Az MKKP bodajki táborában Sárosi Péter, a Drogriporter szerkesztője tartott előadást a hazai droghelyzetről, a korábbi kormányok hozzáállásáról és az idei év eleje óta tartó zéró toleranciáról, illetve látványos rajtaütésekről. Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb állításokat, de érdemes megnézni a teljes felvételt. 

Mi a különbség a drog és a kábítószer között?

A legszélesebb definíció szerint drognak nevezünk mindent, ami a szervezet minőségét valamilyen módon befolyásolja. Ezen belül van egy kategória, a pszichoaktív drog, ami a tudatrendszer változását idézi elő. Az alkohol és a koffein is pszichoaktív szerek, csak azok nem illegálisak, nem kábítószerek. A kábítószer egy jogi szó, jogi kategória, az illegális drogokat jelenti. Az ENSZ létrehozott egy listát, és listán szereplő szerek minősülnek kábítószernek.

Prohibícióról akkor beszélünk, amikor a drogok előállítása, forgalmazása, birtoklása vagy fogyasztása törvényileg tiltott. A dekriminalizáció a büntethetőség megszüntetését, a legalizáció a drog használatának engedélyezését jelenti.

Az illegális szerek veszélyesebbek-e mint a legális szerek?

Nemzetközi kutatások összehasonlították a 20 legnépszerűbb legális és illegális szert – ugyanazon kritériumok szerint – az ártalmasságuk alapján. A listák elején – földrésztől függetlenül – az alkohol szerepelt, ezzel szemben a kannabisz többnyire a 10. hely között volt a veszélyességi listákban, a pszichedelikus szerek (pl. LSD) általában a lista végén helyezkedtek el. (Ezzel szemben Magyarországon a köztudatban a kannabisz sokkal veszélyesebb szernek minősül, mint például a pálinka.)

Az, hogy melyik kultúrában milyen szer elfogadott, eléggé változó. A Nemzetközi Kábítószer-egyezményeket (ezekből eddig három volt) elsősorban a nyugati országok hozták tető alá, ennek következtében az európaiak által széles körben használt szereket (alkohol, dohány, kávé) nem vették tiltólistára, ellenben számos olyan szert, amelyeket Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában használnak, tiltólistára tettek. Emiatt mind a mai napig jogos kritika éri ezeket az egyezményeket, mely szerint a nem tudományos alapon, hanem alapvetően kultursoviniszta módon kerültek fel egyes szerek a tiltólistára.

A dizájner drogok két fő típusa

A szintetikus kannabinoidok hatóanyaga hasonló a THC-hez, ezeket Kínában, Indiában laboratóriumokban állítják elő, fehér por formájában hozzák be Európába, Magyarországra, majd savas folyadékban feloldva, dohánnyal átspriccelve árulják, ezt nevezik herbálnak.

A szintetikus katinonok fő hatóanyaga a katinon, ami egy amfetaminszerű vegyület, szintén laboratóriumokban állítják elő nagyrészt Ázsiában. Ezeket nagyrészt orrba szippantják, de lehet injekciósan is használni. Ezt nevezik ma kristálynak. Magyarországon jelenleg a kristály tekinthető a legproblémásabb szernek, durván terjed a kisebb településeken, a szegregátumokban. 

Droghelyzet Magyarországon

Magyarország az alkoholfogyasztással összefüggő ártalmak terén elsők közé tartozik Európában, az alkoholfogyasztással összefüggő betegségek (pl. májcirrózis, szájrák) területén a világelsők között szerepel. Ugyanakkor az illegális szerek fogyasztása területén Magyarország az alsó középben helyezkedik el. Magyarország egyre súlyosabb helyzetbe kerül a dizájner drogok fogyasztása területén. Az ország fűfogyasztásban kevésbé érintett, mint a dizájner drogok fogyasztásában, kérdés, melyik a jobb? Míg Európában egyre több országban elkezdődött egy un. „kannabisz reform”, addig Magyarországon egyre szigorodik a helyzet. (A magyar társadalom jelen állapotában nem lenne alkalmas egy legalizációs program befogadására, mivel nem lenne jelentős tömegbázisa egy ilyen program támogatásának, vagyis nem lehet légüres térben sem drogpolitikai, sem más társadalmi reformot megcsinálni.)

Az ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) kutatási program 1995 óta négyévente méri fel a 15–16 éves diákok alkohol-, dohány-, drog- és egyéb szerhasználati szokásait, valamint a hozzájuk kapcsolódó attitűdjeiket és társadalmi környezetüket. A felmérést az európai országok közösen végzik, így az adatok összehasonlíthatók nemzetközi szinten is. A vizsgálat eredményei szerint Magyarországon a felnőttek körében a szerhasználat területén lemaradás van európai viszonylatában, a tizenévesek azonban elérik vagy lehagyják az európai szerfogyasztási szinteket.

Drogpolitika Magyarországon

A rendszerváltás előtt a drogprobléma „nem létezett” Magyarországon, a jelenséget elhallgatták. A rendszerváltás után a droghasználat gyors növekedése miatt 1993-ban a Btk. szigorításával a kábítószer-fogyasztást bűncselekménynek minősítették, megkezdődött a fogyasztók kriminalizálása. 1996-ban létrejött a Nemzeti Drogmegelőzési Tanács, megerősödtek a civil szervezetek (pl. Kék Pont, Leo Amici stb.)

1997-ben bevezették az elterelést, mely szerint a kábítószerrel való visszaélés miatt eljárás alá vont személy választhatja, hogy büntetőeljárás helyett féléves megelőző-felvilágosító kezelésben (terápiát, tanácsadást) vesz részt. 1999-ben elfogadták az első Nemzeti Drogstratégiát (1999-2009)

A 2000-es évektől kezdődően volt egy progresszív időszak, a korábbi szigorú büntetőjogi fókusz mellé bekerült a megelőzés, kezelés és reintegráció, valamint a ártalomcsökkentés (tűcsere, metadonprogram). Megerősödtek a civil szervezetek, főleg ártalomcsökkentésben és közösségi programokban. 2001-ben megalakult a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, ezzel párhuzamosan országszerte folyamatosan létrejöttek az önkormányzatoknál a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF). 

Ez a folyamat 2010 után visszafordult, látványos szakítás történt a „liberális” drogpolitikával. Első lépésként 2011-ben kirúgták a civil szervezeteket a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokból (KEF). 2012-ben szigorították a büntetőtörvénykönyvet, szűkítették az elterelés lehetőségét. 2013-ban megalkották a „Nemzeti Drogellenes Stratégiát”, melynek végső célja a drogmentes Magyarország megteremtése volt. 2014-ben bezárták a két legnagyobb tűcsere programot, 2016-ban megszüntették a Nemzeti Drogmegelőzési Intézetet. 2021-ben a gyermekvédelminek nevezett (valójában inkább homofób) törvény kitiltotta a civil szervezeteket az oktatási intézményekből.

Ezzel párhuzamosan a címkézett kábítószerügyi költségvetés a 2010. évi 960 millió forintról – kisebb hullámzásoktól eltekintve – a felére csökkent 2020-ra, majd a 2021-es költségvetésben erre a sorra nulla forintot terveztek.

Drogellenes háború – 2025

2025. január elsejétől létrejött a rendőrségen belül a Kábítószer Bűnözés Elleni Hivatal (KBEH), amiben közel 150 rendőr dolgozik a drogelhárításon. 2025 februárjában kinevezték Horváth László Fideszes képviselőt kábítószerügyi kormánybiztosnak. 2025 márciusában elindult az un. DELTA Program, a kormány által meghirdetett országos kábítószer-ellenes művelet, amely a megelőzésre, felderítésre, illetve a drogkereskedelem felszámolására irányul. Bár a kormányzati kommunikáció egyértelműen „háborús” retorikát használ (pl. „hajtóvadászat”, „drogháború”), de a DELTA nem katonai, hanem rendészeti és jogalkalmazói eszközökkel működik.

A Kormány 2025-ben az új „drogtörvény” kihirdetésével zéró toleranciát hirdetett a kábítószerek ellen. 2025-ben módosították a gránitszilárdságú alaptörvényt, tilalomként bekerült az alkotmányba a kábítószer előállítása, fogyasztása, terjesztése és népszerűsítése. Nincs még egy ország a világon, ahol alkotmányos szintre emelték ezt a tilalmat. A Btk. 2025. évi módosításával szigorították a drogjogi szabályozást és új, egységes kábítószer fogalmat vezettek be, azóta a törvény nem tesz különbséget kábítószer és új pszichoaktív anyag között. (Korábban a pszichoaktív anyagok használatát szabálysértésnek minősítették.)

2025. június 15-től lépett hatályba az új, szigorúbb büntető törvénykönyv, melyben az elterelést szigorították és korlátozták. Eszerint csak kétszer lehet igénybe venni az elterelést annak, aki a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja, illetve lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének megállapítását. Aki többször bukik le, már nem mehet elterelésre, bíróság elé kell állnia. Ezzel párhuzamosan növelték a szankciók mértékét is, a kábítószer-birtoklás büntetési tételének maximuma 2025. június 15-től öt évről nyolc évig terjedő szabadságvesztésre emelkedett, ugyanakkor a kábítószer-kereskedelem büntetési tételei nem változtak.

2025 májusában 3,43 milliárd forintot csoportosítottak át a költségvetésben a kábítószer-kereskedelem felszámolását támogató programok, bűnmegelőzési intézkedések, valamint a Drogellenes Totális Akcióterv végrehajtása érdekében.

Fővárosi drogpolitika

A Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (BKEF) 2021. szeptember 1-jén alakult meg, amikor a Fővárosi Közgyűlés elfogadta annak újjászervezését. A BKEF egy javaslattevő és konzultatív jellegű szakmai testületként működik, amely összefogja a fővárosban kerületi szinten szerveződött Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokat, valamint a droghelyzet kezelésében szerepet vállaló állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezeteket és intézményeket.

A Fővárosi Drogstratégia (2024-2029) kidolgozásában a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (BKEF) és civil szakértők vettek részt. A négy pillérre – prevenció, kezelés, ártalomcsökkentés, kínálatcsökkentés – épülő fővárosi drogstratégia célja a drogprobléma komplex kezelése, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és szükségleteket.

Polinszky Márta