2012-ben az állam átvette a mosonmagyaróvári önkormányzattól a kórházat, mondván, az önkormányzat rossz gazdája volt. Az első években ez jó döntésnek tűnt: 2013 őszén befejezték a Karolina Kórház felújítását, ami összesen 850 millió forintból valósult meg. (766 millió jött uniós pályázatból, ez egészült ki a kötelező önkormányzati önrésszel.)
A több mint két évig tartó projektben felújították a gyermekosztályt, a központi labort és a röntgenrészleget, modernizálták a nőgyógyászati műtőt, a tranzfúziós részleget és a kisműtőt. A többi műtőtől elkülönítve szeptikus műtőt alakítottak ki. A krónikus osztályt tíz ággyal bővítették, a gyermekosztály rekonstrukciójával pedig megoldották a szülők elhelyezését is. Megújultak a röntgenosztály gépei, fejlesztették az ultrahang diagnosztikát, új eszközökkel szerelték fel a műtőket. Az épületet akadálymentesítették, a vizesblokkokat felújították, új informatikai rendszert vezettek be.
Az avatáson Nagy István – akkor még fideszes polgármesterként – azt mondta, hogy a lezárult felújítás korszerű feltételeket teremt a betegek ellátásához. 2023-ban szintén Nagy István – immár fideszes országgyűlési képviselő, agrárminiszter, a miniszterelnök főtanácsadója – már csak a hit erejét tudta hangsúlyozni egy közmeghallgatáson. A hallgatóság gúnyos nevetésel honorálta ezt a stilisztikai bravúrt.
A 9 évvel ezelőtti felújítás után további tervek is szóba kerültek, a rendelőintézet felújítására akartak további forrásokat nyerni. A többéves rekonstrukciós program utolsó lépcsője a járóbetegeket ellátó részleg rendbetétele lett volna. A következő években az egészségügyet országosan jellemző forráshiány Mosonmagyaróváron is éreztette a hatását, például hónapokig nem volt működő röntgen, bizonyos vizsgálatokra több hónapos várólisták alakultak ki, de az igazán komoly bajok a járvány alatt kezdődtek, amikor Covid-kórház lett a mosonmagyaróvári intézmény, így az osztályokat bezárták.
Az újraindításhoz segítséget nyújtott az önkormányzat, lényegében betömte azt a lyukat, ami az orvoshiány miatt keletkezett. Képtelen volt a kórház kiállítani az ügyeletet, ezért más kórházakból szerződéssel foglalkoztatott orvosokkal pótolták a folyamatos működéshez szükséges emberállományt, a közel 300 millió forintos számlát pedig az önkormányzat fizette. Így működött ez 2022 végéig, az OKFŐ engedélyével finanszíroztathatta magát így az intézmény, 2023-ra viszont már nem igényelt pénzt a Karolina vezetése, mert nem kapott engedélyt az OKFŐ-től a bértáblán felüli finanszírozásra.
A pénz február végéig tartott ki, azután bedőlt a rendszer. Az állami fenntartó nemcsak alulfinanszírozta a kórházat, hanem azt is megakadályozta, hogy kívülről pótlólagos forrással mentsék meg. (Emiatt különböző pletykák terjedtek el, ezeknek a lényege az volt, hogy az állami pénzekből felújított kórházat egy jól behatárolható NER-es csoportnak akarják átjátszani. Ez elég logikusnak tűnik, de tény, hogy még nem történt meg.) Jelenleg az osztályok sorsa bizonytalan, 1-2 hétre előre sem tudnak tervezni a betegek.
Földesi András