Hogyan hozd ki a lehető legtöbbet egy sóhivatalból? – Első évünk a Fejér megyei közgyűlésben

Kicsit több mint egy éve kezdtük meg a munkánkat – kutyapártosként az országban csak mi ketten, Paszicsnyek János és Berényi Gábor – a Fejér megyei közgyűlésben. A 2024-es önkormányzati választásokon harmadik legnagyobb pártként ugyanis sikerült két mandátumot szereznünk. Az azóta szerzett tapasztalatainkról szeretnénk most röviden írni.

Az első egy-két hónap, de igazából az első teljes év nagy része tanulással telt. Őszintén szólva, senki nem tudta nekünk pontosan megmondani, mire is jó egy megyei közgyűlési képviselői pozíció. A legtöbb időnket beszámolók elfogadása, a saját működésünket szabályozó döntések meghozatala, illetve szimbolikus, reprezentatív feladatok teszik ki. Az alábbiakban mutatunk néhány példát.

A közgyűlés feladata például az elnök illetményének (aki a polgármesterhez hasonló szerepet tölt be a közgyűlésen és a megyei önkormányzatban) megállapítása. Valójában azonban nincs sok mozgásterünk, mivel törvény rögzíti, hogy a fizetése a havi átlagos bruttó kereset négyszerese kell legyen – pont. Mivel megyei képviselőként sem a KSH-adatait, sem a törvényeket nem tudjuk módosítani, legfeljebb annyit tehetünk, hogy a határozati javaslatot nem szavazzuk meg. Ezt azért tesszük, mert ha a vezetők fizetését rendszeresen emelgetjük, ugyanígy megtehetnénk ezt az összes önkormányzati és állami alkalmazott esetében is. Persze a fideszes többség így is megszavazza, hiszen többségük polgármesterként ugyanezen törvény előnyeit élvezi.

Szintén eredménytelen próbálkozásunk volt, amikor a székesfehérvári Szent György Kórháznak adott 5 millió forint felhasználásának célszerűségét vitattuk. A kórház ugyanis azért kapta az összeget a megyétől, hogy szobrot emeljenek belőle. Kutyapártosként mi is fontosnak tartjuk a szimbolikus politizálást, de azt javasoltuk – Semmelweis szellemében –, hogy inkább higiéniai és tisztítószerekre fordítsák ezt a pénzt.

Volt viszont sikerélményünk is: Paszicsnyek János nyári javaslatát elfogadta az elnök úr. A javaslat arról szólt, hogy az akkor épp elcsendesedett száj- és körömfájás-járvány elleni védekezésben részt vevő állatorvosok részesüljenek külön elismerésben.

Talán a fentiekből is látszik, hogy igazán nagy horderejű kérdésekben ritkán jutunk szóhoz. Ezt azonban már sejtettük, mielőtt elkezdtük a képviselői munkát. Az igazi célunk inkább az volt, hogy megyei képviselőként kapcsolatot építsünk olyan független polgármesterekkel a megyében, akikkel együtt tudunk működni.

Az egyik ilyen együttműködés eredményeként öt buszmegállót sikerült „kutyapártosítanunk” Gárdonyban, az önkormányzat, grafikusaink, valamint budapesti és helyi passzivistáink segítségével.

Egy másik közös projektünk eredményeképp Csóron két új buszmegállót építettünk. A bodajki tábor ideje alatt a helyiekkel, képviselőkkel, a polgármesterrel és számos kutyapártos passzivistával együtt építettük fel a két favázas megállót a volt Csóri Csuka Csárda mellé.

Ezek mellett persze még számos kisebb-nagyobb kalandban és eseményben vettünk részt, de talán ezek a példák jól mutatják, mit és hogyan tud tenni egy megyei képviselő. Egy korábbi podcastban úgy fogalmaztam, hogy a megyei közgyűlés leginkább egy „sóhivatalra” hasonlít. Nem mondom, hogy az elmúlt év teljesen megcáfolta ezt, de az utóbbi két példa megerősített abban, hogy a Kutyapártnak igenis van keresnivalója a megyében.

Berényi Gábor