Kóka János kért egy utat, az önkormányzat a kedvéért kisajátítaná a szomszéd telkét

Jelentős erőforrásokat allokál a XII. kerületi Önkormányzat Kóka János projektjébe, hogy ő úgy adhasson el egy, korábban önkormányzati tulajdonú telket, hogy az odavezető út ne Jánosunk ingatlanán keresztül vezessen, hanem a szomszédjáén. Több mint tíz évnyi pereskedés, megannyi befektetett munka annak az önkormányzatnak részéről, ami amúgy a világ legegyszerűbb kérdésére is 30 nap alatt bír csak válaszolni, de ők mindenképp a szomszéd társasház ingatlanából akarnak kisajátítani egy részt, mert szerintük ez a közérdek.

Kóka János azt állítja, hogy neki az önkormányzat mindezt még az adásvételi szerződésben megígérte. A valóság ezzel szemben az, hogy nem.

Nyitókép: Kóka János Szíjjártó Péterrel, miután cége épp 287 milliós állami támogatást kapott

Inkább vegye meg egy stróman, mint én, mégiscsak hülyén nézne ki

2000-ben járunk. Az önkormányzat eladta a Normafa út 45. alatt található, 4044 m2 nagyságú telket, melyet 3 évvel később az akkori tulajdonostól (aki egyébként Kóka János üzlettársa) az a Rumed 2000 Kft. vett meg, amelynek egyedüli tagja/tulajdonosa Kóka János, az SZDSZ korábbi elnöke, valamint gazdasági és közlekedési minisztere.

Ha ránéztek, látjátok, hogy ez gyakorlatban egy erdő, de a Hegyvidéken ez egy lakóövezeti építési telek.

A telek gépkocsival csak a Normafa útról megközelíthető, oldalról egy önkormányzati tulajdonú út/lépcső határolja, az Alkony út, amely a Normafa utat és a Gereben utcát köti össze. Az Alkony út közterület, de egy szakaszon magánterületen megy keresztül, az Alkony út 26. sz. alatti társasházhoz tartozó telken. Ezen tény már önmagában egyértelművé teszi a helyzetet, hogy Kóka János, illetve cége telkét közterületről alulról csak gyalogosan, az Alkony út lépcsőjén keresztül lehet megközelíteni.

Kéne nekem egy út a szomszéd telkén

Kóka János úgy döntött, hogy a telkét kettéosztva az általa nem használandó területet külön ingatlanként bejegyezteti, így az egyik telek, amin jelenleg a családi háza áll, marad az otthona, a másik telket pedig külön hasznosítja. A telekalakításra azzal a kikötéssel kapott engedélyt a XII. kerületi Építésigazgatási Irodától, hogy a megosztást követő egy éven belül az újonnan létesülő telekhez vezető közterületet az ingatlanhoz történő behajtás céljából gépjármű közlekedésre alkalmassá teszi. Az építési iroda azt is megállapította, hogy az Alkony út terepviszonyai ezt megengedik, de mivel a kialakítandó gépkocsibehajtó kialakításában magánterület is érintett, ez csak abban az esetben lehetséges, ha az érintett felek között erre megfelelő megállapodás születik.

Hát nem született. A társasház egyik lakója állítása szerint Kóka János hangoztatta, hogy “erre az egészre maximum 1 millió Ft-ot hajlandó áldozni”, így nem csoda, hogy végül nem született megállapodás. Ha a társasháztól a szomszéd telektulajdonos szolgalmi jogot szeretne, vagy területet bérelni hosszú távra, annak érdekében, hogy a telkén egy több százmilliós, jelentős haszonnal járó beruházást megvalósítson, akkor itt a XII. kerületben ez az 1 millió Ft elég karcsú, főleg annak tudatában, hogy a társasház nem köteles ezt tűrni, arra jogszabály őket nem kötelezi.

Perre fel!

Ezt követte egy tíz éves pereskedés, melynek során kétszer, utoljára 2013-ban is az Alkony úti társasháznak adott igazat a bíróság. Ennek ellenére az Önkormányzat 2022-ben ismét beleállt a dologba, amire már évekkel előre készült, de ne szaladjunk ennyire előre.

Az első per jogerős ítélete végül 2008-ban megállapította, hogy a telek ilyen formában történő kettéosztására nem adhatott volna engedélyt dr. Gottfried-Tusor Gabriella Kerületi Jegyző Asszony, határozata nem felel meg a jogszabályoknak, így azt a bíróság hatályon kívül helyezte. Jegyző Asszony határozatait egyébként a másodfokú hatóság is többször megsemmisítette és új eljárások indítására kötelezte. A tulajdoni lapra korábban bejegyzett telekmegosztás is törlésre került 2009-ben, maradt a telek egyben.

Következett a második per, amely arról szólt, hogy a 2011-ben megismételt eljárás során a Kormányhivatal átnézte a korábbi határozatokat, meg mindenféle szakhatósági állásfoglalást, melyek alapján úgy döntött, hogy helyben hagyja Jegyző Asszony 2007-ben hozott határozatát (amiről a bíróság az első perben kimondta már egyszer, hogy nem felel meg a jogszabályoknak).

Gyakorlatilag megismétlődött az első per, a 2013-ban hozott ítélet megállapította, hogy jogsértően járt el a Kormányhivatal, amikor helyben hagyott egy olyan jegyzői határozatot, amiről jogerős ítéletben már korábban kimondta a bíróság, hogy nem szabályos, nem adható a telekosztásra engedély.

A per során tanúként beidézett Borsodiné Gláser Krisztina, a kerület akkori főépítésze egyébként tudatta a bírósággal, hogy a tárgybeli telekre az Alkony út irányából gépkocsival nem lehet behajtani, építészi álláspont szerint ez nem megvalósítható. Azt is hozzátette, hogy az Önkormányzat nem tervezi a jelenlegi rendezési tervet megváltoztatni, hogy itt gépjárművel járható utat alakíthasson ki Kóka János.

Társadalmi egyeztetés

Na de az Önkormányzatra mindig lehet számítani a bajban. Ugyebár éveken keresztül készült az új Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ). Az Önkormányzat igyekezett úgy csinálni, mintha megkérdezné a lakosság véleményét, mielőtt véglegesíti a szabályzatot. Csak épp egy totál átláthatatlan és értelmezhetetlen anyagot bocsátott a lakók rendelkezésére, talán azért, hogy senki ne értse és ha bele is kezdene a nézegetésébe, akkor gyorsan menjen el a kedve tőle. Végül a KÉSZ-ből rendelet lett, 26/2020. (XI.30.) néven. Erről derült ki menet közben, hogy a kormányközeli telektulajdonosok valahogy sokkal jobban jártak vele, mint az átlag kerületi lakó.

Jó hír! Még több fehér kockaház és lakópark építhető az új építési szabályzatnak köszönhetően.

Ha valakinek nem az a hobbija, hogy a saját telkét nézegesse a Minerván, benyomva a KÉSZ szűrőt, hogy lássa, milyen egyoldalú módosításokat tervezget az ingatlanán az Önkormányzat, akkor csak a jegyzőtől kapott levél kapcsán értesül arról, hogy amúgy 2 évvel korábban valakik úgy döntöttek, hogy a telkéből szeretnének majd lecsípni 140 m2-t. Pont, mint az Alkony úti társasház, és pont azt a 140m2-t, ami miatt Kóka János nem tud az Alkony úti közterületről kocsibeállót építeni, mert az jelenleg magántulajdon.

Az értékbecslő, ami csodákra képes

Az már csak hab a tortán, hogy a XII. kerület egyik legdrágább részén az Önkormányzat szakértői szerint 26.716 Ft/m2-t ér a telek, ennyit fizetnének a kisajátítás ellenértékeként a társasház tulajdonosainak. Legalábbis erre jutott a kerület örökös értékbecslője, az Aquadom Kft., aminek speciális képessége, hogy képes bármilyen ingatlan értékét a felében megállapítani. A valóságban itt inkább 200 ezer forintba kerül egy négyzetméter.

A tulajdonosok érthető módon kevesellték ezt, így felkértek egy szakértőt, hogy az önkormányzat által megállapított kártalanítási összeg alapjául szolgáló, kormányhivatali eljárásban kirendelt szakértő –Patziger Ferenc – által készített igazságügyi szakértői véleményt és a kisajátítás kérdéseit elemezze. Ebből kiderült, hogy az értékbecslés konkrétan hülyeség, nem stimmel benne a terület nagysága, rossz a módszertan, a konklúzió: “A szakértő által meghatározott kártalanítási összeg nem a törvényi előírások figyelembevételével készült.”

Kóka János 2022-ben azt állította, hogy az önkormányzat ezzel teljesíti azt a kötelezettségét, hogy a 2003-ban megvett telek alsó részéhez – mint azt az adásvételi szerződésben vállalta – megközelítést biztosít. Ezzel csak annyi a baj, hogy nem Kóka János, illetve cége vette a telket az önkormányzattól, hanem 2000-ben valaki, akitől végül 3 évvel később Kóka János cége vásárolta meg az ingatlant. Az önkormányzat és a vevő között létrejött adásvételi szerződésben egyébként nincs semmilyen vállalás az önkormányzat részéről. Így érthető, hogy a perek során erre sosem hivatkozott, sőt az abban szereplő dokumentumok ennek ellentétjére utalnak.

Megkérdeztük Kóka Jánost, mire alapozta különös állítását, de sajnos nem válaszolt. Ha esetleg mégis kifejtené véleményét, természetesen frissítjük a posztot.

Közérdek

Valamiért a Hegyvidéki Önkormányzat totál beleállt ebbe a teljesen magánjellegű, semmilyen önkormányzatot vagy közérdeket nem érintő vitába.

Nehéz arra értelmes választ adni, hogy az Önkormányzat azután, hogy a volt főépítészük és a bíróság is kimondta, hogy az Alkony útról nem lehet ezt megoldani, miért nem tette fel a kérdést, hogy “Kóka úr, mi lenne, ha nem a szomszéd, hanem a saját telkén, a Normafa útról oldaná meg ezt a dolgot? Így minden probléma nélkül kettéoszthatja a telket, nem járkálnánk tovább a bíróságra és nem égetnénk erre további közpénzt.”

Mi előnye származik az Önkormányzatnak és a kerületi adófizetőknek és az Alkonyi úti társasház lakóinak abból, hogy Kóka János telkének megosztásához szükséges autós bejáratot nem ő oldja meg a saját pénzéből, a saját telkén a Normafa útról, hanem a szomszéd tulajdonának kisajátítása kell ehhez, közpénzből? Miért olyan fontos ez a dolog, hogy ezt még a KÉSZ-be sem felejtették el beletenni tizenévvel később? Akárhonnan nézzük, itt a legvégén egy ember járna jól, Kóka János, senki más, mert így végre hasznosíthat egy több száz milliós ingatlant. Az önkormányzatnak, a bíróságnak, hatóságoknak (azaz az adófizetőknek) ez eddig is sok pénzbe és munkába került, a társasháznak pedig lehet, hogy 140 m2-nyi telkébe fog, amiért nevetséges összeget akarnak adni.

A törvény, amire a kisajátításnál hivatkozik az Önkormányzat, így szól:

“Ha a helyi építési szabályzat szerint – a településrészen fekvő ingatlanok megfelelő megközelítése, illetve használatának elősegítése érdekében – kiszolgáló és lakóút (a továbbiakban: kiszolgáló út) létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges, és a megvalósítás a kiszolgáló út, valamint a környező építmény, telek rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében az adott telkek igénybevételével indokolt, vagy a más telken történő megvalósítás a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna, a fővárosi és megyei kormányhivatal a teleknek kiszolgáló út céljára szükséges részét a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.”

Kíváncsian várjuk, hogyan tudja megmagyarázni az újabb per során a bíróságnak az Önkormányzat, hogy erre a kisajátításra miért is van egész pontosan olyan nagy szükség. Ugyanis az út létesítése csak akkor lenne megalapozott, ha Kóka János telke nem lenne autóval megközelíthető a Normafa út felől, vagy akkor, ha már megtörtént volna a telek kettéosztása és az alsó telekrész megközelítésére semmilyen más megoldás nem létezne. Azonban a telek egyelőre 1 db telek, köszöni szépen, de rendeltetésszerű használata biztosított és megközelíthető közútról. A Holdról is látszik, hogy a végcél az, hogy Kóka János a telkét végre ketté tudja osztani, lehetőleg közpénzből és a szomszéd tulajdonának kárára. Ezt a részét értjük is, csak azt nem, hogy ehhez miért asszisztál az Önkormányzat, biztos vannak ennél fontosabb ügyek, amivel időt lehet tölteni.

Mindenesetre, ha nem sikerülne a telekosztás, kitaláltunk pár funkciót a telek alsó részére, lehetne mondjuk közösségi csirkefarm vagy pónisimogató vagy akkumulátorgyár.

Kovács Gergely