Hogyan lehet ma lopni és visszaszerezni pénzt? – ezzel a címmel tartott előadást Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatőja az idei MKKP táborban. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb állításokat, de érdekes megnézni a teljes felvételt is.

A NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) létrehozásának lehetőségét a kétharmaddal való kormányzás okozta, berendezkedésének lényege, hogy a kormányzati akarat ellenlépések, kontroll nélkül tud megvalósulni. A NER egészen furcsa kormányzati megoldást hozott létre, mert egyrészt szinte ellenlökés, ellensúly nélküli a kormányzati hatalom a NER csúcsragadozói akaratának az megfelelően, de formai értelemben a kormány soha ilyen szűk hatáskörrel és vagyonnal nem rendelkezett. A korábban kormányzati feladatokat kiszervezték a kormánytól elvileg független intézményekbe, amelyek a vezetése – sok esetben kormányzati ciklusokon átívelő, kétharmaddal kinevezett – lojális a hatalomhoz, de kérdés, más összetételű a kormány esetében a vezetői gárda mennyire és kihez lesz lojális.

Emiatt elképzelhető, hogy egy nem kellő felhatalmazás birtokában kormányzó nem Fideszes kormány nagyon komoly ellenpontok és ellensúlyok között találja magát. És miközben az oktatást és az egészségügyet központosították, 2021 óta soha nem látott mértékű vagyonvesztés jött létre a nemzeti vagyon körében. Létrejött közel 40 KEKVA (Közfeladatot Ellátó Közérdekű Vagyonkezelő Alapítvány), melyek formai értelemben minden állami hatalomtól teljesen függetlenek, miközben nagyságrendileg 1500-1600 milliárd forintnyi állami vagyonban részesültek.

Ezeket a vagyonokat csak úgy lehet visszaszerezni, ha kellő felhatalmazás birtokában megszületik az a törvény, amelyik kimondja, hogy KEKVÁ-kat meg kell szüntetni, a kuratóriumokat fel kell oszlatni, és a vagyon visszakerül az állami vagyon tulajdonába. Ennek a hatalmas vagyonnak a visszaszerzése komoly kihívás jelent majd annak számára, aki a Fidesz után kétharmad nélkül veszi át a hatalmat.

Magyarország NER-telenítése azt jelentené, hogy mindent újra kell építeni. Az alaptörvényben benne van minden olyan fontos jog, szabadság és lehetőség, amivel egy jól működő államot létre lehet hozni és működésben lehet tartani. Ez az alaptörvény azonban súlyosan kompromittálódott, ez az alaptörvény a szabadság súlyos megvonásához, a szabadságtól való megfosztáshoz, a kizárólagos politikai hatalom megszerzésére irányuló törekvéshez asszisztált, ezért lenne szükséges egy új alkotmány megalkotása. Egy jogállami, demokratikus alkotmányban régóta benne rejlő, megfogalmazott kitétel a XVIII. század óta, hogy senki nem törekedhet a hatalom kizárólagos birtoklására vagy megszerzésére. Magyarországon ez zajlik.

Lehet sokféle módon definiálni a jelenleg működő rendszert a választásai autokráciától a hibrid rezsimig, a diktatórikus jegyeket is mutató, de egyébként még az Európai Unióban maradó berendezkedésig, vagy a sérült jogállamig. Ma az a jellemző, hogy ez a rendszer, ha le is váltható választásokon, akkor is ott marad az a politikai felépítmény, amit a Fidesz hozott létre. Sokkal egyszerűbb lenne ennek az alaptörvénynek a módosítgatása helyett újat létrehozni, és teljesen újra gondolni a magyar államot. Nyilván úgy kellene felépíteni a poszt-NER Magyarországát, hogy ne kötődjön minden kinevezés és hatalmi hatáskör létrehozatala a parlamenthez, mert ez vezetett a jelenlegi helyzethez.

Bár az alkotmányozás nagyon izgalmas folyamat lenne, Magyarországon annyira súlyos probléma van a gazdasággal, egy csomó más alrendszerrel, lényegében mindennel, hogy egy NER utáni kormánynak sokkal több rövid távú kihívása lesz, mint hogy milyen alkotmányt, milyen ügyészséget, milyen számvevőszéket tartana ideálisnak. Még az elszámoltatás nagyon nehezen halogathatóságánál is lesznek sürgősebb feladatok.

Igaz ugyan, hogy nem lehet úgy jogállamot létrehozni, hogy a bűn továbbra is büntetlenül marad, mert az nem jogállam, ahol a bűnt meg lehet úszni büntetlenül, de ha kormányozni kell az országot és kiderül a NER utáni első pillanatban, hogy kvázi katasztrófahelyzetben van az ország, akkor senkit nem fog érdekelni, hogy Mészáros Lőrinctől mennyi pénzt lehet visszavenni. Sajnos a válság, amibe Magyarország jelenleg beletáncol, az sokkal összetettebb, sokrétűbb annál, mint ami csak a jogállam leolvadását jelentené. 

A NER működését jól példázza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügye. A Windisch László által vezetett Állami Számvevőszék feltárta az MNB alapítványaiban történt súlyos szabálytalanságokat, ami okot adhat a reménykedésre: ha a magyar állam akar, akkor tud küzdeni a korrupció ellen, mert a szakembergárda rendelkezik azzal az intellektuális képességgel, felkészültséggel és szaktudással, ami ahhoz kell, hogy egy összetett, bonyolult, soktényezős korrupciós ügyet feltárjon. (Ez akkor is igaz, ha sok olyan jegye van ezeknek a jegybankot vizsgáló számvevőszéki megállapításoknak, amelyeket a megelőző években a civil szervezetek, az oknyomozó újságírói tevékenységek már felfedtek, vagyis nem „zöldmezős” volt ez a vizsgálat, lehetett támaszkodni a civil szervezetek, az oknyomozó újságírók munkájára is.)

Azonban az soha nem derül majd ki, pontosan mennyit ér a vagyon, amit abból a pénzből vettek, ami a jegybank alapítványaihoz került. Ennek a vagyonnak a jelentős része tőzsdén jegyzett, tőzsdén kívüli részvénytársaságoknak a papírjaiban testesül meg, ami egy nagyon problémás vagyonforma, aminek visszaszerzése erősen kétséges. A Matolcsy Ádámhoz köthető nagy értékű ingatlanok esetében értékvesztés nincs, csak hosszú időt vesz majd igénybe annak visszaszerzése.

Az összegszerűségénél sokkal fontosabb, hogy a felelősöket megbüntetik-e? Ugyanis a NER-nek nem a pénz a legnagyobb adománya, nem a pénz a legértékesebb, amit a NER fel tud ajánlani a hozzá lojálisaknak, hanem a büntetlenség. 

A bankszektorban komoly adófizetői pénzből létrehozták a MBH Bank Nyrt. nevű konglomerátumot, feltételezhetően ez a Matolcsy klán büntetlenségének a titka és oka. Az MHB Bank Nyrt.-ben kb. 20% erejéig a Matolcsy Györgyhöz köthető magántőke alapok is érdekeltek, ez lehet a Matolcsy klán büntetlenségének egyik oka. A büntetlenség másik záloga, hogy a magántőke alapokat felügyelő- és regisztráló hatóságaként Matolcsy György, mint egykori jegybankelnök mindenkiről mindent tud, ami egy komoly tőkét jelent az ő kezében.

Magyarországon a teljes alkotmányos és igazságügyi berendezkedés újragondolása nélkül a jelenlegi ügyészségi modelltől nem lehet elszakadni. Ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon – alkotmánybírósági határozattal megerősítve – ügyészségi vádmonopólium érvényesül, és MNB ügyben az sem segítene, ha csatlakoztunk volna az Európai Ügyészséghez, mivel a jegybanki ügy nem tartalmaz európai uniós forrásokat. Vagyis az MNB ügyben kizárólag az ügyészségen múlik, hogy mikor és ki ellen él a vádemelés lehetőségével, miközben ez egy egyszerűen megcsinálható ügy lenne, itt nem a képesség hiányzik az állam részéről, hanem az akarat. A NER-ben valószínűleg Orbán Viktor és a környezetében lévő személyek döntenek arról, hogy kivel szemben és mikor érvényesüljön a büntetőjog. 

Az állami pénzekből, meg állami segédlettel nagyra növesztett nagyvállalatok (pl. 4iG, MBH Bank stb.) nem tűnhetnek el egyik napról a másikra, hiszen egyetlen politikai erő sem kockáztathatja meg ezeknek a vállalatoknak a bedőlését, mivel akkor emberek tízezrei, egész kistérségek veszíthetnék el megélhetésüket, prosperitásukat. A nagyvállaltok esetében a feladat az elszámoltatásnál nagyobb, meg kell tanítani, rá kell kényszeríteni ezeket a cégeket arra, hogy versenyelven működjenek, éljenek meg a piacról. Összegezve: a jövő feladata nem a NER a Fidesz-telenítése, hanem Magyarországnak a NER-telenítése. Ez azt feltételezi, hogy valakinek megvan a teljes politikai rendszer újraírásához szükséges politikai felhatalmazása és képessége.

Polinszky Márta