A zuglói képviselő-testület október 30-ai ülésén kerültek napirendre a tanácsnokok éves beszámolói. Az önkormányzatoknál a tanácsnokok a képviselő-testület tisztségviselői, olyan önkormányzati képviselők, akik képviselői teendőiken felül kapnak egy szakterületet, amelynek a felügyeletéért felelnek. Ez a hivatalos definíció, egyébként a tanácsnoki pozíció az önkormányzatok jelentős részénél puszta kifizetőhely, nem jár sok többletmunkával, ám annál több plusz juttatással.

Zuglóban az önkormányzati képviselők bruttó 450 ezer forintos tiszteletdíjban részesülnek, míg a tanácsnokok és bizottsági elnökök esetén ez 1 millió 50 ezer forintra növekszik. Tehát tulajdonképpen plusz bruttó 600 ezer forint az, amit a tanácsnokok kifejezetten a tanácsnoki munkájukért kaptak. Erről évente egy alkalommal kell írásban beszámolniuk a képviselő-testület előtt, amely éves beszámoló elfogadásáról a testület szavaz. Tehát elméletileg a beszámolóban szereplő éves munkákért 7,2 millió forintot fizetett az önkormányzat.

Bomba képviselőtársammal ennek figyelembevételével értékeltük a tanácsnoki beszámolókat, és bár jelentős eltérések vannak a tanácsnokok teljesítményében, de egyik esetben se éreztük azt, hogy az elvégzett munka arányban lenne a 7,2 millió forinttal, ezért mindegyik beszámolóra nemmel szavaztunk.

Megjegyzendő, hogy Zuglóban a 7 tanácsnokból 1 tartozik a DK, 1 a Mi Hazánk és 5 a Fidesz-KDNP frakciójába. Az, hogy egy ellenzéki önkormányzatban a 7-ből 5 tanácsnok fideszes, igencsak szokatlan. Számos önkormányzat testületét átnézve én nem találtam olyanra példát, hogy ellenzéki önkormányzat akár csak egyetlen fideszes tanácsnokot is kinevezett volna, vagy fordítva, hogy egy fideszes önkormányzat egyetlen ellenzéki tanácsnokot is kinevezett volna, de Magyarországon több mint 3 ezer önkormányzat van, így akár elő is fordulhat ilyen, viszont az, hogy egy ellenzéki önkormányzatnál 7 tanácsnokból 5 fideszes, valószínűleg példanélküli.

A polgármester ezt annak idején azzal indokolta, hogy ő pártállástól függetlenül mindenkinek meg szeretné adni a lehetőséget, hogy Zuglóért dolgozzon. Egyébként a városvezető koalíció képviselői jellemzően bizottsági elnökök és alpolgármesterek, mi pedig nem vállaltunk pozíciót, mert civil munkánk mellett vagyunk képviselők, amely mellett nem lenne kapacitásunk plusz pozícióra, ezzel a képviselő-testület messze legkevesebbet kereső képviselői lettünk.

Mint mondtam, egyik tanácsnok beszámolóját se tudtuk elfogadni, igaz, jelentős eltérések vannak abban, hogy egy-egy tanácsnok mennyi munkát végzett el tanácsnoki minőségében, azonban az összkép igencsak lesújtó. Üdvözlendő, hogy voltak olyan tanácsnokok, akik előterjesztéseket nyújtottak be a területükkel kapcsolatban, ilyen volt a Kulturális feladatok felügyeletét ellátó DK-s tanácsnok, a Közrendvédelmi feladatok felügyeletét ellátó mi hazánkos tanácsnok és a Helytörténeti és emlékezetpolitikai feladatok felügyeletét ellátó fideszes tanácsnok, bár egy képviselőnek alapvetően feladata előterjesztéseket benyújtani, nem feltétlenül kell ehhez tanácsnoknak lenni. Viszont több tanácsnok még ennyit se tett, a tanácsnoki munkájuk kimerült egy kis emailezgetésben, illetve 1-2 havonta megejtett személyes megbeszélésekben, és a beszámolóikból is az látszik, hogy havonta csak pár órát töltöttek a tanácsnoki teendőikkel.

Megemlítendő még, hogy Borbély Ádám, Csíkcsicsó és Alsórákos külhoni magyar testvértelepülésekkel való kapcsolattartást felügyelő fideszes tanácsnok ugyan előterjesztéseket nem adott be a területével kapcsolatban, viszont részt vett a testvértelepülési cserediákprogram szervezésében, többször járt kint az erdélyi testvértelepüléseinken, és Zuglóban érkező cserediákokat kalauzolt, ami ugyan a bérezéshez képest nem sok, azonban még mindig jóval több, mint a későbbiekben említésre kerülő tanácsnokok által elvégzett munka. Viszont azt se hallgassuk el, hogy mindezeken felül Borbély Ádám a Zuglói Zrt. felügyelőbizottságának tagja, ahova nem igazán szeret bejárni, legalábbis több ülésről hiányzott eddig, mint ahányon jelen volt, közben az ezért járó javadalmazását hiányzás esetén is megkapja.

A Nemzetiségi ügyek felügyeletét ellátó fideszes tanácsnok a beszámolója szerint részt vett egy év alatt négy nemzetiségi önkormányzati rendezvényen, tehát három havonta egyen, ezen kívül pár alkalommal bemutatkozó beszélgetésekre ment különböző nemzetiségi önkormányzatokhoz, tájékoztatta őket a nemzetiségi önkormányzatok részére kiírt pályázatról, illetve tagja volt egy bírálóbizottságnak, amely elvileg két alkalommal ült össze. Ez azért a 7,2 millió forintért, amit egy év alatt kifizetett az önkormányzat, elég kevés. Különösen, hogy a polgármesteri hivatalnak van nemzetiségi referense is, így az is kérdéses, hogy mi a hozzáadott értéke annak, hogy a nemzetiségi referensen és a nemzetiségi önkormányzatokon felül van még egy területért felelős tanácsnok is.

Az Egyházi kapcsolattartást felügyelő fideszes tanácsnok 11 egyházhoz ment el bemutatkozó beszélgetésre 12 hónap alatt, vagyis havi egy beszélgetésen vett részt, ahol az egyházak tájékoztatták az aktuális nehézségeikről, azonban a beszámolóban csak egyetlen példát hoz fel elhangzott panaszra. Azt pedig, hogy a begyűjtött panaszokat a polgármesteri hivatal részéről kinek továbbította, majd végzett-e utánkövetést, hogy a panaszok orvoslásra kerültek-e, az nem derül ki a beszámolóból, sőt Tanácsnok Asszony a testületi ülésen feltett kérdésem után se adott erre választ, így nem tudni, milyen haszna volt az egyházaknak abból, hogy van a területért felelős tanácsnokunk. Az ő beszámolóját nem is fogadta el a képviselő-testület, amelyből látszik, hogy hozzám hasonlóan ítéltek meg a beszámolót.

A Nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezvényeinek felügyeletét ellátó fideszes tanácsnok az év folyamán a március 15-ei, a június 4-ei és az október 23-ai önkormányzati rendezvények kapcsán végzett bármiféle tevékenységet.

Ez abból állt, hogy javaslatot tett helyszínre, embereket ajánlott be versmondásra, átnézte a rendezvények 1-1 oldalas forgatókönyveit és költségterveit, ami azért már kínosan kevés éves munkának. Hogy mit csinált akkor, amikor épp nem volt nemzeti ünnep? Ilyenkor a beszámolója szerint a közösségi médiában népszerűsített emléknapokat és világnapokat, magyarul a saját Facebook-oldalára posztolgatott.

A testületi ülésen elmondott felszólalásában ki is emelte, hogy nem dolga rendezni az önkormányzati rendezvényeket, csak felügyelni. Az igaz, hogy az összes tanácsnok nevében az szerepel, hogy egy terület felügyelete tartozik hozzájuk, ennek ellenére mégis voltak olyan tanácsnokok, akiket ez nem tartott vissza attól, hogy aktívan csináljanak is valamit, például a területükhöz kapcsolódó előterjesztéseket írjanak, és hát az évi 7,2 millió forint plusz pénzért illene is. Ezt a beszámolót se fogadta el a képviselő-testület, ami azért, valljuk be, nem meglepő.

A tanácsnoki beszámoló elutasítása nem jelenti automatikusan a tanácsnoki pozíció elvesztését, viszont az érte járó plusz díjazást meg kell tőlük vonni, vagy csökkenteni kell, illetve ez rövid időn belül járhat a leváltásukkal.

A tanácsnoki beszámolókon túl a testületi ülésen döntöttünk térfigyelő kamera telepítéséről a Hungária körút – Egressy út kereszteződésébe, az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérleti szerződéseinek felülvizsgálatáról, illetve a bérlői várakozási hozzájárulás bevezetéséről. Ez utóbbi lényege, hogy ezidáig az állandó lakcímmel nem, viszont tartózkodási hellyel rendelkező lakók ki voltak szorulva a kedvezményes parkolásból, csak határozott idejű várakozási hozzájárulásra voltak jogosultak, melynek éves díja 189 ezer forint, viszont a döntésünk nyomán érvényes bérleti szerződés bemutatása után jogosultak lesznek bérlői várakozási hozzájárulásra, amely éves díja 60 ezer forint.

Győrffy Péter

önkormányzati képviselő, Zugló