Volt már gyógyszálló, tüdőszanatórium, kórház, laktanya, elmegyógyintézet és hadikórház. Aztán elsukorósodott az értéke és hiába mondogatta az Önkormányzat, hogy egészségügyi intézményt szeretne ide, az lett a sorsa, mint a kerületben mindennek: elkezdték építeni a lakóparkot. Akarom mondani, hat parkolóházat.
Egyelőre bontási munkálatokat és azbesztlapokat pakolászó fehér védőruhás embereket láthatsz az Eötvös út 10-14.-es szám alatti területen, ha mókus vagy, de hamarosan megkezdik az építkezést a kerület egyik legdrágább, még részben beépítetlen telkén. Emberként nem nagyon lehet belátni.
7 darab, összesen 120 lakásos társasház kialakítását tervezi az E10 Project Kft. az ötletes Buda Hills villapark néven. Ami nem csak ezeket a gyönyörű épületeket jelenti majd, hanem reggelente 200 autót pluszba az Istenhegyi úton. A látványtervek alapján elfelejtettek szólni a tervezőnek, hogy nem Kőbányán lesz az építkezés.
A hat tervezett parkolóház-stílusú társasház
A telket 2010-ben 2 nappal az országgyűlési választások utána adta el a SOTE (illetve a Nemzeti Vagyonkezelő, de a gyakorlatban az egyetem), miután gyorsan egy milliárddal kevesebbre értékelte egy ilyenekre képes cég az árat. A kiskunhalasi cég szemlátomást ilyen projektekre szakosodott: nekik sikerült a Gyurcsány-féle sukorós sztoriban is 1 milliárddal lejjebb küzdeni az árat. Erről ebben az olvashatatlan hosszúságú Magyar Narancs cikkben olvashattok többet, de idemásoljuk ezt a részt.
A 2010-ben kapott 1,68 milliárd forint vételár jóval kevesebb a néhány évvel korábban becsült értéknél. Az SE tájékoztatása szerint 2003-tól összesen hét alkalommal hirdették meg az ingatlant. Az első érvényes ajánlat 2007-ben érkezett a Várszegi-birodalomhoz tartozó Keringatlan Kft.-től, 1,2 milliárd forintra. Az egyetem nem kért ebből, mert alatta maradt az akkor becsült 1,8 milliárdos értéknek. Viszont a második, az Interimport II. Kft. vételi ajánlata nyerő lett 2010. februárban, az összeg ugyanis “25 százalékkal meghaladta az akkori hivatalos ingatlanforgalmi értékbecslés szerinti mintegy 1,35 milliárd forint értéket” – indokolta az adásvételt lapunknak Ivády Vilmos, az SE gazdasági-műszaki főigazgatója. Kérdésünkre a főigazgató elmondta: “A rendelkezésre álló információk szerint a korábbi értékbecslés valóban magasabb összegű volt, de az egyetem nem hirdetett meg sem akkor, sem később a pályázati felhívásban minimálárat, tekintettel arra, hogy az értékesítésnek nem árverés, hanem pályázat keretében kellett megtörténnie. Az értékbecslés csak a pályázatkiíró döntésének megalapozottságát szolgálta, a pályázók számára nem volt ismert.” A Narancs birtokában lévő 2004-ben közzétett felhívás annyiban ellentmond a főigazgató állításának, hogy az Eötvös út 10-14. szám alatti ingatlant “legalacsonyabb eladási áron”, 3,3 milliárd + 829 millió forint áron hirdették meg. A felhívás tartalmát, a minimális vételárat komolyan gondolhatta az egyetem, hiszen ajánlati biztosítékként 330 millió forintot, a pályázati dokumentációért pedig 100 ezer forintot kértek.
Ez 2004 első negyedévében történt. Néhány hónap alatt aztán meredeken zuhant az ingatlan értéke: május 10-én az OTP Ingatlan Rt. szakértője, Faragó Mihály 2 milliárd forintra taksálta; a becsült érték az év végén még feltornázta magát 2,7 milliárdra, de onnan nem volt megállás: 2006. március 24-én már csak 1,7 milliárd forintra, 2008 áprilisában 1,5 milliárdra, 2009. augusztus végén pedig mindössze 1,34 milliárdra tartották.
A svábhegyi ingatlan értékbecslője 2004. decembertől a kiskunhalasi Perfekting Mérnök Iroda Kft. volt. Az 1996-ban az algyői kiszolgáló ipartelep “Z” barakkjában Petroling Mérnök Iroda Kft. néven alapított társaság nevét a sukorói telekcsere értékbecslése miatt emlegették sokszor: a fideszes-elempés vád szerint az államnak 1,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó telekcserében ezé a cégé volt az egyik fontos epizódszerep, miután az érintett telkeket a Perfekting torzítva értékelte annak érdekében, hogy az izraeli befektető jól járjon. A Perfekting “bűnlajstromán” található az is, hogy 2006-ban, ugyancsak a Gyurcsány-kormány idején a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a kormányzati negyeddel kapcsolatos, 10-250 millió forint értékű ingatlanok értékelését végeztette a kiskunhalasi céggel.
A Perfekting Fidesz-közeliségéről már jóval kevesebb szó esett, ahogyan a Fidesszel harmonikus kapcsolatot ápoló orvosegyetem azon megbízását sem emlegették sűrűn, amelyet a halasi cégnek adott a XII. kerületi ingatlan felmérésére. A Perfekting egyik tulajdonosa 2005-2009 között Fülöp János Norbert volt, akinek a fia, Fülöp Róbert a Fidesz-KDNP jelöltjeként 2010-ben kompenzációs mandátumhoz jutott a kiskunhalasi képviselő-testületben. Rosszabbul szerepelt és nem lett képviselő Fülöp Róbert veje, a szintén fideszes jelölt Ván Róbert, az “MSZP-s politikai bűnöző” ikonjává lett Zuschlag János korábbi könyvelője.
A Perfekting sukorói és svábhegyi becslésében megfigyelhetünk némi párhuzamosságot, mindenekelőtt egy látványos, egymilliárd forintos áresést. Sukoróban először 2,14 milliárd forintra, három hét múlva 1,08 milliárdra értékelte a telekcserébe vont ingatlanokat a Nemzeti Vagyonkezelő megbízásából dolgozó Perfekting Mérnök Iroda. A Svábhegyen több idő telt el: a 2004. december 27-én megállapított 2,7 milliárd forintos értéket 2006. március 24-re mérsékelték 1,7 milliárd forintra. Az egyetem által rendelkezésünkre bocsátott értékbecslési listából kivehető, hogy 2001-től 2004-ig, amikor a kerületben dolgozó Rieger és Társa Kft., illetve Fürjes Árpád végezte az értékbecslést, az ingatlan nem esett 3 milliárd forint alá.
Így kerülhetett az Interimport II. kft-hez a terület 1.68 milliárd forintért, hogy aztán ők – miután csaptak itt pár bulit – pár évvel később kétszeres-háromszoros áron értékesítsék tovább az angol tulajdonú E10 Project Kft.-nek, akik így a telek 100 százalékos tulajdonosai lettek, ami a tulajdoni lapon is látszik. Pontos vételi árat nem találtam, de 4.5 milliárd forintért volt meghirdetve az ingatlan, ami egyébként teljesen reális ár ezen a környéken.
Az E10 Kft.-nek 2018-as alapításkor az angol urakon kívül ügyvezetője volt a hasonló befektetésekre szakosodott Gárdai János. Ő ma már nem ügyvezető, csak besegít.
Az ingatlan hatalmas, 35 000 m2-es területen fekszik, közepén a védettséget élvező egykori kórházépülettel. A védettség azt jelenti, hogy ez az épület marad, csak a többit bontják le.
Jelenleg még főként idegesítő fák zavarják az arra járók szemét
A Svábhegyi Tüdőszanatórium elődje a dr. Vaskovits János által alapított, hülye nevű Vízgyógyintézet 1883-ban nyílt meg. A hely bejött, már az első évben tolultak ide a népek. Természetesen nem a szegényebbek.
A hely egy idő után nem tudta már kiszolgálni a sok látogatót, így szükségessé vált a bővítés. Az építkezés Horthy Miklós kezdeményezésére 1924-ben kezdődött. A tervezéssel Lechner Ödön két tanítványát, Jakab Dezsőt és Sós Aladárt bízták meg, sőt a benne levő uszodát maga Hajós Alfréd tervezte. A munkálatokat tőkehiány miatt többször megszakították, így az átadásra csak 1927-ben kerülhetett sor.
Megtekintés különös örömmel
Hogy aztán az intézmény 3 év múlva csődbe is menjen, mert nem tudták fizetni a felvett kölcsönöket. Ezért 1932-ig az Angol–Magyar Bank kezelésébe került, míg később a Svábhegyi Szanatórium Rt., 1941-től pedig a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete lett a tulajdonos.
A II. világháborúban a megváltozott igényekhez alkalmazkodott az épület, először laktanya lett, majd hadikórház, utána pedig amikor már leginkább arra volt szükség: elmegyógyintézet.
1944 májusában államosították, ezután lett egy rövid időre rendőrlaktanya, majd utána a németek hadikórháza. A tetőn még katonai rádióállomás is üzemelt ekkoriban.
A második világháború magyar sikereit követően a terület pár hónapig üresen állt, majd 1946 januárjáig elmegyógyintézetként funkcionált.
Ezután visszakapta a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete, de szinte csak azért, hogy 1951-ben újra államosíthassák. Majdnem húsz évig, 1979-től az 1998. áprilisban történt kiürítésig a III. számú Belgyógyászati Klinika működött a szanatórium helyén.
Az épület 22 éve áll üresen és jelenleg így mutat.
A környezetvédelmi hatóság első fokon úgy döntött, hogy a Svábhegyi Szanatórium területére tervezett lakópark építésének vélhetően jelentős környezeti hatásai lennének ezért úgy döntött, hogy az engedélyezés feltétele egy környezeti hatástanulmány készítése. A döntés ellen a beruházó fellebbezett.
A Pest Megyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya, mint másodfokú hatóság megváltoztatta az elsőfokú határozatot, hogy ilyen vizsgálatra nincs szükség. A végzést keresettel lehet megtámadni a Fővárosi Törvényszéken.
A végzés.