Íme az MKKP 4 napos munkahét-javaslata, hogy ne – vagy legalábbis kevesebbet – kelljen dolgozni, de legyen pénz!

Egyre több országban, egyre több cég vezeti be a 4 napos munkahetet. Ez azt jelenti, hogy mondjuk pénteken soha nem kell dolgozni, de ugyanannyi fizetést kapsz, mint most. Minden héten hosszú hétvége van, azaz több idő jut arra, ami igazán fontos: család, barátok, szórakozás. Ebben a cikkben Sándor Balázs listavezetőnk összegzi a tanulságokat és javaslatot tesz a 4 napos munkahét állami bevezetésére.

Miért aktuális ez Magyarországon?

Gazdasági szempontok

Magyarországon a munkavállalók az uniós átlagnál többet dolgoznak, miközben a fizetések, az egy főre jutó GDP és a munkaóránkénti termelékenység jelentősen elmarad a nyugat-európai szinttől. Ez a túlóra-alapú gazdasági modell nem fenntartható, főleg mert a növekvő munkaidő nem hoz arányos gazdasági növekedést, sőt, hosszú távon rontja a hatékonyságot. A munkaterhelés csökkentése ösztönzi a folyamatoptimalizálást, digitalizációt és belső innovációt, amik a valódi forrásai a termelékenység növekedésének.

Külföldi példák igazolták (erről bővebben lejjebb), hogy a heti munkaidő csökkentése mellett is nőhet az egy órára jutó kibocsátott teljesítmény. Emellett a rövidebb munkahét hozzájárul a munkaerő megtartáshoz, csökkenti a fluktuációt és a munkaerőhiányt enyhítő eszközként is szolgál. A mentális túlterhelésből fakadó kiesés, a betegszabadságok és a kiégés miatti termelési veszteségek szintén csökkennek.

Társadalmi szempontok

Ma sokan napi szinten lavíroznak a munka, család, gondoskodás és túlélés között, miközben a rendszer azt feltételezi, hogy a dolgozónak mindig van ideje. Ez különösen a nőket érinti: a gyereknevelés, háztartás, az idős szülők gondozása mind „láthatatlan munka”, amit a munkaidőn felül végeznek fizetés és elismerés nélkül. A rövidebb munkahét lehetőséget ad arra, hogy ezek a feladatok ne egyenlőtlenül terheljenek, és a nők kevésbé szoruljanak háttérbe a munkaerőpiacon pusztán azért, mert közben mások helyett is dolgoznak otthon. Emellett a kevesebb munkaidő több szabadidőt is jelent: családra, pihenésre, tanulásra, közösségi életre. 

Környezetvédelmi szempontok

A heti egy munkanappal kevesebb közlekedés automatikusan kevesebb autóhasználatot, kisebb energiafogyasztást és alacsonyabb szennyezést jelent. Nem véletlen, hogy több európai város, például Valenciam már kimutatható légszennyezés-csökkenést tapasztalt rövidebb munkahét alatt. Ez a modell érdemben hozzájárulhat Magyarország klímacéljaihoz is, különösen ha a kibocsátáscsökkentést nemcsak technológiai fejlesztésekre, hanem munkaszervezési reformokra is építjük.

Mik a tapasztalatok?

Az utóbbi években a világ számos pontján próbálták ki, mit jelent rövidebb munkaidőben élni és dolgozni. Az eredmények egyértelműek:

• Izland
  A 2015–2019 közötti nemzeti kísérletben 2500 közalkalmazott heti munkaidejét 40 óráról 35–36 órára csökkentették változatlan bér mellett, és a termelékenység stabil maradt vagy nőtt, miközben a dolgozók jólléte javult. A siker nyomán ma már az izlandi munkavállalók közel 90%-a élhet rövidebb munkahéttel ugyanazzal a fizetéssel.
• Egyesült Királyság
  A világ legnagyobb 4 napos munkahét-kísérletében 61 cég 2900 dolgozója vett részt, és a vállalatok 92%-a megtartotta a rövidebb munkahetet. A bevételek stabilak maradtak, a fluktuáció 57%-kal csökkent, a dolgozók túlnyomó többsége jpedig elentős stresszcsökkenést és magasabb elégedettséget jelzett.
• Japán (Microsoft)
  A Microsoft Japan egyhónapos pilotja 40%-os termelékenység-növekedést mutatott, miközben a dolgozók 92%-a kifejezetten elégedett volt a négynapos hét hatásaival. A rövidebb munkahét az erőforrás-felhasználást is javította: a papírfogyasztás 58%-kal, az áramfogyasztás 23%-kal csökkent.
• Spanyolország (Valencia)
  Valencia egy hónapon át minden hétfőt pihenőnappá tett, így négynapos munkaheteket kapott kb. 360 ezer dolgozó, ami mérhető környezeti javulást eredményezett (9,5% forgalomcsökkenés, 58% NO₂-csökkenés). A munkavállalók kevesebb stresszről és jobb egészségi állapotról számoltak be, és nőtt a pihenésre és családra fordítható idő.
• Magyarország (Libri & Telekom)
  A Libri 2022-ben indított pilotja annyira kedvező visszajelzéseket hozott, hogy a vállalat további egy évvel meghosszabbította a négynapos munkahét tesztelését heti 34 órával, változatlan bér mellett. A Magyar Telekom tesztprogramjában a résztvevők 90%-a folytatta volna a rövidebb munkahetet, mert kiegyensúlyozottabbnak érezte magát és a produktivitása sem csökkent.

Mi ennek a módja?

Az MKKP azt szeretné, hogy a négynapos munkahét ne csak a nyugati társadalmak jóléti témája legyen, hanem valós szakpolitikai cél Magyarországon. Ehhez a következő stratégiát látjuk megfelelőnek:

1. Állami pilotprogramok:
A bevezetés kezdetén nemzeti demonstrációs projekteket célszerű indítani, például minisztériumokban, önkormányzatoknál, állami vállalatoknál, heti munkaidő 20%-os csökkentésével, bércsökkentés nélkül. És kötelezően értékelni kell produktivitási, környezeti és jóléti mutatók alapján.

2. Kollektív tárgyalási ösztönzők:
A szakszervezetekkel és munkáltatói szövetségekkel kötött megállapodásokban érdemes rövidebb munkahetet támogató elemeket rögzíteni. A vállalatok számára adókedvezmény vagy bértámogatás kínálható, ha teljes munkaidős dolgozóiknál bevezetik a négynapos hetet, a fizetés megtartása mellett. Ezt kiegészíthetik akkreditációs rendszerek és közbeszerzési előnyök. 

3. Jogi és szabályozási keret:
A Munka Törvénykönyv módosítása szükséges a rugalmas munkarend jogi biztosítására: rögzíteni kell a rövidebb hét kérésének jogát (a részmunkaidőhöz hasonlóan), valamint az esetleges túlóra kötelező kifizetését vagy szabadidővé alakítását. A törvény szabályozásakor fontos tényező a kiskapuk kizárása. A jogszabályban érdemes rögzíteni az új normát: például a napi munkaidő maximumának csökkentését, és ezzel arányosan a heti munkaidő újraszámítását.

4. Szektoronkénti kiterjesztés:
A pilotprogramok eredményeire építve fokozatos bővítés indokolt. Először a rugalmas szektorokban (IT, K+F, pénzügy, egyes közszolgáltatások) célszerű alkalmazni, majd az ipari és szolgáltatási ágazatokban differenciált modelleket bevezetni: pl. gyártásban rotációs műszak, szolgáltatásban kiegészítő munkaerő. Ha bizonyos ágazatokban a teljesítménycsökkenés elkerülhetetlen, azt mérsékelt bérkiegyenlítéssel és képzési támogatásokkal lehet ellensúlyozni.

5. Monitoring és korrekció:
A munkahelyi független bizottság feladata a reform eredményeinek mérése. Konkrét célok meghatározása szükséges (pl. termelékenység fenntartása, karbonintenzitás x százalékos csökkentése). Ha problémák jelentkeznek, például túlzott munkaterhelés vagy egyenlőtlenségek, a bizottság korrekciós javaslatokat tehet (pl. pihenőidő-minimum, napi óraszám-korlát). 

6. Társadalmi kommunikáció és oktatás:
A bevezetés minden szakaszában fontos a tájékoztatás: infografikák, tapasztalatmegosztások, klímaszámítások segíthetik a megértést. 

7. Hosszú távú kulturális átmenet:
A négynapos munkahét támogathatja a tágabb társadalmi célokat is. Ehhez szükséges az olyan várostervezés, amely illeszkedik a rugalmasabb időbeosztáshoz, a digitális infrastruktúra fejlesztése a távmunka támogatására, valamint kulturális és sportprogramok szervezése a felszabaduló idő tartalmas eltöltéséhez. Így a reform nemcsak munkaidő-, hanem életminőség- és kultúrpolitika is.

Ma többet dolgozunk, kevesebbet keresünk és rosszabbul élünk, mint az európai átlag, miközben a túlóra-alapú gazdaság tönkreteszi az emberek egészségét, a családokat és a környezetet. A Kutyapárt Magyarországán viszont lehet kevesebb a stressz, több a szabadidő, stabilabb a gazdaság és boldogabbak az emberek. A cél egy tudatos, fenntartható, emberségesebb munkakultúra építése, ami alapja egy szabadabb és boldogabb Magyarországnak.