Parkolási helyzet a zuglói építési beruházások és a városfejlesztés tükrében – Zugló parkol, 3. rész

A parkolási problémák Zuglóban szorosan összefüggenek a kerületben zajló építkezésekkel és városfejlesztési folyamatokkal. Az új lakó- és irodaépületek számának növekedése jelentős terhet ró a közterületekre, különösen akkor, ha a beruházók nem biztosítják a szükséges számú parkolóhelyet. A Zuglói Építési Szabályzat (ZÉSZ) kiemelt szerepet játszik abban, hogy milyen feltételek mellett és hány parkolóhely létesítésével valósulhatnak meg ezek a fejlesztések. Ugyanakkor a szabályozás rugalmassága – például a parkolóhelyek pénzbeli megváltásának lehetősége – sok esetben nem nyújt valódi megoldást a parkolóhely-hiányra, hanem inkább tovább növeli a mindennapi közlekedési és parkolási feszültségeket.

A „Zugló parkol” harmadik és egyben utolsó részében a kerület parkolási kérdéseit a helyi építési szabályzat és a városfejlesztés szempontjából igyekszem minél részletesebben bemutatni és az ugatás mellett természetesen – ahogy eddig is – javaslatokat tenni.

Parkolási helyzet a helyi építkezések és a városfejlesztés tükrében

Természetesen nem hagyható ki a képletből a városfejlesztés sem, mint szempont. Zuglóban az elmúlt években számos építési beruházás indult. Ezeknek a nagyobb hányada volt társasház vagy irodaépítési projekt, de a társasház építések száma magasabb volt. Ennek a résznek az elején fontos tisztázni, hogy a kerületben zajló építési beruházásoknak alapvetően két fajtája van, ami a jogszabályi hátteret és a szabályozást érinti.

Az egyik fajta ilyen beruházás, amely az önkormányzat Kerületi Építési Szabályzatának a hatálya alá tartozik. Leegyszerűsítve az önkormányzat által megalkotott építési szabályok szerint kell és lehet az adott épületet megépíteni. A másik fajta projekttípus a többség által jól ismert kormányzati kiemelt beruházás. Utóbbi abszurditása, hogy azokra az építési beruházásokra, amelyek megkapják a „kiemelő” kormányhatározatot, a kerület építési szabályai – vagyis az önkormányzat által megalkotott rendeleti szabályok – nem vonatkoznak. Ez igaz az épületmagasságra, a szintterületi mutatóra, a beépítettségre, parkolóhely kialakítási vagy megváltási kötelezettségekre, környezeti hatásokra és a környező kiszolgáló infrastruktúra állapotára.

Egy ilyen beruházás esetén az önkormányzatnak gyakorlatilag nincs mozgástere, maximum a beruházó jószándékában bízhat, hogy hajlandó településrendezés szerződést kötni, de ezek a beruházók ezt rendszerint nem teszik meg. A Bayer Construct Zrt., amely cég a Bosnyák téri komplexumot építi, mai napig (évek óta) nem volt hajlandó egy trsz.-t aláírni és megegyezni az önkormányzattal, annak ellenére, hogy jelenlegi tudomásunk szerint a cég és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő között kötött megállapodás ezt előírja számára.

Zuglóban a fent leírt mindkét fajta beruházásból akadt az elmúlt években. Ha a kormányzati kiemelt beruházásokat kiveszem a képletből – amelyekre a kerület mindenkori vezetésének a fent leírt okokból érdemi ráhatása nem volt – akkor is az a véleményem, hogy a kerületben a parkolási helyzet romlott. A ZKNP Kft., az önkormányzat közbiztonsági cége által minden hónapban elkészített parkolási jelentések azt mutatják, hogy a ZKNP által kiszabott parkolási pótdíjazások száma növekedett. A tavalyi év azonos időszakához képest (januártól 1-től, június 30-ig) 244 alkalommal többször szabtak ki helyszíni bírságot. Ebben az esetben azonban nem a szabálytalan parkolások száma növekedett ennyivel, ugyanis ezeket a helyszíni pótdíjakat azért szabták ki, mert nem volt parkolójegy, vagy az lejárt, nem volt érvényes a parkolási engedély (mozgáskorlátozott engedély), zónán kívüli díjfizetés stb.

A most talán legaktuálisabb és egyik – ha nem a legfontosabb – parkolási helyzetre közvetlen hatást gyakorló önkormányzati szabályozó a Zuglói Építési Szabályzat (ZÉSZ). Az építési szabályzat azért meghatározó, mert ebben van leírva, hogy – a kiemelt kormányberuházások kivételével – a kerületben megvalósuló társasház építése esetén milyen gépjármű-elhelyezési kötelezettsége van az építtetőnek, egyszerűbben, mennyi parkolóhelyet kell biztosítania. A jelenleg hatályos ZÉSZ 4. melléklete szerint minden olyan lakáshoz, ami kevesebb mint nettó 80 négyzetméter, 1 db parkolóhelyet kell biztosítani a beruházónak. Az ennél nagyobb lakásokhoz pedig 2 db parkolóhelyet kell kialakítani. Na de vannak kivételek. Ezzel természetesen nincs baj, hiszen speciális esetek előfordulnak, ugyanakkor a kerület építési szabályzata – hogy is fogalmazzak – igencsak rugalmas tud lenni bizonyos esetekben.

Azt, hogy a meg nem épített parkolóhelyekért mennyit kell fizetnie a beruházónak, a 12/2021. (III. 26.) önkormányzati rendelet szabályozza, annak is az 1. mellékletében szereplő 2. sz. táblázat. Ebben az szerepel, hogy

A kerület Városközponti részén 1-20 db parkoló meg nem építése esetén 3,5 millió Ft/parkolóhely, 21 db parkolóhely meg nem építése esetén 7 millió Ft/parkolóhely összeget kell a beruházónak fizetni az önkormányzatnak.
A kerület többi részén ugyanez 1-20 db parkolóhely meg nem építése esetén 5,5 millió Ft/parkolóhely, 21 db vagy annál több parkolóhely meg nem építése esetén 7 millió Ft/parkolóhely.

Miért mondom azt, hogy ez elég rugalmas, hiszen ezek az összegek nem is néznek ki olyan rosszul? Elsőre valóban úgy tűnhet, de az ördög a részletekben rejlik: a városrendezési megállapodás egy olyan városrendezési jogintézmény, ami csak és kizárólag a ZÉSZ-ben szerepel, tehát „zuglóikum”, a ZÉSZ sajátja. A városrendezési megállapodásról szóló 7. fejezetben szerepel (8. § (1) bekezdés), hogy „A városrendezési megállapodás feltételeként telepítési tanulmányterv vagy településrendezési terv készíttethető”. Ebben az esetben nagyon nagy a jelentősége a feltételes módnak. Már csak azért is, mert a kicsit több, mint 1 éves képviselői munkám során 18 városrendezési megállapodással találkoztam, amelyikben plusz lakás építését és/vagy parkolóhely megváltását kérelmezte a beruházó.

Ezekben az a közös, hogy ebből a 18-ból egyikhez sem készült telepítési tanulmányterv, pedig ezt az önkormányzat kérheti, sőt akár feltételül szabhatja a városrendezési megállapodás megkötéséhez. Egy ilyen tanulmánytervnek a készítése még csak plusz költséggel sem járna az önkormányzatnak, hiszen a rendelet így fogalmaz: „A tanulmányt vagy a tervet a Beruházó finanszírozza és rendeli meg, kivéve, ha a városrendezési megállapodás másként rendelkezik”. És sajnos eddigi tapasztalataim alapján mindig „másként rendelkeznek” ezek a megállapodások. A teljes történethez hozzátartozik, hogy idén nyáron a fentebb leírt összegek emelkedtek egy rendeletmódosítással, ugyanakkor véleményem szerint ez még mindig nem elég ahhoz, hogy a parkolóhely-problémát a következő években kordában tarthassuk.

A városrendezési megállapodások rendszerének legszomorúbb része, hogy az önkormányzat mindig pénzt kap a beruházóktól, amely összegek elvileg a városfejlesztési alapban kötnek ki és csak fejlesztésekre fordíthatók. Ugyanakkor arról nincs tudomásunk, hogy mondjuk 2024-ben mekkora összeg volt az engedményes építkezésekből befolyó összeg, de információink szerint 1 milliárd Ft feletti tételről lehet szó, illetve arrók sem, hol és mire lett ez elköltve. Kijelenthető, hogy ez a rendszer jelenleg nem átlátható és következetes, ami semmiképp nem maradhat így a jövőben.

Ahhoz, hogy a jövőben a parkolóhely-hiány és a rossz parkolási helyzet ne romoljon tovább a kerület amúgy is túlterhelt részein, fontos lenne néhány olyan változtatást eszközölni az építési szabályzatban – amelynek a megújítása 2027-ben esedékes és a Zuglói Urbanisztikai Munkacsoport is részt vesz benne számos szakértő közreműködésével –, amelyek ezt elősegíthetik. Erre a zuglói Kutyapártnak vannak konkrét javaslatai, melyeket természetesen a megfelelő fórumokra eljuttattunk és folyamatosan egyeztetünk róla, hogy meg is valósulhassanak:

Az jelenleg hatályos ZÉSZ-ben meghatározott alap lakásszám (alapérték) és a plusz lakásszámok (engedményes érték) teljes újragondolása és felülvizsgálata. Gondolunk itt arra, hogy több övezetben az alapérték duplája a maximális engedményes érték (pl. 32 lakás alakítható ki az önkormányzattal való megállapodás nélkül, de városrendezési megállapodás fejében akár 64 lakás is kialakítható adott épületen belül). Ebben az esetben érdemi csökkentést kellene eszközölni, illetve azt gondolom, hogy bizonyos – stratégiai fontosságú, nagy méretű telkeken – már csak településrendezési szerződés megkötésével szabadna engedélyezni nagyobb beruházásokat, a XII. kerületben bevezetett szabályozás mintájára.

Az önkormányzatnak jelentős forráshiánnyal kell megküzdenie, ennek ellenére a kerületi infrastruktúra folyamatos megújítása és karbantartása fontos lenne, amely sok esetben akkora költség, ami meghaladja az önkormányzat anyagi lehetőségeit. Ezek a szükséges felújítások (utak, járdák, zöldfelületek stb.) a kerületben építkező beruházók pénzén részben elvégezhetők lennének. Ennek két módja van: vagy településrendezési szerződésben rögzíti a beruházó és az önkormányzat ezeket. Vagy a városrendezési megállapodások rendszerét megreformálva a ZÉSZ egyik mellékletében rögzíti a kerületben elvégzendő egyes közfejlesztéseket, amelyek elvégzését a beruházó vállalja 1-1 építési beruházás kapcsán, amelyet városrendezési megállapodásban rögzítenek. Ezekben az esetekben is nagyon fontos az arányosság és a megfontolt, szakmailag megalapozott döntések meghozatala az önkormányzat részéről. Ez már azért is előnyös az önkormányzatnak, mert ha a beruházó pénzt fizet, amiből az önkormányzat valamilyen beruházást el szeretne végezni, akkor azt beszereztetni vagy közbeszereztetni kell, ami szintén anyagi teher az önkormányzatnak, illetve jelentősen lassítja is a munkálatokat. Míg ha az amúgy is a kerületben építkező beruházó megfelelő szerződéses feltételek mellett elvégzi ezeket, akkor az pénzt és időt is spórol az önkormányzatnak.

A városrendezési megállapodásokból vagy településrendezési szerződések megkötéséből befolyó összegek felhasználásának szigorú szabályozása és ezeknek a pénzeknek a felhasználásának az átláthatóvá tétele a vonatkozó rendeletek módosításával.

Összegző elmélkedés és jövőbeli lehetőségek

Mivel a parkolás témája rendkívül komplex és sokrétű, ezért igyekeztem a lehető legtöbb helyről beszerezni azokat az adatokat, amelyek bemutatásával Zugló parkolásáról árnyalt és többoldalú képet alakíthatok ki és mutathatok be. Biztos vagyok benne, hogy sokan nem fognak egyetérteni az itt leírt véleményemmel vagy következtetéseimmel, de nem is az a cél, hogy bárkit meggyőzzek a saját igazamról, hanem az, hogy elinduljon egy eszmecsere a téma kapcsán.

Biztos vagyok abban is, hogy nem tudtam minden egyes apró részletet érinteni, de ha sikerült egy olyan „madártávlati” képet festenem ebben az ügyben, amely arra sarkallja az önkormányzati döntéshozókat és az érintett kerületi szereplőket, hogy elinduljon egy közös gondolkodás, majd ezt követően az érdemi intézkedések előkészítése és megvalósítása, akkor már megérte.

Az bejegyzésekben felhasznált adatokat az alábbi helyekről kértem ki és kaptam meg: