Dull Szabolcs: A Kutyapárt 2026-os eredménye azon múlik, el tud-e mesélni a választóknak egy saját történetet

A Kétfarkú Kutya Népfőiskola november 18-i alkalma keretében Dull Szabolcs védjegyévé vált ötpontos elemzését hallhattuk az aktuális belpolitikai eseményekről. A moderátor XXII. kerületi önkormányzati képviselőnk, Kazinczy Krisztina volt. A 2024-es évben nagyon rég nem látott belpolitikai turbulenciát élt át az ország, lehet már vajon következtetni a 2026-os országgyűlési választás várható eredményeire? Milyen lehetőségek, feladatok, nehézségek adódhatnak addig? Nem utolsó sorban pedig: hogyan látja Szabolcs a Kutyapárt szerepét ebben? Szokás szerint a közönség kérdéseivel, beszélgetéssel zártuk az estét. Ebben a cikkben összefoglaljuk a legfontosabb elhangzottakat.

Választói igények

2022 óta a magyar gazdasági helyzet rossz állapotban van, az adatok gazdasági visszaesést jeleznek, magas az infláció, aminek következtében a mindennapi érzékelés területén történt egy hatalmas változás. Az embereknek megváltozott a közérzete abban, hogyan látják a jövőt. Ez az állapot automatikusan kelt egy várakozást aziránt, hogy van-e alternatíva, csinálhat-e bárki valamit annak érdekében, hogy a dolgok jobban menjenek. 2024 elejéig a politikai színtéren két asztalnál foglaltak helyet a politikusok.

Az egyik asztalnál ültek Orbán Viktor vezetésével immár 14 éve kényelmesen a fideszes politikusok, a másik asztalnál ültek – változó összetételben –, de állandó frusztrációban a régi ellenzéki politikusok. És két olyan észrevehető párt volt, amelyik egyik asztalhoz sem volt hajlandó leülni: a Kutyapárt és a Mi Hazánk.

Ebben a gazdasági és politikai helyzetben robbant a kegyelmi botrány, ami azért volt csomópont, mert az emberek azt kívánták, hogy valaki borítsa már fel ezeket az asztalokat. Ennek az igénynek az első látványos megjelenése az influenszer tüntetés volt, majd ezt követte Magyar Péter megjelenése a politika színterén. A Tisza Párt megjelenése a 2024-es EU-s választások során elszívta a választókat a régi ellenzéki pártoktól, és kisebb részben a Kutyapárttól is.

A sztorik szintje

A Fidesz sztorija, amit választásról választásra elad a választóknak, hogy „itt van ez a maroknyi magyar nemzet a történelem zivatarában, de szerencsére Orbán Viktor megvédi a magyarságot bármilyen külső erő ellen”, Orbán Viktor képviseli a nemzetet („a haza nem lehet ellenzékben”), Orbán Viktor szembe tud szállni mindenkivel. A Fidesz sztorinak a sikere abban rejlett választásról választásra, hogy ezeket az elvont fogalmakat mindig le tudta fordítani valamilyen kézzel fogható dologra („háborús vészhelyzet”), vagy olyanra, ami a zsebre megy („rezsicsökkentés”).

A régi ellenzéknél nem lehetett ilyen koherens sztorit találni. A régi ellenzéki pártok ugyan kiszolgáltak választói igényeket, megpróbálták elmesélni, hogy „Európához tartozás, jogállam, demokrácia, sajtószabadág” jelentőségét, de ezeket a fogalmakat nem tudták lefordítani a választók nyelvére, illetve minden választási kampányt elvitt az „összefogás” kérdése. Emellett voltak más pártok is, amelyek más fajta sztorit kezdtek el felépíteni (Jobbik, Mi Hazánk), és a Kutyapárt, ami „semmiből nem kérek” sztorit építette.

Magyar Péter amint megjelent, pontosan felismerte azt, hogy neki muszáj egy új történetet eladnia, ami kezdetben az ő személyes története volt, majd elkezdte építeni azt a sztorit, hogy most már annyira tűrhetetlen ez a rendszer, elviselhetetlen, korrupt, és az állam sem működik, ezért rendszerváltásra van szükség. Le kell váltani nemcsak a Fideszt, hanem a régi ellenzéket is. Erre a sztorira rezonáltak az ellenzéki választók, és ezzel gyakorlatilag lenullázta az ellenzéki pártokat. Ez lényegében az a sztori, amit korábban a Kutyapárt is épített, az un. anti-establisment politikát. Várhatóan 2026-ban a Fidesz és a Tisza sztorija biztosan jelen lesz, a kérdés az, hogy születik-e egy harmadik sztori? Lesz-e olyan párt, amelyik el tud adni egy új tartalmú sztorit a választóknak?

A kérdés, hogy a Kutyapárt melyik stratégiát választja? Azt mondja, hogy valójában ő is arról beszélt eddig, hogy fel kell borítani mindkét asztalt, ezt a rendszert kell leváltani, ezért Magyar Péterrel tart, és megállapodik valamiféle koordinációban – ehhez persze kell a Tisza részéről is nyitottság. Vagy a Kutyapárt azt mondja, halad tovább a saját útján, mert Magyar Péter nem azt a sztorit meséli és építi, amit a Kutyapárt és a Kutyapárt szavazói építenek és szeretnének, ez viszont egy önálló indulást feltételez.

Pártstruktúra

Orbán Viktor 2009-ben fogalmazta meg a centrális erőtér politikáját, melynek lényege, hogy választásról választásra legyen egy domináns párt, amelyik körül több kisebb-nagyobb párt kering, és amelyek csak akkor képesek legyőzni a domináns pártot, ha valamilyen módon egy tömbbe tömörülnek. Ezért merült fel minden választásnál az „összefogás” szükségessége, de minden ilyen próbálkozás kudarcot vallott, és így 2000 óta minden választásnak kétharmad lett a vége. Ennek az ellenzéki startégiának volt ellenlábasa a Kutyapárt, amikor következetesen nem ült le az ellenzék asztalához.

A választási törvény mértani pontossággal gondoskodik arról, hogy megmaradjon ez a struktúra. A centrális erőtér fennmaradását a kampányfinanszírozás is támogatja – anyagi szempontból minden párt érdekévé teszi a külön listán való indulást –, az országgyűlési törvény azt támogatja anyagilag, hogy mindenkinek külön frakciója legyen. A 2024-ig bemerevedett pártstruktúra a Tisza Párt megjelenésével megváltozott. Magyar Péter azzal az ambícióval vág neki a 2026-os választásnak, hogy a Tisza Párt egyedüli ellenzéki pártként legyen a Fidesz kihívója.

És ez egybevág a Tisza Párt sztorijával, mely szerint olyan rendszerváltásra van szükség, ami a Fidesz asztala mellett az ellenzéki pártok asztalát is felborítja. Ebből a logikából érthető, hogy Magyar Péter miért hangsúlyozza, hogy minden olyan ellenzéki párt, amelyik a Tisza Párton kívül ott van még a porondon, és nem olvad a Tiszába, vagy nem tesz hűségesküt a Tiszának, az vagy szatelit ellenzéki párt, vagy nem is akarja a kormányváltást. A Kutyapárt is meg fogja kapni ezt a kritikát, ha külön indul.

2026-nak van egy magyar politikatörténeti érdekessége, hogy a jelen pillanatban várható kétpártrendszeri struktúra mennyire marad meg, mennyire bizonyul tartósnak. Magvan az esélye annak is, hogy a Tisza vagy a Fidesz a másik párt győzelme esetén szétrobban.

Politikai kommunikáció

„Magyar Péter a Facebook-oldala segítségével robbant bele a politikai nyilvánosságba, és a közösségi média elemi része maradt a kommunikációjának, sőt, a politikájának is.” Ezzel el tudta érni, hogy a politikai kommunikációban addig egyeduralkodó Fideszt zavarba hozza, amikor heteken keresztül ő uralta a közbeszédet. A Fidesz sikerének 14 éven keresztül az egyik záloga volt a közbeszéd irányítása, és ezt borította fel Magyar Péter azzal, hogy felismerte, a közösségi média felületeket nem egyszerűen marketing eszközként, hanem politikai kommunikációs eszközként is lehet használni, és ehhez nincs szükség a hagyományos média eszközeire.

Politikai kommunikációs szinten 2026-ban az lesz a kérdés, hogy Magyar Péter fenn tudja-e tartani azt a hőfokot a politikai kommunikációban, amit jelenleg diktál. Ez nem magától értetődő. A Fidesz sem ül csendben, Orbán Viktor megfogalmazta Kötcsén, hogy politikus influenszerek kellenek, emiatt például a TikTokon újabb és újabb fideszes képviselők jelennek meg, az más kérdés, milyen tartalommal. Vagyis a Fidesz is gondolkozik azon, milyen módon tud erre a politikai kommunikációs kihívásra válaszokat adni.

A harmadik kérdés, lesz-e olyan harmadik új szereplő, aki még újabb módszerrel ki tudja elégíteni az újdonság iránti igényeket, és az melyik pártból érkező vagy párton kívüli politizáló ember lesz, akinek megjelenése esetleg boríthatja a jelenlegi politikai kommunikációs színteret.

Van-e lehetősége a Kutyapártnak arra, hogy beszálljon ebbe a like-versenybe? Be kell-e egyáltalán szállnia? Saját csatornák kiépítésével politikai célokat meg lehet valósítani, vagy azok megvalósításához közelebb lehet jutni. A Kutyapártnak miért nincsen erre saját csatornája, önállóan felépített médiuma?

Szervezetépítés

Nagyon sok múlik azon, hogy a különböző pártok a következő időszakban hogyan tudják saját szervezetüket felkészíteni a választásra. Ebben a dimenzióban a Fidesz mérföldekkel előbbre jár minden párt előtt, amihez nagyon nehéz felfejlődni. Magyar Péternek teljesen nulláról kell egy új pártot felépítenie, ezért rohanásban van, mert szüksége lesz 106 jelöltre a hozzájuk tartozó kampánycsapattal, szervezőkkel.

A Tisza Párt rendhagyó módon kezdett neki a szervezésnek, nem egy klasszikus pártként szeretne működni, ezért belső konfliktusok is várhatóak, mivel – jelen elképzelésük szerint – egy-egy körzetben majd több jelöltet is versenyeztetnének egymással. A szervezetépítés nehézségei elterelhetik a Tisza figyelmét a fő mondanivalójától. A szervezetépítés, a kampányszervezés az ellenzéki oldalon az kulcskérdés, mert ez az a dimenzió, ahol a Fidesz jelentős előnyben van.

Ha a Kutyapárt úgy dönt, hogy a 106 egyéni választókörzetben önállóan indul, akkor képes lesz-e 106 olyan, helyben beágyazott jelöltet kiállítani, akik képesek összegyűjteni a kellő számú ajánlásokat, akik az ország minden pontján képesek azt a sztorit továbbadni a választóknak, amelyet a Kutyapárt vezetése meghatározott. Ha a Kutyapárt belevág a saját sztorijának az elmesélésébe, vagyis az önállóságba, oda kell figyelnie arra, hogy ennek meglegyen a szervezeti leképeződése, és ez jelen legyen mindenhol az országban.

Szokás szerint a közönség kérdéseivel, beszélgetéssel zárult az este. Ezek közül az egyik legérdekesebb kérdésként az merült fel, hogy a Kutyapárt számára mikor van a döntési pont a választási stratégia kérdésének eldöntésére?

„Annál rosszabb, minél később születik meg a döntés”. A Kutyapárt jelenleg abban a helyzetben van, hogy a stratégiáját rövid- vagy hosszú távon kívánja-e meghatározni. Mi a Kutyapárt elsődleges célja, a Fidesz megbuktatása 2026-ban, vagy az önálló identitásának megőrzése hosszú távon. Ennek eldöntése határozza meg a Kutyapárt 2026-os választási stratégiáját. El kell döntenie a Kutyapártnak, melyik nyomvonalon halad tovább. Ha azon a nyomvonalon halad, hogy beilleszkedik a Tisza sztoriba, és megpróbál valamilyen választási koordinációt kialakítani a Tiszával, akkor meg kell állapodni Magyar Péterrel.

Ha a Kutyapárt nyilvánvalóvá teszi, a saját szavazóinak, a Tisza szavazóinak, mindenkinek, hogy a saját történetét meséli tovább – hiszen lehet, hogy a Tisza Párt két év múlva már sehol sem lesz –, és a Kutyapárt megy tovább a maga útján, akkor végleg lekerül a napirendről a „visszalépés” mantrája.

Ha a döntés sokáig húzódik, akkor ez a kérdés foglalja el a Kutyapárthoz kapcsolódó nyilvánosságot, akkor a szavazók erről fognak beszélni, mindenki ezt fogja kérdezgetni. Ha a Kutyapárt eldöntötte, hogy melyik úton halad tovább, akkor az már részletkérdés, hogy a célját milyen technikai eszközökkel valósítja majd meg.

Többek között kérdésként merült fel még, hogy újabb kétharmad esetén van-e értelme beülnie az ellenzéki (kutyapártos) képviselőknek a parlamentbe?

Ez attól függ, hogy milyen összetétele lesz 2026-ban a parlamentnek. Ha Kutyapárt önállóan kerül be a parlamentbe, akkor az országgyűlésben való működését alapvetően a politikai sztorijának tartalma határozza meg, vagyis mit mond a választóinak. Ha a Kutyapárt azt mondja, a képviselői azért ülnek be a parlamentbe, mert a frakció pénzéből olyan projekteket kívánnak megvalósítani/támogatni, amelyeket hasznosnak vélnek a társadalom számára. Ugyanakkor nem vesznek részt a szavazásokban, csak évente egy alkalommal – hogy megtarthassák mandátumukat – , de be fognak menni minden hétfőn a parlamentbe, hogy „egy piros bohócorrot” lerakjanak az összes miniszter asztalára”, akkor ezzel elmeséltek egy történetet.

Polinszky Márta

Komment!