Papíron nem fideszes a vezetés, de a módszereik pont ugyanolyanok – Első évünk a csepeli önkormányzatban

Nagyjából egy éve ültünk be Csepelen is az önkormányzatba, ennek az írásnak a célja pedig ezen időszak összefoglalása, és hogy mérleget vonjunk a munkáról, amit a képviselői mandátum ⅕ részének időtartama alatt végeztünk. Vegyes érzéseim vannak a visszatekintéssel és az értékeléssel kapcsolatban, mert egyrészt erre számítottam, másrészt pedig ennél több mindent szerettem volna elérni.

Az októberi alakuló ülésen a Borbély Lénárd vezette önkormányzat (13 – 5 arányú többség a testületben) kijelölte az 5 éves ciklus alatti munkavégzés módját és az önkormányzati döntéshozatal jövőbeni felépítését. A demonstrált koncepció, hogy a szakmai kérdések a Fővárosi Önkormányzathoz hasonlóan a szakbizottságok előtt dőlnek el, míg a képviselő-testület marad a döntéshozó fórum.

Az ellenzéki pártok (akik között a névleg független polgármesterrel szemben megtalálható a Fidesz is) a bizottsági helyek tekintetében nem nagyon kaptak beleszólási lehetőséget, a polgármester javaslatára 1 db elnöki (MKKP) és 4 db alelnöki (többiek) hely került kiosztásra, míg 0 db külsős bizottsági tagra tehettünk javaslatot.

Az új SZMSZ szűkítette a testület hatásköreit, több feladatot telepített a bizottságokhoz, viszont üléseiket nem közvetítik, az azok iránt tanúsított érdeklődés meglehetősen alacsony.

Egy ülés időtartama nem sok esetben haladja meg a 15 percet és jellemzően vita nélküli döntések születnek. Az általam elnökölt bizottságban más egy kissé a menetrend, de a kérdéseimmel vagy hozzászólásaimmal sem tudok hatást gyakorolni a 6-1 arányú többségre.

Továbbá a polgármester egy szabályosan benyújtott képviselői előterjesztés esetén is különösebb indoklás nélkül dönthet úgy, hogy egyszerűen nem veszi napirendre az indítványt (ez velünk rendszeresen előfordul). Például erre a sorsra jutott a Gyömbér utcai parkosításról szóló építész tanulmányunk is. De eddig tartott az új szervezeti struktúra elemzése, nézzük, mik voltak az elmúlt év legnagyobb dobásai.

A Francia-öböl

A Szállító utca menti terület komplex lepárló- és látogatóközpont, valamint közpark fejlesztési lehetőségét vizsgáló Telepítési Tanulmánytervvel a tavaly októberi alakuló ülésen találkoztam először. A főépítésszel külön nem “engedtek” egyeztetni, írásbeli kérdéssel a képviselői munkámmal összefüggően a polgármesterhez kellett forduljak. Az akkori tervezet elemzéséről írt cikkemben is azt kifogásoltam, hogy a javasolt építési szabályzat-módosítás olyan környezetet teremt majd, ami nem illeszkedik a Kis-Duna part natura 2000 besorolású környezetvédelmi területhez.

Az eredeti tervhez képest kisebb léptékű (lepárlóüzem és látogatóközpont) beruházást 2025. november 27-én fogja tárgyalni a testület, de erre a beruházás első ütemeként hivatkoznak, így ez különösebben nem nyugtat meg a jövőre nézve. Az ipari beruházás kapcsán a legaggasztóbb körülmény, és itt idézem a Csepeli Építési Szabályzat (továbbiakban: CSÉSZ) tervezett módosításának indoklását: “közüzemű szennyvízelvezetés helyett a szennyvíz gyűjtésére vonatkozó szabály beiktatásával” hogy egy emésztőgödör ásásával valósul meg. Természetesen felszíni szennyvíztartály sem tilalmazott a megfogalmazás alapján, mindez egy természetvédelmi terület szomszédjában.

A Valyo (Város és Folyó Egyesület) által inspirálva közösségi tér és tűzrakóhely kialakításában láttuk az első lépést azon az úton, amelyen a Francia-öböl visszahódítható a lakosság számára. A Szabadművész Alapítvány zenei közreműködésével barkácsolós majálist szerveztünk és kihelyeztünk pár raklapbútort. Az egész napos rendezvény során a Duna-part elhanyagolt részeit népszerűsítettük, még a testületi ülésen is szóba került a Francia-öböl sorsa. A jövőben is különös figyelmet fogunk fordítani a beruházással is érintett területre, természetesen tiltakozni fogunk a szennyvízelvezetés középkori módszerei ellen és támogatjuk azt a törekvést, hogy szigorúbb természetvédelmi besorolásba kerülhessen a Kis Duna-part teljes területe.

Az óvodák bezárása

Szintén a 2024-es évben kezdődött az az önkormányzati projekt, aminek keretében végül 5 és fél óvoda bezárásáról döntött a képviselő-testület. Különösen pikáns volt azt a politikai bravúrt végrehajtani, hogy a családbarát választási kampány alatt egy szóval sem említették ezeket a terveket, pedig az óvoda vezetése elmondásuk alapján már évek óta jelezte a problémákat. A kezdeti indoklások még az épületek rossz állapotára voltak kihegyezve, de miután rájöttek, hogy nem egy bezárással érintett óvodaépület az elmúlt 5-10 évben esett át többek között uniós forrásból is finanszírozott felújításon (a táblákat ezt követően távolították el az épületek elől), inkább a pedagógushiánnyal hozták összefüggésbe a döntést. Több ponton is kritizáltam az előterjesztést, például mert semmilyen tervet nem tartalmazott a bezárással érintett épületek hasznosítására vonatkozóan, ami több csepeli ingatlan esetében is okozott már a múltban állagromlást.

A másik fontos észrevételem az egyes bezárással érintett óvodák kiválasztása volt, ugyanis a Fenyves óvoda egy gyönyörű természetvédelmi területen fekszik, ami kiemelkedően ideális környezetet biztosít az óvodai nevelésre, míg a Napsugár óvoda a kerület egyetlen lifttel is ellátott akadálymentesített óvodája (volt). A helyébe lépő 2 óvoda (ahol mozgás SNI óvodai nevelés folytatható) közül például az egyik nem akadálymentesített.

Ez természetesen az új Alapító Okiratban nincs feltüntetve, így mondanom sem kell, hogy szakértőkkel és szülőkkel is egyeztetett, közösen kialakított, majd benyújtott módosító javaslatomat nem fogadta el a Testület. Törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményeztem a Kormányhivatalnál és az Ombudsman illetékes szervének is panaszt nyújtottam be, de beadványaimat nem találták megalapozottnak.

Szabadstrand kezdeményezés

A 2025 évi elfogadott költségvetésre vonatkozóan több módosító javaslatot is benyújtottam, (spolier: egyiket sem fogadták el) de ezek közül is kiemelkedik a Csepeli szabadstrand javaslat.

Budapesten főszabály szerint nem lehet a Dunában fürdeni, eltekintve pár kivételtől, mint a Római-part és a Kopaszi-gát strandjai. Ehhez a folyamatosan bővülő felsoroláshoz szerettem volna csatlakozni a Csepeli Szabadstrand kezdeményezéssel. A javaslatban azt is kiemeltem, hogy a kialakításra kerülő Szabadstrand ingyenes, míg a Csepeli Strandfürdő (amely veszteségének pótlására 400 millió forintot vont el az önkormányzat és az elméletileg meglévő de számomra nem megismerhető tanúsítványai nem minősülnek közadatnak, ezt bejelentésem alapján jelenleg a NAIH vizsgálja) belépő megváltása fejében használható.

Történeti kitekintésként kiemeltem, hogy a csepeli szabadstrand ötletem nem példa nélküli, Budapesten is több mint tíz folyami uszoda, azaz Dunafürdő működött a XX. század közepéig, egy közülük pont a Gubacsi híd lábánál! A tervezett kialakításnál figyelembe vettem a vonatkozó “a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008 (IV.30.) számú Kormányrendeletet-et is.

A javaslatom heves ellenállásba ütközött, egy önkormányzathoz köthető Facebook-oldal még aznap lehozta, hogy a **aros Dunába kívánok lökni nyugdíjasokat és a Duna vizébe kényszeríteném a vízilabdázókat is. Nyáron, saját költségemre a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt által végzett akkreditált mérések azonban visszaigazolták amit sejtettünk, a Duna vize a kormányhivatal és a hatályos jogszabályok értékelése alapján fürdésre kiválóan alkalmas. Jövőre ennek a bizonyítéknak a birtokában ismét megkíséreljük az előterjesztés benyújtását.

CSRK – Csepeli Részvételi Költségvetés

Klasszikus kutyapártos javaslatként természetesen megkíséreltük becsempészni a költségvetésbe a CSRK-t is. Úgy a kampánypénz-tékozló alap, mint a részvételi költségvetés esetében is fontos, hogy olyan projektek, beruházások valósuljanak meg, amelyeket közvetlenül a lakosság kezdeményez és támogat. Első körben szerettem volna, ha az önkormányzat egy „próbaverzióval” kísérletezve létrehozná a Csepeli Részvételi Költségvetést egy 10 millió forintos megpályázható keret formájában, majd a jó gyakorlatokat elsajátítva 2026-ban növelné ezt az összeget 100 millió forint értékig. Természetesen itt is kudarcot vallottam.

Azonban nyáron meghirdettük a Csepeli Részvételi Költségvetés gerilla verzióját, amelyet szórólapokkal és utcai jelenléttel népszerűsítve próbáltunk eljuttatni minél több csepeli lakoshoz. A forrást én biztosítottam félmillió forint erejéig, a terveket és pályázatokat pedig egy online formon vártuk. Több megvalósítható pályázat is érkezett, ezek közül ami egyértelműen önkormányzati hatáskör (mint parkolók felfestése és kukák kihelyezése), előterjesztés vagy hivatalos jelzés formájában a testület elé vittük.

Eddig egy esetben saját kezünkbe vettük a megvalósítást, de abból is rendőrségi ügy lett. A MÁV-HÉV dolgozói és 5 db kiérkező rendőr megakadályozták, hogy a Szent Imre tér HÉV megállóban a korhadt padléceket újra cseréljük. Ennek a pályázatnak a megvalósítását határozatlan időre felfüggesztettük, de jövőre a közösségi kert és a buszmegálló ötletekkel folytatjuk a kivitelezési munkálatokat. Azt mindenképp megtanultam, hogy hiába a mandátum, az önkormányzatra vagy a vasútra várni ilyen esetekben teljesen felesleges.

Lakásrendelet

Hosszú évek alatt egyszer sem sikerült aktualizálni vagy újraalkotni a kerület lakásrendeletét. Erre a kerület vezetése 2025 év közepén a júniusi testületi ülésen tett kísérletet. Ezt egy olyan online és offline módon kitölthető kérdőív előzte meg, amelynek legtöbb kérdése az önkormányzati lakásban élő bérlők ellen hangolta a kerületi lakosságot. A kapott eredmény egyféleképpen volt értelmezhető: a kitöltők többsége támogatja a lakbéremelést.

A lakásrendelet megismerése és az arról szóló testületi ülés előtt egy szakmai kerekasztal-beszélgetést szerveztem Ferancz Norbert (MKKP Kispest) és Hermann György (Momentum Józsefváros) részvételével a kerületeikben szerzett tapasztalataik megosztásáról. Ezt követően pedig vártam, hogy az önkormányzat megossza velünk a javaslat tervezetét, amire 48 órával annak későbbi elfogadása előtt került sor. Nem szeretnék panaszkodni, de egy új lakásrendelet közel 100 oldalas joganyagát ennyi idő alatt feldolgozni gyakorlatilag képtelenség, ennek ellenére 25 pontban módosítottam a rendeletet, azokat a tapasztalatokat implementálva, amiket a kerekasztal-beszélgetésen is felvetettünk, továbbá egyeztetve több önkormányzati lakás bérlőjével, bevezetve az ő szempontjaikat is az új rendeletbe.

Mint korábban, úgy most is 1 db érdemi és pár technikai módosításom került bele a rendeletbe, a legfontosabb hibákat (pl.: a rendeletből nem számítható ki a lakbér mértéke) nem sikerült orvosolni. Ehhez hozzátartozik, hogy a júniusi elfogadását követően minden testületi ülésen hozzá kellett nyúlnia a kerületvezetésnek a rendelethez módosítások formájában, ugyanis a Kormányhivatal azt (az általam jelzett pontokon is) több alkalommal kifogásolta. A mai napig egyetlen pályázatot sem bíráltak el, pedig a bérleti szerződések hatálya már június végén lejárt.

Apróságok & Akciók

Nem maradhatott el persze az utcai jelenlétünk sem az elmúlt egy évben. Kisebb akciókkal és eseményekkel egyszerre próbáltunk várost szépíteni, csapatot építeni, erősíteni a kerület kulturális életét és színesebbé tenni a környezetünket. Az önkormányzati munka mellett fontos, hogy képviseljük a Kutyapárt identitását ilyen formában is, kiemelkedve ezzel a többi kerületi párt és képviselő közül, akik a mandátumuk alatt szinte egyetlen kézzelfogható dolgot sem tudnak felmutatni amit ebben a kerületben tettek vagy alkottak volna.

Ide tartozik a 159 buszmegálló melletti kötődoboz Star Wars témájú festése, a hűs festés a Karácsony Sándor utcában, négyszínfestés a Szent Imre téren, zenélő út táblák kihelyezése a kátyús mellékutcákban és kátyú szörny fújás, a pártirodánk felújítása és közösségi térré alakítása, virágláda építés a Zrínyi utcában, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat emléktáblájának támogatása, Kenu-túra szervezése a Kis-Dunán, Képzőművészeti kiállítások szervezése és több kerületi ételosztás lebonyolítása. Ennek szellemében tervezzük folytatni a munkákat jövőre is. Legyen minden jobb!

Kiss Kornél