ÖSSZETERELÉS – Spiró György: Kőbéka Olvasókör Szombathelyen

Véreim, Magyar Proletárok!
Jajjj, bocsánat, ez nem a Munkásőr – gyűlés, sem a Szavaljunk Adyt Minden Nap Egylet!
Akkor, helyesbítek:
Kedves DPK – sok!  
Ez nem az!!!!! DPK = Demokratikus Patrióták Kerekasztala
A műtét tárgya, Spiró György: Kőbéka című mesélye (ez a szó elég hülyén néz ki, így leírva)

Statisztika:
Jelen van 14 és fél fő. A fél fő kb. fél éve velünk van, csak nem tudtunk róla! Gyalázat!!!!

Három kedves taggal bővültünk, két olvasóval és egy szemlélődővel.

A hiányzókról: Eszti az egyetlen, aki hivatalos, érvényes kilépővel van távol, Tamás Kapolcson Isten tudja, mit csinál, gondolom, nem olvas, Hajnit beszippantotta egy fekete lyuk, vagy egy családi esemény.

Mivel Hajni ajánlotta a könyvet (én próbáltam Évit rábeszélni, hogy ő volt, de nem hagyta magát), de nem tudta meghajlítani sem a teret, sem az időt, Tibor önként és dalolva bevállalta az ajánlást, mivel neki tetszett a könyv.

tetszett – 3 ;    nem – 6 ;   is-is – 4

---

Spiró-ról konkrétan nem tudtunk meg semmit, maximum annyit, hogy él, ami nem egy rossz dolog. Tehát:

A szerzőről: 

Spiró György (1946) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, dramaturg, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, az irodalomtudományok kandidátusa, habitált egyetemi docens.

Már a gimnáziumban eldöntötte,  hogy drámaíró lesz. Az ELTE Bölcsészkarán tanult magyar-orosz-szerb-horvát szakon, később újságíró és szociológus diplomát is szerzett. 

Dolgozott a Corvina Könyvkiadó idegennyelvű szerkesztőjeként, a MTA  Kelet-európai Kutatóintézetének tudományos munkatársaként, az ELTE Világirodalmi Tanszékének majd az Esztétika Tanszékének tanáraként.

A kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja (1986-1992), a szolnoki Szigligeti színház igazgatója (1992-1995), a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára (1990-1997), Széchenyi professzori ösztöndíjas (1997-2000), a szegedi Nemzeti Színház művészeti főtanácsadója (2016-2018) volt. 

Tagja a Magyar PEN Clubnak, a Magyar Írószövetségnek (1975-1998), a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

A legtermékenyebb drámaírók egyike. Darabjai, átdolgozásai folyamatosan műsoron vannak.

Egyes művei, megítélése vitákat generál még ma is. Pl. a Jönnek című verse (1984 !!!). Azt gondolom, érdemes rá, hogy egyszer elolvassuk!   

„ Jönnek a dúlt-keblü mélymagyarok megint,
füzfapoéták, füzfarajongók, jönnek a szarból.
csönd van. Senki se pisszen. Alantról
kevéske hűlt költő csontujja int.
Ó, ha gyilkolni szabadna újra,
csámcsogva, hersegve szívnák a vért-
miért is? ki tudja. Trianonért?-
mered pár utcanév pici csontujja,
Ez olyan klima: itt folyton beborul, 
ez rendben van , de szégyen, szégyen, szégyen,
hogy mindenki kussol, hogy mindenki fél,
és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek,
hogy bebizonyitsuk:
nemcsak a szemetek tudnak magyarul.”

Ezt a versét súlyosan antiszemitának ítélték, Az Ikszek a lengyel történelem kiforgatásának minősült, a Fogság-ot a keresztény narratívák radikális, demitizáló átírása miatt támadták, a Tavaszi tárlat pedig az 1956 utáni kádári konszolidáció illúziómentes ábrázolása miatt kapott megosztó kritikákat.

Azt is a szemére vetették, hogy meghonosította a mocskos beszédet a magyar színpadokon, elsősorban a Csirkefej (1989) című tragédiájával. Spiró azonban a trágár beszédmódot, a külvárosi szlenget és az argót nem öncélú polgárpukkasztásnak alkalmazza, hanem tudatos esztétikai és szociológiai eszközként emeli be a magas művészetbe. Szerinte a vulgaritás a nyelvi szegénység tünete, a hátrányos helyzetű szereplők azért káromkodnak, mert nincsenek szavaik a saját fájdalmuk és elfojtott érzelmeik kifejezésére. A vitatott műveinek nyelvezete radikálisan szakított a korabeli magyar hagyomány szépelgő beszédmódjával.

---

A műről:

A  Kőbéka egy keserű, szatirikus látlelet, egy abszurd kalandregény, amely a mai magyar társadalmat, politikát és az emberi tudatlanságot figurázza ki. A történet főhőse Melák Kálmánka, aki tértől és időtől eloldozva bolyong. Megjárja a hazai iskolákat, Amerikát, Oroszországot, különböző korokat, miközben akaratlanul magas tisztségekbe és bizarr helyzetekbe keveredik. A mű egy ellenfejlődési regény: a főhős nem okoskodik, nem tanul a tapasztalataiból, tetteit a puszta túlélési ösztön és a mindenkori hatalom irányítja. Éles utalásokat találunk a regényben a magyar közéletre, amelyek a racionális meggyőződés hiányát és a populista retorika működését mutatják be. 

Az estéről:

Hajni (messengeren): ” Én jól szórakoztam a mesélyen, úgy érzem, az író görbe tükröt tartott kis magyar valóságunknak és egyben a világnak. Nagyon élveztem az írói lelemény termékeit: Civilizált Unió (CU), a visszafejlődő országok alapja, a kormánypárti ellenzék. A regény előképe lehet Parti Nagy Lajos Fülkefor és más mesék című gyűjteménye. Azok a rövid szösszenetek a 2011-es év hazai történéseire reagáltak, számos nyelvi leleménnyel. Spiró mesélye elvontan reflektál a hazai és a világ történéseire. Nem gondolom, hogy hasonlítható lenne egy Krasznahorkai műhöz, de nyárra megtette egy kellemes szépirodalmi élménynek”

Tibor: Spiró- hívő. Az Egyéni javaslatot és a Feleségversenyt már korábban olvasta. Örkényt meghazudtolóan groteszk ez a regénye. Korunk lenyomata.

Ági: Nagyon tetszett!!!  A történetről  egyből Márai jutott eszébe!

„És ha eltűnnek a kommunisták, jönnek majd a félművelt, sunyi parasztok.”

” A kommunizmus tragédia, de az igazi ellenfél mindig a „nemzeti” jelmezbe öltöztetett képmutató kapzsi jobboldali.”

A  Fogság  című könyve tetszett Áginak igazán. A Kőbéka abszurdisztán, ahogy a vendéglátóipart, a bankokat bemutatja. 20-30 oldalanként halad, mert mindig tudja az író, hogy hová akar kifutni az adott jelenet.A  2000-es évek elején Spiró lemondott a katedráról, mivel egyre süllyedt az oktatás színvonala, ezt nem volt hajlandó elviselni. A Candide – ra is hajaz a történet.

Évi: Tetszett! Ráérez a magyar néplélekre. A Legényanyával paralel. Az elejét indulatból írta, és a mai viszonyokra mutat, de később nem volt megszerkesztve igazán a történet. A  Rokonok is felrémlett. A végén nagy hír, hogy ez az ország még a magyarok kezén van. Az egész könyvnek van egy népi bája.

Itt, kicsit elkanyarodott a beszélgetés Ausztria felé, majd Trianon is beütött! Nem reprezentatív felmérést végeztünk, ki hány kilométerre élne a határtól (melyiktől? melyik oldalon?). Íme egy aranymondat: Mi nem haldoklunk, mi így élünk!De, vissza a könyvhöz!

Dóra: Nem tetszett. Egy Klubrádióban hallott interjú miatt rágott be Spiró-ra. Egy most 30 éves mit ért ebből a könyvből? Elhülyültek a gyerekek. Írt egy történetet, amiben ömlesztve vannak az események!
Kriszti: Nem tetszett. Nem szívesen mosolyogsz azon, amit átéltünk az elmúlt sok évben. Túl közel van, lehet, 10 év múlva jó könyv lesz. Inkább az Ulysses, mint Spiró.
Eszter: Nem. A New York – Budapest metró jutott eszébe és a Loupe előadása, a Titkosszolgák. Sok volt, egy kicsit túlhajtotta. Kontrasztok!  Mesély!  Nem koherens!  A korszellemre ült fel! Miért kőbéka?
Dóra: Örkény univerzális, Spiró nem.
Zoli: Az alapsztori jó, de ide-oda csapong! A környezet leírás is jó. Egyszer elolvasta. Ennyi.
Emese: Azonosult Kálmánkával, de az agyára ment a folyamatos sodródása.
Feri: Is-is. Az elejét szörnyűnek találta, később elvesztette a fonalat. Mi zajlik és miért? Pattog össze-vissza!Történnie kellene valaminek, de nem történik! A térben – időben ugrálás már jobban tetszett, mert mindig volt valami esemény. Érteni nem értette, de jó lett a vége.
Böbe: Az elején elrettent, de olvasmányos lett. Csak egy darabig olvasta, nem ért a végére.
Kati: Nem tetszett. Nehezen olvasta, nem tudta követni, legfőképp azért, mert időben túl közeli történésekről szól.
Dóra: A hétköznapi valóságról szól.Klári: Ez egy katyvasz.
Jucus (én): A történetet nem igazán tudtam követni ( akárcsak az Eredet című filmet ), de ha belemerültem a mondatokba, egy- egy leírásba, az nagyon tetszett. Nekem János vitéz is benne volt, Tündérországostul, Iluskástul.

Álljon itt egy-két idézet:

„- Bizonyos körülmények között az asztalbontás is terrorcselekmény – vélekedett a házigazda egyik idős, kopasz barátja. – Attól is függ, milyen társaság ül az asztal körül.”

” Kibökte az összeget a király, és bizony ő maga is a szívéhez kapott, mert az összeg nem volt kicsike, a teljes bevétel 97 százaléka. a házigazda bólintott, nem alkudozott, végül is Első Karabélyos Károly elkérhette volna az egészet is. Minden hónap harmadikán irdatlan összeg ment azon off-shore cég címére, amit a király alvezére megsúgott neki azzal, hogy fővesztés terhe alatt le ne írja soha sehová. Nem sokan ismerték ezt a számlaszámot a sok százezer Föld körül keringő lehallgató műhold sok ezer magán- és köztitkos üzemeltetőjén kívül.” 

„Volt olyan elvetemült republikánus , aki ezeket hallván arra gondolt: Kálmánka ért a nép nyelvén, mert a nép tök hülye, hiszen mindig idiótákat választ maga fölé, …”

” A béke jele, ha a választási szakértők azt vizsgálhatják, mivel lehet a választót rábírni, hogy a tulajdon kizsákmányolóit válassza meg legközelebb ( is ).”

” Retorikán bemutatták, hogyan fejlődött az emberiség a római jogi érveléstől az artikulálatlan ordításig.”

” – Az ENSZ olyan, mint egy nagy létszámú osztály – magyarázta. – A haszontalan diákok óra alatt ütik – verik egymást, az osztályfőnök pedig leteremti őket, teljesen hiába.”

„-Hát az van , hogy az indiánok magyarok, Ázsiából vándoroltak be Alaszkába, még akkor, amikor szétváltunk, ők észak felé indultak, mi pedig nyugatra a szovjetek felé.”

” A tudatlanságból következik a kitaláció. A téves eszmék sokasága rendszerré összeállva hozza létra a kollektív tudatot, magát a társadalmiságot.”

” A mese a mi egyetlen csápunk a valóság felé. A mese bevallja, hogy hazudik, ez az egyetlen becsületes álláspont. Az összes többi nézet, kitaláció, vallás, ideológia nem vallja be, tehát a legsötétebb, legaljasabb módon hazudik.”

Az est végén még beszélgettünk a Lipótmezőről, sokat( egy emberként állapítottuk meg, nagy hiba volt bezárni), távmunkáról, home office-ról, oktatásról, Odüsszeia-ról, könyvekről. Íme néhány:

Donáth Mirjam: Mások álma

Eltitkolt Mohács (1526) – szerkesztette Botlik Richárd

Elena Kostyuchenko: I love Russia

Robert Menasse: Európa trilógia (második kötet: A bővítés )

Samuel Shem: A Doktorgyár (Az Isten háza)

Következő szeánszunk  2026. augusztus 25.  18.30h          Jeanette Winterson: Nem a narancs az egyetlen gyümölcs

Mindenkinek kellemes nyarat, 27˙C-ot, jó nyaralást, pihenést, karneválozást kívánok!!!                                                                                                                                                 Jucus

Ui.: Elnézést kérek, hogy az est végén elborított az agyiköd a hely szellemével kapcsolatban!