Van egy elképzelt Magyarország, amelyben a polgármesterek és a kormány nem egymás ellenségei. Ha az ország vezetése dönt valamiről, az önkormányzatokkal egyeztet. Ha egy városnak problémája van, nem politikai hűségvizsgát kell tennie, hanem segítséget kap.
Ez persze nem az a Magyarország, ahol élünk.
A vita, a képviselet és a párbeszéd ebben a rendszerben csak akadály. Aki nem fideszes, annak a véleményére se kíváncsiak. Pócs János is egészen őszintén fogalmazott erről.
Orbán kijelölte az önkormányzatok és a polgármesterek feladatát. Megnyerni a választást, bármi áron. Ennyit képzelnek el ma a szabad városokról, a vidékről. Persze hangoztatják a partnerséget, ami azt jelenti, hogy megfosztják még több joguktól vagy éppen forrásaiktól. A maradékból pedig lehet járdával kampányolni.
Az április 12-i választásnak az önkormányzatok lehetnek a legnagyobb vesztesei. Központi akarat, helyi végrehajtás, tanácsrendszer nosztalgikus, digitális újrakiadása.
A kormány jelenleg javaslatokat kér a megyei jogú városoktól április végéig, átalakításról beszélnek. Nem tudjuk, hogy mi. De ha az elmúlt másfél évtizedből indulunk ki, akkor ne számítsunk semmi jóra.
A mostani rendszer nem egyszerűen alulfinanszírozott vagy szervezetlen. Sokkal inkább túlzottan központosított. És ezen nem változtat az sem, ha időről időre elhangzik a jól ismert mondatok, miszerint adják vissza az iskolákat, vagy töröljék el a szolidaritási adót.
Az elmúlt években mégis több helyen látszik, hogy ha egy város nem kizárólag a központi logika szerint működik, akkor is képes fejlődni. Sőt. Néha még jobban is.
Budapesten több kerületben, a VI.-ban, a XIII.-ban vagy Ferencvárosban, egészen jól mennek a dolgok, Jászberény is bizonyította, hogy a választók néha egészen makacsul ragaszkodnak a saját döntéseikhez.
Győrben is kiderült, hogy a politika nem mindig úgy működik, ahogy azt a Fidesz elképzelte. És persze Hegyvidék, ahol a lejáratási kampányok zaján túl látszik, mennyi mindent lehet másképp csinálni.
Ők lehetnek jó példák, iránymutatók, szövetségesek az új kormánynak. De az önkormányzati rendszer kereteit nem a kerületek vagy a városok szabják meg, hanem a parlament. Az önkormányzatiság jövőjéről az új kormány fog dönteni.
Ezért akarunk embereket juttatni a parlamentbe, akiknek van tapasztalatuk a helyi működésről, és akik nem elméletben beszélnek az önkormányzatokról, hanem dolgoztak is bennük.
Egy rendszerváltást amúgy is nehéz lenne végigvinni úgy, hogy közben a helyi hatalmi struktúrák változatlanok maradnak. Az elképzelt Magyarországon ez nem lenne különösen radikális gondolat. A mostaniban viszont forradalmi.
Nagyon köszönjük, hogy Baranyi Krisztina és Soproni Tamás is az MKKP listáját támogatja 2026-ban:)
Szavazz ránk, ha szerinted is a helyi önkormányzatok a demokrácia alapjai!


