A Csillebérci Úttörőtábort 25 éven át MSZP-közeli szereplők akarták megszerezni, de nekik csak egy kis részét sikerült. Azt viszont olyan áron, amiért másfél év felfüggesztett börtön járt. Idén áprilisban aztán az egész egy Fidesz-közeli alapítványhoz került.
Mint a mókus fenn a fán
1948-ban 46 hektáros területen épült fel a Csillebérci Úttörőtábor. Önkéntesek keze által, társadalmi munkában. Az akkoriban jellemző lazasággal gyorsan felhúzták mellé a Központi Fizikai Kutatóintézet atomreaktorát is. A táborban évtizedeken át, egészen 1990-ig ingyen vagy jelképes összegért nyaralhattak a szocializmus jövőjének zálogai, a gyerekek.
Csillebércet 1948-ban a székesfőváros so called úttörőköztársaság céljára adományozta. 1963-ban államosították, 1968-ban kezelője a KISZ lett. A KISZ 1989. április 22-i XII. kongresszusán bejelentette megszűnését, vagyonát – így a kezelésében levő ingatlanokat – a jogutódjaként megnevezett Demiszre hagyta. Kivételt képezett ez alól Csillebérc, amelyet a függetlenné váló Magyar Úttörők Szövetségének ajándékozott. Két szerződést is írtak június 27-i keltezéssel: az egyiket a KISZ, a másikat a Demisz nevében. A Demisz alelnöke ekkoriban éppen Gyurcsány Ferenc volt.
A dátumokból látszik is a probléma: a KISZ már hónapokkal korábban megszűnt, mint amikor elajándékozta az úttörőszövetségnek az ingatlant, a Demisz pedig sosem volt a KISZ jogutódja, de tíz éven át ez senkit sem zavart.
Az Úttörőszövetség vezetője Rácz Péter volt. Ha intézményesített szervezeti és politikai kapcsolat nem is volt az MSZP és az úttörőszövetség között, ideológiai és személyi azért akad. Rácz Péter Butor Klárával, az MSZP kampányigazgatójával élt együtt. Sőt.
A vadászház kalandja Rácz Péter rokonával és az ismeretlen, ám jóhiszemű kínaival, akinek a DK-s Varju László felesége volt a kézbesítési megbízottja
A csillebérci tábor egyik végében, a Magasútnál áll egy vadászház néven futó épület. Az épületet a Rácz Péter vezette úttörőszövetség 1999-ben 14.2 millió forintért eladta a Bérc-Bau Kft.-nek, melynek tulajdonosa ekkor Rácz Péter unokatestvére és egy kínai állampolgár volt, utóbbinak a kézbesítési megbízottja pedig a ma DK-s, akkor még MSZP-s Varju László felesége volt. Majd miután megtörtént az adásvétel, az úttörőszövetség visszabérelte a házat a Bérc-Bau Kft.-től, azért, hogy Rácz Péter lakhasson benne.
Az ügyben nyomozás indult, hivatalos szakértők 95 millió forintra becsülték a vadászház értékét. Rácz 2007-ben hűtlen kezelés miatt jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztést és egymillió forint pénzbüntetést kapott. Az épület azonban a Bérc-bau tulajdonában maradt, mondván, hogy ők csak “jóhiszeműen” elhitték, hogy ez mindössze 14 milliót ért.
Az állam végül 2017-ben vásárolta vissza az épületet 350.7 millió forintos áron a Bau-bérc Kft.-től. Látható, hogy a Bérc-Bau Kft., benne a főúttörő rokonával és Varju László feleségének kínaijával elég jól járt: 25-ször annyit kaptak a vadászházért, mint amennyiért megvették 18 évvel korábban.
A kafkai per
A ’90-es évek végén tárgyalásokat kezdett az Úttörőszövetség a tábor eladásáról az offshore-hátterű Mobilber Kft.-vel. Ezt mind az állam, mind az önkormányzat megpróbálta megakadályozni.
Az önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el a területen és az állam is beindult. Az ISM képviseletében eljáró Jaczkovics László ügyvéd emlékezete szerint 2000 tavaszán – miközben lázasan keresték a megoldást, hogyan lehetne megakadályozni Csillebérc eladását – felmerült bennük: meg kellene vizsgálni, törvényesen jutott-e a MÚSZ az értékes ingatlanhoz? Ennek eredményeként tizenegy évvel a MÚSZ tulajdonszerzése után a “Magyar Állam és társa” megtámadta az ügyletet. E lépés következtében az önkormányzati zárlat mellé perfeljegyzés is került az ingatlan tulajdoni lapjára, vagyis a tábor végképp elidegeníthetetlenné vált.
A per 2004-ben elakadt. Az már akkora egyértelművé vált, hogy nem a Magyar Úttörőszövetségé a telek, de azt nem tudták eldönteni, hogy akkor kié, úgyhogy vártak újabb hét évet a Földhivatalra, hogy ők is mondjanak erről valamit.
Hosszú Katinka majdnem úszóakadémiát kapott
17 év után 2017-ben ért véget a pereskedés. De nem azért mintha a bíróság 17 év alatt döntést tudott volna hozni, hanem azért, mert peren kívüli megállapodás született Rácz Péterrel, akinek az információk szerint 1.5 milliárd forintot fizetett a magyar államot képviselő MNV, hogy lelépjen Csillebércről. A pontos összeget és a szerződés részleteit nem ismerni, mert a szerződést 10 évre titkosították. Annyit tudni, hogy ez a pénz az évek során végrehajtott fejlesztésekért járt. Az akkori hírek szerint, azért lett hirtelen ennyire sürgős és fontos a dolog, mert Hosszú Katinkának akarták odaadni a területet, hogy itt hozhassa létre az új úszóakadémiáját.
Pokorni Zoltán idetette volna, amit most a BAH-nál a TE csinál
Aztán Hosszú Katinka mégsem kapott itt úszóakadémát, viszont Pokorni Zoltánnak támadt egy borzasztó ötlete, azt javasolta, hogy a Testnevelési Egyetem új sportpályái és stadionja, amik most a BAH csomópontnál épülnek, itt az egykori Csillebérci Tábor területén valósuljanak meg. Nem nehéz kitalálni, hogy mekkora természetpusztítással járt volna egy ekkora építkezés az erdő közepén. Mocsai Lajosnak szerencsére nem tetszett az ötlet, ő a BAH csomópontot választotta, valószínűleg a második legrosszabb megoldást, hiszen több rozsdaövezeti ingatlant is felajánlottak számára.
Aztán az egész a Fideszé lett
Pár év várakozás után 2021-ben az idő rohamosan telni kezdett és egy áprilisi kormányhatározat egyetemi mintára, egy Fidesz-közeli alapítványnak adta az egészet.
Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványról van szó. A szervezet felett a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató gyakorolja az alapítói jogokat. Aminek pedig a Szeged-Csanádi Egyházmegye az alapítója. A Szent Ágota vezetője az a Kothenz János, aki 2014-ben a Fidesz–KDNP és a L.É.T. Egyesület közös jelöltjeként próbálta legyőzni a szocialista Botka Lászlót a szegedi önkormányzati választáson, de több mint 20 százaléknyi szavazatkülönbséggel kikapott.
Az alapítvány kuratóriumi tagjai közt megtaláljuk Balog Zoltánt, az EMMI korábbi vezetőjét, a kuratórium elnöke pedig az a Hornyák Tibor, akinek korábban azért kellett távoznia az alapítvány tulajdonában levő kft. éléről, mert kiderült, hogy a rászoruló gyerekek üdültetéséért felelős hivatalnok a Balaton-part egyik legdrágább szálláshelyét napi 110 ezer forintos áron bérelte ki magának, és onnan járt be zánkai munkahelyére.
Hornyák Tibor 2018-ban lett a szervezet elnöke, előtte Bábiné Szottfried Gabriella vezette, ő 2014 előtt a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A kuratóriumának korábbi alelnöke pedig Deutsch-Für Ágnes Sarolta, Deutsch Tamás második felesége volt.
Hasonlóan járt egyébként a zánkai és a fonyódligeti tábor is, ezeket is elajándékozta korábban a kormány a Szeged–Csanádi Egyházmegyéhez közeli Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak.
A sok tízmilliárd értékű, hatalmas, 46 hektáros (460 000 négyzetméter) területtel – ami szemléltetésképpen feleakkora, mint a Margitsziget – kapcsolatban egyelőre azt ígérik, hogy továbbra is gyerektáborként fog működni.
Csak ne ígértek volna már annyi mindent.
A mai naptól szeptember 6-ig tanszergyűjtést szervezünk a XII. kerületben rossz anyagi körülmények között élő iskoláskorú gyerekeknek, összesen 47 tanulóról Read more
Július 12-én dönt a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság arról, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő cégek vezetői ELŐRE jutalmat kapjanak a Read more
Nem szeretném elviccelni a dolgot, úgyhogy ezúttal nézzétek el nekem a komoly hangvételt. Az önkormányzat hivatalos Facebook-oldalán és a honlapján Read more
Mónus Angéla, a XII. kerületi önkormányzat Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság MKKP delegáltja és a 04. evk képviselő jelöltjének írása A Read more