mostanában olyan dolgok, amelyekkel a méregzöldebb beállítottságú aktivisták nem szívesen foglalkoznak.
I. kerületi szervezetünk Facebook-oldalát itt, a gyűjtőoldalt pedig itt találod:
Ivánka-Tóth Barbara
Mikor? 2024. április 8. 8:00 óra és április 14. 19.00 óra között. Ki szavazhat? Szavazhat mindenki, aki 2024. június 9-ig Read more
Sokadik alkalommal támadja a Kutyapártot az ajkai közszolgálati hetilap (avagy inkább propagandaújság) az adófizetők pénzéből. A közvélemény-kutatásokban kb. mérhetetlen MSZP Read more
Megtöltjük a várost tartalommal! - ezzel a címmel hirdettük meg választási programunkat Ajkán. Megelégeltük az unalmas hétköznapokat a városban, és Read more
Hiába írnak a megválasztott politikusaink évente vagyonnyilatkozatot, az esetek többségében ennek semmi értelme nincs. Egyrészt azért, mert csak egy pillanatnyi Read more