Kiválna a fővárosból Óbuda egyik városrésze, annyira nem foglalkozik velük az Önkormányzat

Február 2-án lakossági fórumot tartottak a csúcshegyi civilek. Csúcshegy elég sajátos problémával küzd: annak ellenére, hogy 100 éve beépített, lakott településrész, hivatalos besorolása mezőgazdasági terület, így csatorna és vezetékes víz egyáltalán nincsen bekötve ide.

A lakók régóta próbálnak az önkormányzattól segítséget kérni, de eddig mindenhol süket fülekre találtak, így évtizedek óta csak lajtoskocsikról és kutakból jutnak vízhez, a szennyvízelvezetésre pedig egyáltalán nincs lehetőség.

A lakókkal Kiss László és annak idején Tarlós István is közölte, hogy senki nem akar Csúcsheggyel foglalkozni, törődjenek bele, hogy így kell élniük, de a kerület másik korábbi fideszes polgármestere, Bús Balázs sem támogatta a lakók kezdeményezését és a méltatlan helyzet orvoslását.

Cikkünkben bemutatjuk azt a Csúcshegyen kialakult abszurd helyzetet, miszerint a fővároson belül egy lakott településrész papíron mezőgazdasági terület, a polgármesterek egymás után sorban mondják ki, hogy egyáltalán nem akarnak foglalkozni az ott élőkkel, és ahol egy konfliktus már odáig jutott, hogy a terület ki akar válni Budapestből.

De mi történt eddig?

A terület az előző rendszerben lakótelepi tartalékként funkcionált, majd kerületi kezdeményezésre a Solymárvölgyi utca egyik részét belterületbe vonták. Az utca ezen része a mai napig belterületnek számít. 

A rendszerváltás után Harsánylejtő területe magántulajdonba került, és született egy önkormányzati ígéret, miszerint a beépítésével egész Csúcshegy be lesz kötve a csatornahálózatba, és a vezetékes vízhez is hozzá fog végre jutni. Ahhoz, hogy megértsük az akkori viszonyokat, fontos hangsúlyozni, hogy ekkor Harsánylejtő területe még Csúcshegyhez tartozott, nem volt különálló településrész.

1998-ban hatályba lépett a Fővárosi Szabályozási Keretterv, ahol a mai Csúcshegy területe F2-es besorolásba került, ami mezőgazdasági rendeltetésű, távlati fejlesztési tartalékterületet jelent. Ez a besorolás lényegében azt mondja ki, hogy ez a zóna belterületbe sorolhatóvá válhat. Ugyanebben az évben a BVKSZ és az OBVSZ is hasonlóan kategorizálja a területet.

A belterületbe vonásnak persze vannak feltételei. A Településrendezési terv szerint az az övezet vonható belterületbe, ami már belterülettel határos. Ez Csúcshegy esetében teljesült. Másik feltétel például, hogy a belterületbe sorolandó terület nem nőhet össze más településsel. Ez is szintén teljesül, hiszen Solymár és Csúcshegy között terül el a solymárvölgyi téglagyár feletti erdő, ami a két települést egymástól elválasztja. Ellenben például Aranyheggyel, ami össze van nőve Ürömmel, így papíron nem is lehetett volna belterületbe sorolni.

2005-ben a Főváros akkori Településszerkezeti tervében (Tszt) Csúcshegy is említésre kerül. A Tszt akkor azt mondta ki, hogy hegyvidéken csak a volt zártkerteket lehet belterületbe vonni, lakóövezet itt általánosan nem jelölhető ki. Csúcshegy ennek megfelelt, Harsánylejtő viszont nem, mivel a terület nem volt zártkert. A 2005. évi Tszt-ben sincs szó a harsánylejtői mezőről, nem volt beépíthető. Ennek ellenére Schmidt Mária ingatlanfejlesztő cége, a BIF (Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.) mégis elkezdte felépíteni Harsánylejtő területén azt a lakóparkot, amit ma is láthatunk.

Ez a lakópark használja többek között azt a csatornakapacitást, amit 2002-ben még teljesen más céllal épített ki a Főváros, ugyanis ekkor Csire János, akkori SZDSZ-es alpolgármester még azt ígérte, hogy a főcsatorna Csúcshegy és Testvérhegy számára épül ki abból a célból, hogy a belterületbe vonásnak ez a feltétele is teljesülni tudjon. Ennek ellenére Csúcshegy problémás részét sosem érte el ez a csatorna, ezt végül Aranyhegy és később Harsánylejtő kapta meg. Tehát többek között egy olyan területnek adták a közművet, ami akkor még bőven nem is létezett, amikor a főcsatornát Csúcshegy akkori lakott területe számára megépítették. Azóta a beépítés miatt Harsánylejtőt egyébként le is választották Csúcshegyről, és gyorsan belterületbe is vonták.

„Külön ki kell emelni ugyanakkor a zömében magántulajdonú volt zártkertek kérdését, melyek nagy része már lakóterületként működik, […] Ezek bevonása a lakóterületi rendszerbe az infrastruktúrák kiépülése után lehetséges, szabályozásuknál a kertvárosias jelleg nem csak a telekrendezésben és a beépítéseknél kell, hogy érvényesüljön, hanem a közterületek szabályozásánál és kialakításánál is. Lakóterületi fejlesztésre a III. kerület Harsánylejtő térségében […] nyílik lehetőség.”

2005. évi Tszt. 6.2.1.2. Lakóterületek fejlesztése a hegyvidéki zónában

Tarlós István távozása után Bús Balázs lett a kerület polgármestere, aki szintén nem kezelte segítőkészen a kialakult helyzetet. Annak ellenére, hogy az előző vezetéssel az volt a megállapodás, hogy a csúcshegyi ingatlanokra csak az emlegetett fejlesztés után vet ki adót a kerület, Bús Balázs mégis kiterjesztette az ingatlanadót a csúcshegyiekre. Ezért cserébe egy tanulmánytervet ígért a tervezett fejlesztésekről, de ezt a lakosok csak hosszú harc után 2019-ben kapták meg, de később az új vezetés elérhetetlenné tette. Ez a terv Csúcshegy fejlesztési lehetőségeiről szólt.

Felmérte többek között, hogy a terület kertes övezetként és üdülőövezetként (ez már belterületi kategória) hogyan fejleszthető, de felmérték benne külön a belterületi funkciót is (lakóterület), és hogy milyen kategóriájú telkek vannak a mai Csúcshegy területén, hány lakót érint ez a probléma. Ezt a tervet egyébként Felcsúti László már 2016-ban elkészítette, de végül hosszú halogatás után csak 2019-ben lett elfogadva.

2015-ben az új Településszerkezeti tervben Bús Balázs már nem kérte a városrész fejlesztését, azzal indokolva, hogy nem épültek ki az infrastrukturális feltételek, holott ekkor már régen ki volt építve a Csúcshegynek szánt közműkapacitás. Csúcshegy a jelentős lakossági igény ellenére kikerült a fejlesztésre szánt területek közül.

„Kertes mezőgazdasági terület (Mk) területfelhasználási egységbe tartoznak a kiskertes (pl. szőlő és gyümölcstermesztésű) területek, amelyek (pl. Kőérberki-dűlő, Csúcshegy) egyéni rekreációs területként is jelentős szereppel bírnak […] Egyes területek továbbra is ebbe a kategóriába kerültek, mivel nem biztosítottak azok az infrastrukturális feltételek, amelyek indokolttá tennék pl. lakóterületi átsorolásukat, vagy azok a terv távlatában nem látszanak reális célnak.”

2015. évi Tszt.

Bár az OBVSZ még a kerület új Építési Szabályzatának bevezetéséig tartalmazta a belterületbe vonás kereteit, 2019-ben az Önkormányzat az OBÉSZ módosításával megtiltotta a használati mód megváltoztatását [OBÉSZ 237. § (9)]. A Kormány 2021-ben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet módosításával megtiltotta a már korábban belterületi sorsra tartalékolt övezetben is a lakóingatlan célú építkezést, majd 2023-ban rátesz még egy lapáttal, és teljesen megtiltja a kertes övezetben a lakófunkciót, miközben Csúcshegyen ekkor is laktak emberek. Azt is fontos ehhez hozzátenni, hogy más nem lakott mezőgazdasági területeken van tanyák építésére lehetőség, itt még az sincs, pedig itt egy lakott területről van szó.

Van még egy nagyon fontos szempont, amit nem lehet megkerülni, ez pedig a tűzvédelem. Ugyanis Csúcshegy egyáltalán nem rendelkezik tűzcsapokkal, így a tűzoltás igen nehézkes. Legutóbb most nyáron volt tűzeset a solymárvölgyi utcában, ott teljesen leégett egy lakóház, de a lakói megmenekültek. Sajnos ez már nem volt elmondható egy másik tűzesetről. 2016-ban az Őzsuta utcában gyulladt ki egy ház, ott egy ember bent is égett. A vezetékes víz bekötése nélkül az ilyen esetek nehezebben elkerülhetők.

Hosszú harc után eldőlni látszott a kérdés. Az Önkormányzat és a Kormány részéről nincs akarat Csúcshegy belterületbe vonására, és a közműhiány megoldására. Azonban ezután egy nem várt dolog következett: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Czeglédy Gergő előterjesztésében előállt egy városi farm ötletével, aminek a megvalósítási területe egészen véletlenül pont Csúcshegy területére esik. Pontosabban Csúcshegy egy részére.

De pontosan mi is ez a városi farm?

Kerületünk önkormányzata csatlakozott az Interreg Europe – CoFarm4Cities projekthez. Ez egy nemzetközi projekt, ami egy olyan modellt hozna létre a városi mezőgazdaság kialakítására, ami egyszerre lenne fenntartható, és lenne eszköze a városi terjeszkedés megállításának. A programban eddig olyan városok vettek részt, mint Krakkó, Zágráb és Ljubjana. Ehhez csatlakozott Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, amivel vállalja, hogy 2026-ig megvalósít egy ilyen földhasználati modellt Csúcshegy egy erre elkülönített területén.

A közlemény szerint „a program célja egy olyan farm kialakítása, mely fenntartható, körkörös gazdasági modellen alapul és a közösségi használatot erősíti”. Ez a mondat úgy hangzik, mintha a bullshit generátorból másolták volna ki, úgyhogy most megpróbáljuk kicsit érthetőbben kibontani, hogy pontosan mi is ez a városi farm.

A csúcshegyi városi farm azért is nehéz téma, mert nagyon nehéz értelmezhető információkat találni arról, hogy itt konkrétan mi épül. Ez nem véletlen, arról ugyanis az Interreg nem tesz említést, hogy a projekt része lenne mezőgazdasági területen kavicsos parkoló kiépítése, vagy hogy a város egy elérhetetlen pontján gyanúsan túlárazottan alakítsanak ki egy kertet egy parkolóval, és egy konténerrel.

Ez ugyanis nem kerülne közel 200 millió forintba, és a projektnek sem teljesen ez lenne a célja, hanem inkább közösségi kertek kialakítása városi területen. A programban résztvevő másik 4 város is közösségi kerteket, gyümölcskertet hozott létre a városi övezetben, nem pedig egy már meglévő zöld területet „zöldített ki” egy konténerrel. 

Bár minden övezetben előírás, a csúcshegyi biofarm nem rendelkezik geotechnikai besorolással, így nem vonatkoznak rá például az OBÉSZ bizonyos rendelkezései. Ez azért gond, mert bár ezen a területen tilos a konténerelhelyezés, ez a városi farm területére már nem vonatkozik, mivel az OBÉSZ-ben leválasztották Csúcshegy többi részéről, és egy teljesen külön kategóriába rakták (Mk-k). Egyébként az Önkormányzat ebből annyira rendszert csinált, hogy több külterületi önkormányzati tulajdon nem rendelkezik geotechnikai besorolással, ezzel megkerülve bizonyos szabályokat, mint például az építési tilalom. [OBÉSZ 237. § (12)]

A másik probléma, hogy a projekt leírásából egyáltalán nem derül ki, kik látogatnák ezt a farmot, mivel Csúcshegyet sem közművek, sem fejlett utak, sem a tömegközlekedés nem éri el, a farm tervezett kihasználtságáról semmilyen tanulmányt nem találtunk.

A közművek csúcshegyi bekötésének az egyik feltétele, hogy legyen meg az utcák kiszabályozása. Az önkormányzat most ezt is blokkolja, mivel a farm kerítése és határai miatt nem lehet szélesíteni az utakat, így viszont közművet sem lehet oda vinni. 

Csúcshegy lakói évtizedekig küzdöttek a belterületbe vonásért, sikertelenül. Az Önkormányzat, élén Tarlós Istvánnal, Bús Balázzsal, majd Kiss Lászlóval,évekig sorolta, hogy miért nem segítenek Csúcshegy lakóin, majd a városi farm, vagy éppen Schmidt Mária kedvéért egyik pillanatról a másikra gond nélkül átminősítenek óriási területeket a településrészen belül.

Természetesen a városi farm ügyében is csak a projekt területét lesz ilyen fontos rendbe rakni, Csúcshegy ténylegesen lakott területét már nem. Az övezetben 2019 óta építkezni sem lehet, de a biofarm területére ez a tilalom mégsem vonatkozik. 

A lakók, illetve az őket felkaroló Csúcshegyi Egyesület sokáig a kitartó harcot tartotta az egyetlen járható útnak. Viszont az utóbbi időben a polgármesterek és az állam reménytelen hozzáállása miatt egyre több lakó gondolja úgy, hogy ez a probléma csak úgy oldódhat meg, ha Csúcshegyet közigazgatásilag kiemelik a fővárosból. Részben erről is szólt a Csúcshegyi Egyesület február eleji lakossági tájékoztatója, ahol részletesen bemutatták, hogyan tudna Csúcshegy kiválni Budapestből, milyen feltételei vannak ennek, és mik a következményei.

Például felmerült, hogy nagyon sok kedvezmény és eddig adott lehetőség szűnne meg a lakóknak a kiválással, hiszen innentől nem a fővároshoz tartoznának. Erre a HVG újságírója is felhívta a figyelmet az eseményen. Ilyenek például a megszokott oktatási, egészségügyi szolgáltatások, emellett a közvilágítás és a szociális ellátás sem a főváros és a kerület felelőssége lenne. Ennek ellenére többen jelezték nekünk is, hogy egyes lakók szerint a kiválás még a fenti hátrányok mellett is jobb lenne, mint a jelenlegi felállás. Egy biztos: ha meg is valósulna az elszakadás Budapesttől, a kőzműproblémát automatikusan nem oldaná meg.

Horváth Zsombor

külső bizottsági tag, Budapest III. kerület