„A Kutyapárt még mindig felívelő ágon van a választók és az újságírók szemében” – Interjú Mikecz Dániel politológus, mozgalomkutatóval

Az Egyesült Királyságban titokban működő Magyar Nemzeti Kutyapártsimogató Szalon, Soros-modellügynökség és Kétfarkú Szigetek Baráti Köre rendszeresen szervez online találkozókat az országban szétszórtan élő Kutyapárt-szimpatizánsoknak, valamint az emigráns – és néha pesszimista – passzivistáknak. 2025 első ilyen találkozóján meghívott vendégünket, a tényleg sokat látott és most kicsit messziről jött szakértőt, Mikecz Dániel politológust, mozgalomkutatót az amerikai elnökválasztási kampány alatt szerzett tapasztalatairól, a hazai politika jelenlegi állásáról és a Kutyapárt kilátásairól is faggattuk. A kutató jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban, Pennsylvaniában tartózkodik Fulbright ösztöndíj keretében és a pittsburghi egyetemen tanít.

Közelről figyelhetted meg az amerikai elnökválasztási kampányt. Mik a tapasztalataid? Láttál-e olyan politikai hirdetést vagy akciót, ami új volt a számodra és ami Magyarországon is működhetne, és szerinted hogyan tudnánk megszerezni Elon Musk támogatását a Kutyapártnak?

Ha az Egyesült Királyságban működő Kutyapárt-sejt megdönti a brit kormányt, azzal biztosan kivívja Elon Musk elismerését és támogatását. De a viccet félretéve, itt más egy kampány. Nehéz is elsőre összevetni a kettőt, hiszen az USA sokkal nagyobb. De ha az arányokat nézzük, Pennsylvania és Magyarország már jobban összehasonlítható, lakosságban és területben. Philadelphia hasonló méretű mint Budapest, bár a következő nagyváros, Pittsburgh, ahol én lakom már sokkal népesebb, mint Debrecen.

Itt jóval kevesebb nagy poszter volt látható, mint otthon. Inkább az emberek előkertjeiben voltak kitéve a hirdetések, hogy “Nézzétek, én kire szavazok!” Lökhárítón elhelyezett politikai üzenetet közvetítő matricát kevesebbet láttam, de errefelé ez is népszerű kampányelem. Az emberek általában büszkébben kinyilvánítják a politikai kötődéseiket, vonzalmaikat. Persze egy kertvárosi környezetben az ilyenfajta kiállás talán egyszerűbb, mint egy magyar lakóparkban.

A politikai gyűlések, rally-k is más formát öltenek, más a tartalmuk, mint Magyarországon. Otthon főként sérelmek mentén jönnek létre politikai tüntetések. Az Egyesült Államokban a politikai nagygyűlések nem annyira a harag kinyilvánításáról, hanem inkább az aktivizálásról szólnak. A felszólalók sora ugyanúgy a kevésbé fontos politikusoktól a kiemeltekig terjed, de az egész rendezvény legfőbb célja a mozgósítás. Amerikában más a választójog, ott az egyénnek regisztrálni kell, nincs automatikusan rajta mindenki a választói névjegyzéken. A politikai rendezvények szónokai rendre azzal zárják beszédeiket, hogy “regisztrálj szavazni!”

Én voltam Trump Butlerben megrendezett második gyűlésén. Ez volt az a hely, ahol az első alkalommal merényletet kíséreltek meg ellene. Itt láttam jól érvényesülni ezen rendezvények második legfontosabb célját, az önkéntesek toborzását. Az így toborzott aktivistáknak fontos szerep jut, ők járják végig házról házra a szavazókörzeteket. Az emberek hosszan állnak sorba, hogy bejussanak a gyűlésekre, pont úgy, mint amikor az új iPhone válik elérhetővé vagy kijön a népszerű filmsorozat legújabb része. Vannak emberek, aki előző este sátrat vernek a helyszínen.

A toborzók – akik helyi ún. kapitányok, hogy az egész kapjon egy katonásabb élt is – végigjárják a sorban álló tömeget és biztatják az embereket, hogy jelentkezzenek önkéntesnek. Barack Obama pittsburghi fellépésén is kérdezték tőlünk, hogy mennénk-e kopogtatni, vagy telefonon hívogatni választókat. Egyfelől ez jó az aktivistának, mert bekapcsolódási pontot jelent és közben nem is szektásodik, nem ugyanazokkal az emberekkel találkozik mindig, a pártnak pedig könnyebb így olyan önkénteseket szerezni, akinek a társadalmi háttere közelebb van a szavazótáborukhoz.

Én olvastam olyan tudosítást, amely szerint a Harris kampány jobban épített az önkéntesekre, míg Trumpék a kopogtatást inkább kiszervezték és fizetett emberekkel végezték. Neked volt ilyen tapasztalatod?

Ilyen nem, de az ellenkezője igen. A Harris kampányban láttam olyan aktivistát, aki oregoni szakszervezet tagja. (Oregon állam nagyjából 4000 km-re van Pennsylvania államtól – a szerk.)

Hogy a választásoknál maradjunk, de hazai vizekre evezzünk, szeretnénk kikérni a véleményedet egy a magyar sajtóban már alaposan kitárgyalt kérdés kapcsán: Lesz-e előrehozott választás idén Magyarországon? Szerinted mik a legfőbb érvek ellene vagy mellette?

Kevés esélyt látok előrehozott választásokra, mivel jelenleg nagyon sok minden szól ellene. Szokták mondani, hogy kedvező lehetne a Fidesznek, ha a Tisza még nincs felkészülve egy választásra, nincsenek meg a jelöltek, a program.

Ha a realitásokat nézzük, a független közvélemény-kutatások kicsi Tisza előnyt mutatnak. A kérdés itt igazából az, hogy van-e plafon a Tiszának és csökkenhet-e még a Fidesz támogatottsága, mint anno az MSZP-nek? Ha a számokat nézzük, 2022-ben a Fidesz az egyik legnagyobb győzelmét érte el és most se áll nagyon rosszul.

A tendencia mind a Fidesz, mind a Tisza esetében lassulhat, kisebb lemorzsolódás az egyik és kisebb növekedés a másik oldalon. 40%-ról 50%-ra nőni nem egyszerű feladat. Nehéz ugyan 106 jelöltet rövid idő alatt kiállítani, de a Tisza EP-s vagy fővárosi listáján szereplőket sem nagyon ismerték a választók, mégis rájuk szavaztak.

Ebből a szempontból a Fidesz számára nagyobb a kockázat. Végezetül pedig, ha előrehozott választás van, azt meg kell indokolni, és az önmagában egyfajta beismerése valamilyen kudarcnak. A Fidesz inkább arra fog játszani, hogy a hátralévő időben beindul valahogy a gazdaság és a helyzethez lehet igazítani a választási törvényeket.

Ha nem tévedek, a miniszterelnök nemrég azt nyilatkozta, hogy antidemokratikusnak tartja, ha valaki a megelőző évben hozzányúl a választási törvényhez. Ebből én arra következtettem, hogy a 2024 végén lezavart módosítások – pl. a Kopaszi-gát Csepelhez csatolása – voltak az utolsó machinációk ezen a téren. Te elképzelhetőnek tartod, hogy 2025-ben is módosítanak majd a választási törvényen?

Úgy gondolom, ez benne van a pakliban. Korábban is szavaztak meg módosításokat a választás előtti évben, ‘21-ben is és ‘23-ban is. Volt, hogy ellenzéki javaslatokat fogadtak el, mert akkor éppen az volt az érdekük. Mivel most van egy új és jelentős kihívó, lehet, hogy finomítani kell a rendszeren. Az is elképzelhető, hogy alacsonyabbra teszik a parlamenti küszöböt, ha éppen az jelent nekik előnyt.

Szerinted milyen reményekkel vághat neki a Kutyapárt a következő országgyűlési választásoknak? Volt-e valamilyen hiba, amit a párt elkövetett az EP-s és önkormányzati kampányban, és ha igen, mit tanulhatunk ezekből a hibákból?

A Tisza előtt volt esélye bejutni a Kutyapártnak az EP-be. A kegyelmi botrány azonban nem az egyetlen kiváltó oka a mai helyzetnek, Magyar Péter egy politikai űrbe lépett be. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan keletkezett ez az űr, érdemes egy kicsit hátrébb lépni és távlatában nézni az eseményeket.

2018-ban még nem volt Partizán a YouTube-on. Akkoriban a Közös Ország “mozgalom” csinált felméréseket főként a billegő körzetekben és igyekeztek az embereket taktikai szavazásra, a legesélyesebb ellenzéki politikus megválasztására buzdítani. Akkor az volt a probléma, hogy az ellenzéki szavazók ugyan számbeli fölényben voltak, de az ellenzéki jelöltek egymás ellen indultak sok helyen, így lett ott is a Fideszes a nevető harmadik.

Ebből nőtt ki a felismerés és az igény, hogy legyen előválasztás, ami nagy sikert hozott az ellenzéknek 2019-ben a fővárosban és a megyeszékhelyeken. Az összefogás, mint csodafegyver, működött önkormányzati szinten.

2022 előtt ezért felmerült, hogy legyen teljes összefogás a DK-tól a Jobbikig, túllépve ezzel az ellenzék fragmentáltságán. (A Mi Hazánk és a Kutyapárt ebből az összefogásból kimaradt). A jogos kérdés, hogy mi van, ha ez a csodafegyver nem működik országosan. Amikor 2022-ben bebizonyosodott, hogy nem működik, akkor az ellenzék és a szavazóik azt gondolhatták, hogy az egész helyzet menthetetlen. A kudarccal felbomlottak az ellenzéki szavazókban azok a pártkötődések, amelyeknek igazából idejük sem volt korábban kialakulni. Ennek leginkább az olyan pártok látták a kárát, mint a Momentum. Korábban ilyen elvándorlást tapasztalt az Együtt a Momentum felé.

A Tisza olyan pillanatban lépett színre, amikor jogosan mondhatta, hogy nem működött az ellenzéki együttműködés és az ellenzéki érzelmű szavazók java nem rendelkezett erős pártkötődéssel. A 2024-es választásokon a Kutyapárttól azért sem tudott annyi szavazatot elszívni, mint pl. a Momentumtól, mert a Kétfarkú szavazókban sokkal erősebb a pártkötődés. Így lett olyan elenyésző a két párt eredménye közötti különbség is. Erre rásegített, hogy az EP-s egyfajta “játszásiból szavazás”, nincsen akkora tétje, mint az országgyűlési választásoknak.

Látsz-e valamilyen esélyt arra, hogy a Tisza Párt által dominált közbeszédben az MKKP is levegőhöz jusson? Egyáltalán, mi az, amiben a Kutyapárt még mindig erősnek mondható, és mi az, amiben fejlődnie kell? Végül elképzelhető-e szerinted valamilyen együttműködés vagy koordináció az MKKP és a Tisza között a következő választás előtt?

A Tisza Párt kezelése terén minden párt ugyanazzal a dilemmával küzd. A kérdés az, hogy mit lehet vele kezdeni? Támadod? Akkor azt mondják, hogy erősíted vagy nyeréshez segíted a Fideszt. Ha nem kezdesz vele semmit, akkor teret engedsz neki, ami lehetőséget ad, hogy elszívja a választóidat. Együttműködni viszont nem hajlandó a Tisza senkivel, tehát hiába is keresnél vele szövetséget. Ez azért kellemetlen dilema, mert nincs jó választási lehetőséged, csak rosszat léphetsz.

Ilyen helyzetben a pártok hajlamosak kisebbségi álláspontra helyezkedni és azt hangsúlyozni, hogy nélkülük a következő parlamentben hiányozni fog bizonyos ügyek képviselete (környezetvédelem, baloldaliság, stb). Elsőre ez szépen is hangzik, de ez egyfajta beismerése a kispárti létnek, ahogy ezt pl. anno az LMP tette. Az a politikai ajánlata, ami egyben a politikai helye is, az a szűk kis mezsgye, amit magának kijelölt.

2024-ben egyszerre volt EP és önkormányzati választás. Az MKKP nagyon erős önkormányzati profillal rendelkezik, jók a helyi kezdeményezések felkarolásában és a helyi korrupciós ügyek kiteregetésében is. Nem véletlenül értek el nagy sikereket a fővárosi listán, Hegyvidéken és Ferencvárosban. Ezen a téren nagyon erős portfóliót építettek maguknak.

Az EP kampányban úgy tűnt, hogy a Kutyapártnak nem voltak erős ötletei arra, hogy mi is az üzenete. A párt listáját Le Marietta, részvételiséggel foglalkozó szakember vezette, akinek a munkája fontos és értékelendő, de egy EP kampányban ez nem tud jelenleg meghatározó téma lenni Magyarországon. Még azok szerint sem a legfontosabb kérdés, akik értik, hogy mi az a részvételiség. Alapjában véve nem Le Marietta személye volt a gond, hanem a vele beemelt téma. 2022 óta sok ellenzéki választó keresi, hogy hova máshova tudna szavazni. Számukra kéne jó témákat kitalálni. Kicsit úgy tűnt, mintha nem lett volna elég energia a pártban ezt a munkát elvégezni az önkormányzati kampánnyal párhuzamosan.

Most, 2025 elején a Tisza mellett is van azért még figyelem a Kutyapárton. Az ellenzéki szavazók felismerik a vezetőit és sokkal pozitívabb a párt megítélése a médiában is, mint a Momentumé. Mivel nem keveredtek az ó-ellenzékkel, nem égtek rájuk az elmúlt ciklusok kudarcai, ezért a Kutyapárt még mindig felívelő ágon van a választók és az újságírók szemében is. De dolgozniuk kell azon, hogy ne csak helyi ügyekben legyenek releváns üzeneteik, hanem az országos politikában is, és akkor nőhet a jelentőségük a következő választásokig.

Tudsz-e ajánlani olvasmányt vagy esetleg dokumentumfilmet, amiből az Egyesült Királyságban élő Kutyapártos passzivisták ihletet, inspirációt meríthetnének a politikai tevékenységükhöz?

Trumpról készült dokumentumfilm Netflixen. Trump – An American Dream a címe, szerintem érdemes megnézni. Most úgyis aktuális.

A beszélgetés ezen pontján átengedtük a terepet a hallgatóságnak, de a terjedelme miatt ezt a részt nem közöljük.

Péter Boldizsár

Komment!