„Petőfi ha most élne, a Kutyapártra szavazna” – ismét elfoglaltuk a Szabadság-hidat március 15-én

Zsinórban harmadjára ünnepelte a Kutyapárt 1848. március 15. évfordulóját hídfoglalással, a résztvevőket verőfényes napsütésben számos látványosság fogadta. Lehetett – a teljesség igénye nélkül – az ígéretekkel feltankolt Trabantban üldögélni, a Békepipa sátorban békepipát szívva elmélkedni a világbékéről, a kézműves sátorban huszárfestéssel, kitűző készítéssel szórakoztathatták magukat az érdeklődők. Legnagyobb érdeklődést – mint az várható volt – a kampánybuszban található játékok váltották ki. Hosszú sorban várakoztak a buszra feljutni vágyók, az érdeklődés csak akkor lanyhult kis mértékben, amikor a buszban elnyerhető ajándékok közül az ingyen sör elfogyott. 

Csoki (Szabó Márton), a rendezvény ceremóniamestere bevezetőjében párhuzamot vont az 1848. és a 2026. március 15. között hangsúlyozva, hogy akkor is és napjainkban is egy olyan jobb világ igénye fogalmazódik meg, ahol segítjük és felemeljük egymást, ahol együtt építjük az országot. Ahol ma is kiállunk a sajtó szabadsága mellett, a szólás szabadsága mellett, a gondolat és a szerelem szabadsága mellett. Ahol felelős vezetést, átláthatóságot és ellenőrizhetőséget követelünk. 

„Ti, akik kritikusan gondolkoztok akkor is, amikor nem divatos ezt megtenni. Ti, akik kiálltok az elveitek mellett, a legkiszolgáltatottak mellett, az elesettek mellett akkor is, amikor ez nem hoz pénzt, hírnevet és csillogást. Ti vagytok a letéteményesei annak, hogy bármilyen vadul is korbácsolják a közbeszédünk hullámait, bárhogyan is próbálnak bennünket egymás ellen uszítani, mi képesek leszünk túlélni közösségként ezt a pszichózist, és közösségként képesek leszünk újra egy asztalhoz ülni a családunkkal és a barátainkkal.” 

A Kutyapárt cselekvő pártként nem a pénzért, nem a hatalomért cselekszik, hanem azért, hogy valóban mindenkinek jobb legyen az élete ebben az országban. Bármi legyen a 2026-os választás eredménye, a Kutyapárt ugyanúgy folytatni fogja a tevékenységét 2026 után is, mint ahogy eddig tette, bárki kerüljön majd kormányra. A Kutyapárt akár a parlamentben, akár a parlamenten kívül is az ország lelkiismereteként szólal majd meg mindenkitől függetlenül.

Juhász Veronika – a Kutyapárt alelnöke, a zalai boszorkány – egy Moszkva téri melegétel-osztásról érkezett a hídfoglalók színpadára. Beszédében kiemelten a szociális problémákkal foglalkozott hangsúlyozva, hogy a Kutyapárt – hasonlóan sok civil szervezethez – milyen tevékenységeket végez a szociális problémák enyhítése érdekében. Jelenleg azokban az önkormányzatokban, ahol a Kutyapárt képviselői jelen vannak, a Kutyapárt képviselői saját és közösségük tapasztalatai alapján intézményes keretek között tudnak hozzájárulni a szociális problémák kezeléséhez. Ha a listavezetők bejutnak a parlamentbe, ők már nem fogják elfelejteni ezt a szintet, mert ők már fél generációnyi idő óta a Kutyapárttal ezt teszik. 

„Én most azt mondom, két X a Kutyákra. Mindenkinek a belátására van bízva, de én most azt mondom, két X a Kutyákra. A legfontosabb üzenet, a politika mindenkié, ez nem egy szitokszó, nem büdös, nem gusztustalan. Ez így alakult, hogy elhitették velünk, hogy az. Addig, amíg ti, mi, akik a földön két lábon állunk nem foglalkozunk politikával, addig bizony a hatalom dörzsöli a kezét, a markát, mert hogy nekik ez jó. A rezignáltságunk nekik jó, pedig mi vagyunk a civil kontroll.”

Szin (Kampány) Richárd képviselőjelölt egy perc néma békekommentelésre szólított fel az online gyűlölködés ellen. 

Ezután a Kutyapárt listájának 2-5. jelöltjei – dr. Neulinger Ágnes, Pásztor Eszter, Sándor Balázs, Szin (Kampány) Richárd – 12 pontban sorolták fel a Kutyapárt programjának a legfontosabb elemeit, kiemelve a sajtószabadságot, több felelős minisztérium igényét, a törvény előtti egyenlőséget, a rászorultság alapján való gondoskodást, a piaci verseny szükségességét, az oligarchikus viszonyok megszüntetését, az isztambuli egyezmény ratifikálását. Végül a Közönség soraiban osztatlan sikert aratott dr. Neulinger Ágnes „Ruszkik haza!” felkiáltása. 

Nagy Dávid a Kutyapárt listájának vezetője szerint Petőfi ha most élne, a Kutyapártra szavazna. Jelenleg a magyar demokrácia új korszakba lépett, ahol nemcsak egy, hanem két populista párttal kerül szembe az, aki a politika színterén mozog. Mindkét populista párt célja a hatalom megszerzése és megtartása bármi áron. A két populista párt közül bármelyik veszít a 2026-os választáson a vereségért egy vagy több bűnbakot tesz majd felelőssé. Vereség esetében a Fidesz majd Brüsszelt, Zelenszkijt és a Tiszapártot fogja hibáztatni, ha a Tisza veszít, akkor egyértelműen a Kutyapárt lesz a bűnbak. Önreflexió nulla, felelősségvállalás még annyi sem.

„Hangozzon el itt és most, ha az MKKP bejut a parlamentbe, az a ti és az én érdemem lesz. Hogyha pedig nem jutunk be a parlamentbe, akkor az a ti és az én kudarcom lesz. Mi leszünk érte a felelősek, bármi is történik.”

Nagy Dávid hangsúlyozta, a Kutyapártnak párttá alakulása óta küzdenie kell a létéért. 2014-ben a Fidesz állami és bírósági eszközökkel akadályozta meg, hogy a Kutyapárt elinduljon a választásokon. 12 évvel később 2026-ban tömeges fellebbezésekkel próbálták elérni, hogy a Kutyapárt ne indulhasson el a választáson. Tette ezt a kamupártjairól híres Stekler Ottó mellett a Tisza Párt, amely a kormánypárt keretrendszerében, a kormánypárt eszközrendszerét használva próbálta ellehetetleníteni a Kutyapárt listaállítását. De hiába, mert az MKKP ott lesz a szavazólapon, mivel a párt tagjai, passzivistái, szimpatizánsai 200 pulttal, több tízezer munkaórával összegyűjtötték a kellő számú aláírást a listaállításhoz.

„A békét nem mondani, hanem csinálni kell.” Miközben Magyarország miniszterelnöke naponta szitokszóként emleget egy háborúban álló országot, addig annak jeles képviselői – Sándor Fegyir és Robert Brovgyi – március 15-én megemlékezett a magyarok legnagyobb, szabadságáról szóló ünnepéről. Eközben a két versengő populista párt azon verseng, melyikük segítene kevesebbet az ukránoknak. 

„A rendszerváltás ugyanolyan, mint a béke, nem mondani, hanem csinálni kell.” A Fidesz keretrendszerében, a Fidesz elvárásai szerint beszélni és politizálni, érintetlenül hagyva az igazságtalan adórendszert, a nőket, a melegeket, a droghasználókat elnyomó tilalmakat az nem rendszerváltás. A vita arról szól, hogy bezárhatók-e a bulihelyek, vagy a drogot fogyasztó emberek, és nem arról, hogy legalizálható-e a marihuána vagy szükségesek-e az ártalomcsökkentés különböző módjai.

A vita arról szól, hogy lehessen-e Pride és nem arról, hogy mi van az azonos neműek házasságának engedélyezésével, az azonos nemű párok örökbefogadásának lehetőségeivel. Azon megy a versengés, hogy melyik párt hány nőt ültet be a parlamentbe, miközben az isztambuli egyezmény ratifikálásáról szó nem esik. Azon megy a vita, hogy a főváros bezárja-e éjszakára a hajléktalanok elől az aluljárókat, és szó sem esik arról, hogy a lakhatás alapjog, ez nulladik témaként jelenik meg az esetleges kormányváltást emlegetve. Végül Göd esetében arról megy a vita, hogy milyen egészségromboló körülmények között dolgoznak az emberek ahelyett, hogy valódi munkavállalói jogokról esne szó.

A NER felépített egy országot, ami nem működik országként. Nem kérdés, hogy ezt a korrupt és gyűlöletet keltő kormányt el kell zavarni, ez a cél. A kérdés az, mit akarunk utána? Új országot építünk, vagy megint korlátlan hatalmat adunk valakinek, aki egy kicsit kevesebb lopással, egy kicsit kevesebb gyűlölettel konszolidálja a NER-t. A Kutyapárt nem akar több populizmust, nem akar több manipulációt, és nem akar egy- meg két pártrendszert.

Kettészakított országban nem lehet élni, ahol az egyik oldal a Duna egyik, a másik oldal a Duna másik oldalán él, a Kutyapárt pedig a hídra szorult. A Kutyapárt olyan problémákkal foglalkozik, amelyek pártállástól, vallástól, nemi identitástól függetlenül mindenkit érintenek. A Kutyapárt nem ígér végtelen mennyiségű pénzszórást, annyit ígér, hogy embereket juttat a parlamentbe. Embereket, akik beszélnek, akik megállnak nyilatkozni, beszélni a sajtóval, akikkel lehet vitatkozni kikötések nélkül, bármikor.

„Ez a választás majd arról is szól, hogy marad-e valami más a két nagy populista tömbön kívül. Marad-e valami olyan szervezet, ami nem a közhatalmat kéri, hogy változtasson, hanem változtat, és csak akkor kér közhatalmat, ha erre szüksége van. Ennek a választásnak tétje az is, hogy ketté hasítjuk-e az országot gyűlölettel, vagy marad egy híd, ami összeköti a szekértáborokat. A Kutyapárt az a közösség, amire Magyarország lelkiismeretént szoktak hivatkozni békeidőben. A Kutyapárt készen áll az országra, az ország meg a Kutyapártra, úgyhogy embert juttatunk a parlamentbe.”

[Személyes élményem, hogy ennyi szeretetteljes ölelést ilyen rövid idő alatt még életemben nem kaptam ☺]

Szöveg: Polinszky Márta, fotók: Tóth Ákos