Kondoroson kifestettünk egy széttört, balesetveszélyes járdát. Aztán este megjelent a rendőrég a passzivistáink lakásain. A polgármester valószínűleg több munkát okozott a rendőrségnek, mint amennyi a járda rendbe tétele lett volna. De legalább rend lett.
A második országos négyszínfestő hétvége keretei között Kondorosra látogattunk, ahol egy roppant töredezett, és botlásveszélyes járdaszakaszt kezdtünk el négyszínesíteni. Egyszer csak megjelent egy hölgy és egy úr, akik köszönés helyett videózni kezdtek minket, a megkérdezésünk, beleegyezésünk, és főleg maszk nélkül. Jelezték, hogy a járdaszakasz szerintük nem közterület (szerintünk pedig az, magánterületen nyilván nem festettünk volna) de nem voltak különösképpen barátságtalanok, a beszélgetés inkább kedélyes volt. Úgy tűnt, hogy a helyi önkormányzat alkalmazásában állnak, látszott, hogy nem véletlenül jöttek oda.
Festés előtt nem tűnt magánterületnek…
Miután továbbálltak, teljes nyugalomban befejeztük a járda különleges festését. Már az ecseteket mostuk el, amikor a szemközti idősotthonból előjött egy úr (utólag kiderült, hogy egy helyi lelkész), aki megkérdezte, hogy lefényképezheti-e az autót, amivel érkeztünk. Azt is elárulta, hogy erre a település polgármestere kérte meg. Ő sem volt ellenséges, így nem szálltunk szembe vele, megengedtük neki, hogy fényképet készítsen. Ezután figyelmeztetett minket, hogy a rendőrök is ki lettek hívva, és azt javasolta, hogy szedjük a sátorfánkat. Hallgattunk rá, így mindenki hazaindult. Ám ami ezután vette kezdetét, arra senki nem számított…
Alig pár óra múlva, a sikeres akció mámorától megrészegült, immáron otthonában tartózkodó dévaványai passzivistánkat derült égből villámcsapásként érte a lakhelye előtt lefékező rendőrautó.
Az érintett passzivista ekképpen számolt be az eseményről:
Vasárnap este 19:30 tájékán hallottam, ahogy a házunk előtt megszólal a rendőri sziréna. Gondoltam, hogy engem keresnek, azt is sejtettem, hogy miért. Kimenvén a házból, három fiatal rendőr várt rám, elmondásuk alapján a lefényképezett autóm rendszáma után találtak meg. A rendőrök korrektek voltak, nem is értették az egészet, és háromszor is telefonáltak, hogy “Most ezért tényleg be kell vinni a srácot?”. De a parancs az parancs, így rövidesen a rendőrautó hátsó ülésén találtam magam. Átvittek a szomszéd városba, a gyomai rendőrőrsre, majd érkezésünk után bekísértek a kihallgató szobába, felvettek az adataimat, és részletesen kikérdeztek az eseményről, a jelenlévőkről, eszközeinkről, valamint arról, hogy miért hittük legálisnak azt, amit csináltunk. Elmondtam mindent, valamint azt is, hogy az Alkotmánybíróság egyszer már adott ki határozatot arról, hogy a járdafestést nem tiltja törvény. Ennek utánanéztek, és rájöttek, hogy igazam van. Ezután 3-4 percig gondolkodtak, hogy mit írjanak vádnak, mi volt az az illegális tevékenység, ami miatt előállítottak, behoztak. Végül, ha jól tudom, rongálás mellett tették le voksukat. Mindezek végeztével elengedtek, de nem vittek haza. A beszélgetésükből kihallottam, hogy még két társamat meglátogatják az este, azonnal intéztem is telefont az illetőkhöz, hogy készüljenek. A rendőrök végig normálisan bántak velem, szóval a fő kérdés az az, hogy miért érezte a kondorosi polgármester szükségét annak, hogy egy legális tevékenységért, vasárnap este bevigyenek a rendőrségre egy 20 éves srácot? Ha ránk szeretett volna ijeszteni, nem sikerült.
– mondta a neve elhallgatását kérő, feltűnően sármos passzivistafiú.
Az este hátralévő részében másik két passzivistánkoz is kiszálltak a rend egyre kevésbé éber őrei(este 10-kor egyiküket felhívták, hogy nem találják sehol, segítsen már hol keressék) őt szintén Gyomára vitték be kihallgatni, vele is hasonlóan jártak el, mint a fenti esetben, bár tőle lefoglaltak egy darab használtnak tűnő ecsetet. Ezután haza is szállították vasárnap éjfél körülre. Másik passzivistánkat nem vitték be kihallgatni, viszont tőle még az éjjel bizonyíték gyanánt lefoglalták a festés során félig elfogyasztott festékeket. A rendőrök vele is korrektül bántak, sőt elmondásuk szerint a festésünk is elnyerte tetszésüket.
Tanulság? Amennyi energiát és hétvégi munkaórát fektetett ebbe az ügybe a kondorosi polgármester, annyiból pont ki tudták volna betonozni azt a körülbelül négy méternyi járdaszakaszt, amit ilyen alaposan megrongáltunk: