Matolcsyék egy 127 milliós, aranytömbökből felépülő szobrot tesznek a Moszkva tér új aluljárójába

1 milliárdért építi a Moszkva tér új aluljáróját a Magyar Nemzeti Bank. Rosszabb nem lesz tőle, de sokkal jobb se. Szobor is kerül bele, egy suhanó aranyvonat-szerűség arany színűre festett acélrudakból 127 millióért, ami a gazdaság dinamikájára fog majd minket minden nap emlékeztetni. Azt nem tudni, melyik ország gazdaságáról van szó.

1 milliárd forintba fog kerülni és másfél év alatt készül el az új alagút, ami összeköti a Moszkva teret a Krisztina körúttal. Az alagutat már a Moszkva tér felújításakor is meg akarták építeni, csak akkor nem volt rá pénz, de most, hogy megjelent a színen a Magyar Nemzeti Bank, a pénz már nem jelenthet akadályt.

Forrás: Építész Stúdió

Az alagút melletti érvek közt szerepel, hogy könnyebb lesz az átjárás és hogy sikerül legalább valamelyest kinyitni a Moszkva teret a Krisztina körút és a Városmajor felé. Előbbi azért nem feltétlenül túl nyomós érv, eddig is már lehetett itt menni mozgólépcsővel vagy akár lifttel is, már amikor az épp működött.

Az építkezés valódi okának sokkal inkább az tűnik, hogy a Nemzeti Bank ide fogja megépíteni a Postapalota helyén hamarosan megnyíló Pénzmúzeum, teljes nevén Pénz- és Banktörténeti Múzeum új bejáratát.

Forrás: Építész Stúdió

A beruházás teljes, 1 milliárd forintos költségét az MNB-Ingatlan Kft. állja. A versenyeztetési eljárást a RAW Development Kft. nyerte, ez a cég építette Matolcsy Ádám nyaralóját és luxuslakását, a generálkivitelező alvállalkozó pedig a Market Építő Zrt., amely Orbán Viktor barátjáé, Garancsi Istváné. Az nem derült ki, hogy az MNB pontosabban mit ért versenyeztetési eljárás alatt, a meghívott cégek és az ajánlataik nem nyilvánosak.

Az Arany Dinamikája száguld majd az aluljáróból a múzeumba

Mindenképp érdekes látvány lesz, különösen, ha hajléktalanok is élnek majd az aluljáróban, Szőke Gábor Miklós 127 millió forintért elkészülő, Az Arany Dinamikája nevű 13 méter hosszú és több, mint 3 méter magas szobra. A látszatra aranyrudakból felépített alkotásban “a gazdaság dinamikája absztraháltan jelenne meg. Szőke egy suhanó masinát képzelt el, amely plasztikája levegőben
száguldozó elemekből épül fel”. És tör át a múzeum falán.

Mindez így fog kinézni az alagútban.

Forrás.

És bent, a múzeumban.

Forrás.

Szőke Gábor Miklós egy másik szobrot is készíthet ugyanennek a beszerzésnek köszönhetően: egy 199 500 000 forintba kerülő elképesztő méretű, szintén arany csodaszarvast, ami az épületen belül lesz szerencsére. A szobor kompozíció monumentális méretekkel rendelkezik: a sziklát ábrázoló talapzat 9,6 méter hosszú és 6,5 méter magas, a rajta álló Csodaszarvas szobor 4,5 méter magas és 7,2 méter hosszú.

Forrás.

A Közbeszerzési Értesítő alapján elég viccesek az MNB-Ingatlan Kft. költései, gyakorlatilag csak műkincsekre költenek.

A Postapalotától Bajnain át Matolcsy pénzmúzeumáig

Fotó: Wikipédia

Az épület Sándy Gyula tervei szerint eklektikus–szecessziós stílusban épült 1924 és 1926 közt a Magyar Királyi Posta igazgatósági épületének. Érdekessége, hogy itt működött az ország első körforgó személyfelvonója („páternoszter”). Tudjátok, ez az amiből fejjel-lefelé jöttök ki, ha véletlenül elfelejtetek időben kiszállni. Nagy kéménye a régi, udvarról történő széntüzelés emléke volt.

Fotó: 24.hu

Az épület a második világháborúban, Budapest ostroma során teljesen kiégett, szerkezete nem esett szét és 1947-ben helyreállították. A 2000-es évek elejéig, eredeti céljának megfelelően a Magyar Posta használta.

Azután egy darabig üresen állt, majd 2008-ban a Wallis Ingatlan Zrt. – amelynek anyacégét, a Wallis Rt.-t 2000 és 2005 között Bajnai Gordon vezette – egyik projektcége, a WPR Primus Kft. egyedüli pályázóként vehette meg 4 milliárd forintért. A Magyar Posta székházát egy XIII. kerületi ingatlanba költöztették át, amelynek havi bérleti díja 400.000 euró, vagyis megközelítőleg 100 millió forint volt. A 10 évre szóló bérleti szerződés összesen 13,5 milliárd forint értékben köttetett.

Igen, a szerződés alapján a Magyar Postának 10 év alatt háromszor annyit kellett fizetnie az új épülete bérletéért, mint amennyiért eladták a korábbit.

2009 szeptemberében került nyilvánosságra az ÁSZ előző évi jelentése, amelyben kérik a pénzügyminisztert, vizsgálja felül a székház eladását, mert az szerintük a piaci ár alatt kelt el, és ezzel mintegy 3,5 milliárd forint kár érte a társaságot. Az ÁSZ továbbá arra kérte a pénzügyminisztert, hogy vizsgálja felül a bérletről szóló szerződést is. 2010 márciusában a Fidesz feljelentése nyomán a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el a bérleti szerződéssel kapcsolatban, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. 2019. márciusában bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a postaszékház több mint egy évtizeddel ezelőtti eladása ügyében megvádolt vezetőket a Fővárosi Ítélőtábla.

2016-ban a Pallas Athéné Alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vásárolta meg közel hétmilliárd forintért, és kezdte el a műemléki felújításokat. Irodaházként tervezték hasznosítani, alsóbb szintjein pedig kereskedelmi egységeket fogadtak volna.

Felújítási terv, forrás.

Ám az épület 2018 nyarán 14 milliárdért átkerült a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába, és a legújabb tervek szerint az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége költözik át ide, s a tervezett Buda Palota modern irodaház helyett mint a Nemzeti Bank pénz- és banktörténeti múzeuma is itt nyílhat meg 2020-ban. Az interaktív látogatóközpont a gazdasági folyamatok, fogalmak bemutatását és megértését tűzte ki fő céljául. Ezek mellett érmebolt és könyvsarok is lesz az épületben a látogatók számára. A saroktorony tetejére tervezett kilátót alkalmasint megnyitják a nagyközönség előtt.

Komment!