Beszélgetést rendeztünk “Dezinformáció az orosz-ukrán háborúban” címmel november 14-én a Lámpás Klubban. Vendégeink voltak: Eperjesi Ildikó, az ATV külpolitikai szerkesztője, Rácz András katonai elemző, Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa, Sarkadi Nagy Márton az Átlátszó oknyomozó újságírója és Győri Lóránt, geopolitikai elemző, a Political Capital munkatársa. Moderált: Póti Botond, az ELTE ÁJK politológia szakos hallgatója.
PODCAST-FORMÁTUMBAN ITT HALLHATÓ A TELJES BESZÉLGETÉS:
A beszélgetés első része a történeti áttekintéssel telt. Rácz András szerint a fogalom egyidős a háborúkkal, Győri Lóránt szerint viszont a dezinformáció a modern tömegmédia kialakulásával egyidős. Idővel annak célközönsége is megváltozott, emelte ki Sarkadi Nagy Márton, mivel korábban az eliteket célozták, mostanában viszont inkább a tömegeket targetálják a dezinformációval. Eperjesi Ildikó hozzátette, hogy a mai módszerek az átlagember zsigeri érzéseire próbálnak hatni. Mindenesetre tény, hogy Oroszországban folyamatosan dolgoznak a dezinformációs módszerek fejlesztésén.
A dezinformációs módszertan a gyakorlatban
Győri Lóránt hangsúlyozta, hogy a modern dezinformációs technikákat a nyugati kapitalista rendszer termelte ki anélkül, hogy anno felismerte volna azok valós veszélyeit. Miközben leépült a hagyományos médiatér struktúrája, a közösségi média felemelkedett. Végeredményben a nyugat teremtett a külföldi ügynököknek egy új teret, amely lehetőségeket kínál tömeges befolyásolásra.
Ez nem történt meg azonnal, mivel a Fideszhez hasonlóan az oroszok sem kedvelték eleinte a Facebookot. Amikor ugyanis először felismerték a benne rejlő lehetőségeket, megrémültek. Úgy látták, hogy veszélyt jelenthet egyes országok belpolitikai stabilitására, így eleinte a védekezés érdekében kezdtek fejleszteni olyan képességeket, mint pl. a web filtering, de ugyanezért hoztak létre a saját közösségi oldalakat is (lásd az orosz VK-t).
A szakértők megpróbálták felvázolni, hogyan is működhet a dezinformációs gépezet és milyen egy propagandaüzenet útja a fogantatástól a tálalásig.
Rácz András véleménye az, hogy a narratívát a Kreml munkatársai határozzák meg, amit aztán a szolgálatok – FSZB, GRU – szintjén dolgoznak ki részletesen. Ehhez a munkához pedig igen széles az eszköztáruk.
Használhatják az önkéntes média outleteket, amelyek ránézésre olyanok, mintha igazi hírügynökségek lennének (pl. Szputnyik) de valójában deklarált célkitűzésük, hogy az orosz állami politikai vezetés nézeteit képviseljék és közvetítsék.
Ezek mellett ott vannak az irodai környezetben működő, 2004 óta egyre nagyobb számban fellelhető és több tízezer embert foglalkoztató ún. trollfarmok, valamint az otthon ülő bérkommentelők is. A trollfarmokon jellemzően középosztálybeli, nyelveket beszélő, nagyvárosokban élő fiatalok dolgoznak.
A munkájuk nem lehet sokban más, mint amilyen egy Origós újságíróé.
– jegyezte meg Sarkadi Nagy Márton.
A rendszer rengeteg botot is üzemeltet. Azt nehéz megállapítani, hogy milyen a bot / hasznos idióta arány például a Twitteren, de az előbbiek száma mindenképpen százezres nagyságrendű. Fontos dezinformációs eszköz továbbá a kör-email is, amellyel a közösségi média profillal nem rendelkezőket célozzák meg.
A dezinformációs anyagokat első körben az orosz közönségen tesztelik, majd – amennyiben sikeres volt – exportálják. A Kreml központi agendáját a helyi nyelven, a helyi embereiken keresztül hintik el az adott országokban. A tartalom Moszkvából jön, az elosztás helyi szinten zajlik. Ezeket a tartalmakat természetesen az egyes országokra szabják; mindenhol mással próbálják hergelni a helyi közönséget. A copy+paste trollkodás végeredményben kétféle előnnyel járhat; megerősítheti azok érzelmeit, akik rokonszenveznek az orosz narratívával, és el is tudják bizonytalanítani az ellentáborhoz húzó egyéneket. Ahogy Rácz fogalmazott:
“A troll buta, mint a poroltó, de rengeteg van belőle.”
Létezik ellenszer a dezinformációra?
A kérdésre, hogy vajon kik képesek hatékonyan fellépni az orosz dezinformációval és propagandával szemben, nagyjából egységesen az volt a válasz, hogy az ukránok és a balti újságírók az igazán hatékonyak a közösségi médiában az orosz befolyásolással szemben, mert értik a nyelvet és ismerik a kultúrát, így pl. még a trollfarmokba is be tudtak épülni.
A “balti elfek” tevékenységét is megemlítik, ami egy több ezer önkéntest tömörítő szervezet, akik a kommentek szintjén vívják napi küzdelmüket az orosz dezinfotrollokkal, és ezzel hatékonyan vesznek el időt és energiát a dezinformáció egyéb irányú kiterjesztésétől is.
A védekezés kapcsán morális kérdések is felmerülnek: Lehet-e, etikus-e propagandát használni propaganda ellen? Szabad-e nyugati trollfarmokat létrehozni? Győri inkább az iskolákban látja a megoldás kulcsát. Szerinte a kritikus gondolkodásra való neveléssel lehetne elejét venni a dezinformáció terjedésének.
Nyugaton főleg a tényellenőrző oldalak próbálták felvenni a kesztyűt az orosz befolyásolással szemben. Ezen felül a kormányok és titkosszolgálatok is hoztak nyilvánosságra olyan információkat, amelyek cáfolatul szolgáltak az orosz narratívákkal és azok egyes állításaival szemben.
2014 óta egyébként minden közép-kelet-európai és skandináv országban hoztak már létre (állami vagy civil formációban) hibrid hadviselés elleni központokat, kivéve Magyarországot.
A magyar vonal
Magyarország egyedi hely, itt kevesebb dolguk van az oroszoknak. A háború kitörését követő kezdeti zavarodottság után a kormányzati média egyfajta kettős üzemmódba váltott. Egyfelől tényszerűen közvetít a háború napi eseményeiről, másrészt a véleményrovatokban terjed az oroszokat áldozatként bemutató narratíva.
A dezinformáció terjesztésére szakosodott magyarországi orgánumok (mint amilyen az oroszhirek.hu) egyszerűen felismerhetőek, mivel általában sem impresszummal nem rendelkeznek, és nem is szokták regisztrálni magukat (pedig kötelező) az NMHH sajtótermék nyilvántartásában. Ennek elmulasztása miatt a hatóságnak már lépnie kellett volna, de nem tettek semmit.
Ez valószínűleg azért van, mert a dezinformációval és annak terjesztőivel szemben nincs Magyarországon központi ellentevékenység. Ennek a hiánya Rácz szerint meglepő. Szerinte a technológia adott, amivel utána lehetne menni a hamis hírek terjesztőinek, azon felül pedig már két és fél éve rendkívüli jogrend van érvényben Magyarországon. Mint fogalmazott:
“Ha a magyar állam valakire rá akar szállni, akkor meg tudja tenni. Néha lelkesen demonstrálja is ezen képességeit.”
Győri szerint egyértelműen hiányzik a politikai akarat a fellépésre. Szerinte az egyetlen jó hír, hogy a kormányzati kommunikáció mellett teljesen elsorvadtak az “alternatív” oroszbarát tartalmak. A beszélgetés ezen pontján került első alkalommal szóba KGBéla, vagyis Kovács Béla, aki 2004-ben épült be a Jobbikba, eleinte pénzzel támogatta a pártot, később pedig annak külpolitikai irányát Moszkva felé fordította nagyon ügyesen.
A közvetlen orosz jelenlét viszont ma már nem meghatározó Magyarországon, inkább a kormánypárti médiumok és az ún. szürkezónás médiumok játszanak jelentősebb szerepet, ezeknél viszont nem lehet mindig tudni, hogy az orosz vagy a magyar kormányzati érdekeket szolgálják-e éppen. A Szputnyiknak például valószínűleg azért is nincsen magyar nyelvű adása, mert a Fideszes média tökéletesen elvégzi helyettük a munkát.
Arra a kérdésre, hogy miként történik meg az információ konvertálása az orosz médiatermékektől a magyar állami média hasábjaira és hogy van-e orosz összekötő tiszt, Rácz András burkolt választ adott.
Úgy fogalmazott, hogy egy hipotetikus országban az egyes minisztériumok mellé rendelt összekötők útján oldhatnák ezt meg. Ő maga nem tudja, hogy ilyesmi működik-e Magyarországon.
Ajánlott olvasmányok a beszélgetés alapján:
– Lenin 1905-ben megjelent A propagandáról és agitációról című írása
– Eperjesi Ildikó és Olekszandr Kacsura Sorskönyv a frontról c. könyve
– Katri Pauliina Pynnöniemi és Rácz András Fog of Falsehood c. kötete
Szeged városa, élén a „szociálisan érzékeny” városvezetéssel és polgármesterrel a helyi lakásrendelet módosítására készül. A módosítás lényege nem más, mint Read more
Schwartz Béla Polgármester Úr kommentben válaszolt a korábbi felvetésünkre, miszerint törvényellenesen működik az ajkai önkormányzat az SZMSZ hiánya miatt. Röviden a Read more
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt elindul a 2026-os Országgyűlési választáson. Szeretnénk mind a 106 oevk-ban jelöltet állítani. A cél az, Read more
UPDATE: a Kutyapártnak köszönhetően lesz új SZMSZ-e a városnak és szűnik meg a törvénytelen működés! Rendkívül sok dolga van az Read more