Antiszociális szállodák, hűtlen vagyonkezelés nagyon nagy tételben, Tóth-közeli tanácsadó cégek és erős utcai emberek. Kanyargós út Zuglón át a budafoki gyártelepig: Tóth Csaba politikai és gazdasági karrierje, 5137. rész.

Á, dehogy! Nem. Nem olyan gáz.

Bár Tóth Csaba a nyolcvanas évek második felétől sokáig Zuglóban élt, és első cégeit is ott alapította, politikusként először a vas megyei MSZP-ben tűnt fel 2002-ben. A korabeli hírek szerint Hagyó Miklós politikus/üzletember és Leisztinger Tamás milliárdos vállalkozó országos terjeszkedésében segített az épp kormányzó szocialista körökön belül.

A vas megyei kaland rosszul sült el: a tömeges fiktív tagbeléptetések, fenyegetések, okirathamisítási vádak, nyitva felejtett autóból eltűnő bizonyítékok és a megyei MSZP-szervezet feloszlatása után 2005-ben Tóth inkább Zuglóban folytatta karrierjét, mielőtt még a vasiak kizárhatták volna a pártból.

2006-ban aztán nőni kezdett a zuglói MSZP-tagok száma is. Egy többfordulós tagbeléptetési belharc után Tóth hatalomra jutott a helyi szocialista veterán Szücs Istvánnal szemben. A kiszorítósdi végén, 2007-ben a tisztújítási küldöttek két elnökjelölt, Tóth Csaba vagy Tóth Csaba, valamint két csapat, Tóth Csaba és emberei vagy Tóth Csaba és emberei közül választhattak a nem túl szokványos szavazáson. A választást Leisztinger élettársa, Tüttő Kata vezényelte le.

Végül Tóth Csaba és emberei kerültek hatalomra. Tóth helyi pártelnök maradt a mai napig.

Amikor kényelmetlen zuglói önkormányzati ügyek kerülnek manapság szóba, Tóth hangsúlyozza, hogy parlamenti képviselőként neki azokhoz nincs köze. Talán látható lesz, hogy volt-e bármi köze ilyesmikhez akkor, amikor még csak zuglói MSZP-elnök volt, és nem országgyűlési képviselő is egyben.

Privatizációs szakemberek a Zuglói Vagyonkezelőben

2008 június végén az MSZP és az SZDSZ által irányított kerületben a képviselő-testületet alkotó frakciók megegyeztek arról, hogy melyik párt hány főt delegálhat az akkoriban kissé zilált állapotú Zuglói Vagyonkezelő vezetésébe. Az MSZP a megállapodás szerint 3 főt jelölhetett az 5 tagú igazgatóságba.

Tóth Csaba előterjesztette a frakció nevében, hogy az igazgatóság elnöke Kovács Imre, egyik tagja pedig Képes Csaba legyen.

Kitört az újabb botrány. Kovács és Képes ugyanis kulcsszereplők voltak abban, hogy a kilencvenes években Leisztinger Tamás megszerezte az irányítást a szakszervezeti üdülő és szállodalánc, a Hunguest fölött. Még 2002-ben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával indult rendőrségi vizsgálat ellenük, az ügyészség kezdeményezésére őrizetbe is vették őket.

De mi ez a Hunguest?

A pártállamból örökölt SZOT-üdülők a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kezelésébe kerültek 1993-ban. Ez alapítványként természetesen nonprofit szervezet volt, az üzemeltetés mellett az ingatlanok állagmegóvásának feladatát látta el. Az alapítvány viszont létrehozott egy külön céget, a Hunguest Részvénytársaságot, amely használati jogot kapott az üdülőkre és szállodákra, és az állagmegóváson túl ingatlanfejlesztésre is jogosult lett.

Tulajdonképpen lehetségessé vált, hogy az ingatlanvagyont akár értékesíthessék is. A Hunguestnek elvileg az ingatlanok hasznosításából kellett volna fedezetet teremtenie szociális alapú, kedvezményes üdültetéshez, ám erre aztán nem igazán került sor.

Megnyílt viszont az út a privatizáció felé. Ennek lett a nyertese végül Leisztinger Tamás.

Kovács Imre elnök, Képes Csaba pedig vezérigazgató-helyettes volt a Hunguest Részvénytársaságban, amikor az további cégeket alapított, többek közt a Hunguest Hotelst. Ezekbe apportálták a vagyonelemeket, majd az üzletrészekkel történő további zsonglőr-mutatványok után (még létrejött ám egy Hunguest Management Tőkebefektetési Kft. nevű cég is), a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány végül kikerült a szállodák tulajdonosai közül.

Az Állami Számvevőszék 2001-ben vizsgálta az ügyet, és megállapította: az ezredfordulóra már csak 42 millió forint értékű ingatlan állt az alapítvány tulajdonában, ez az induló érték egy százalékát tette ki. Azt is megállapították, hogy az ingatlanok nyilvántartási értéke az alapításkor 4 milliárd forint volt, azonban a tényleges érték már akkor is a 12 milliárdot közelítette.

Leisztinger Tamás Eravis nevű cége fémjelezte azt az ingatlanos konzorciumot, amely bonyolult tőzsdei manőverrel a 35 szállodát üzemeltető Hunguest tulajdonosa lett 1998-ra.

2000-ben pedig végül össze is olvadt az Eravis és a Hunguest Hotels.

Leisztinger Tamás Orbán Viktorral 2016-ban

Meglepetés: van köze Tóth Csabának a Hunguesthez

A Zuglói Vagyonkezelő élére tehát Tóth kerületi MSZP-elnök ajánlotta Kovács Imrét és Képes Csabát, akiket a Hunguest ingatlanainak átcsoportosítása és a vagyonátadások miatt hűtlen kezeléssel vádoltak meg 2002-ben. Ugyanabban az évben egyébként az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága le is zárta az eljárást bűncselekmény hiányában, miután az első Fidesz-kormányt a második MSZP-SZDSZ kormány váltotta.

Ennek ellenére Kovács és Képes kinevezése hat évvel később, 2008-ban is politikai vihart kavart. A zuglói szocialista képviselők úgy érezték, hogy magyarázatra szorul a döntésük. Szerintük későn tudták meg a két jelölt nevét, ráadásul nem is értesültek az illetők múltjáról, vagy arról, hogy egyiknek sincs kerületi kötődése.

Ugyanakkor Tóth Csaba szerint csupán helyi MSZP-elnöki pozíciójából fakadó formaság volt, hogy ő terjesztette fel Kovácsot és Képest a Vagyonkezelő élére, szakmailag pedig alkalmasnak találta őket a feladatra.

Tóth cégei korábban a már Leisztinger tulajdonában álló Hunguest Hotelsnek dolgoztak.

Tóth Csaba és Sági László közös cégei közül kettő, a SIL Fürdőszoba Kft. és a SIL Enteriőr Kft. a kétezres évek elején szerződéses viszonyban állt a Hunguesttel. (Az ekkoriban tömeges tagbelépések után hajdú-bihar megyei MSZP-elnökké váló Oláh Lajos pedig egyes hoteleket igazgatott a vállalatnál.)

Az egykori üzlettárs Sági László 2016-ban

A SIL-cégek lakásfelszereléssel és fürdőszoba-berendezéssel dolgoztak be a szállodák felújításába. 2004-ben Tóth és Sági fürdőszobás cége ellen többen is feljelentést tettek: részben egykori üzlettársak, beszállítók és az adóhivatal is. A milliárdos bevételű SIL-cégeknek 2002 óta könyvelése sem volt, végül 2005-ben számolták fel őket.

Az egykori üzlettárs Sági László jelenleg a tulajdonosa egyébként annak a mintegy 50 000 négyzetméteres ingatlannak, amely a Tóth Csaba érdekeltségébe tartozó, 26 436 négyzetméteres budafoki gyártelep közvetlen szomszédságában fekszik.

Hiába hitted, hogy vége: további zavarok a Zuglói Vagyonkezelő körül és új módszerek a kerületi közéletben

Kovács és Képes a botrány ellenére szűk egy évig, 2009 nyaráig a Vagyonkezelő vezetőségében maradtak.

A cég vezérigazgatóját, Bokor Istvánt az SZDSZ delegálta, ahogy a polgármester, Weinek Leonárd is szabad demokrata színekben nyert a 2006-os választáson.

2009 januárjában Bokor fenyegető üzenetet kapott. A “Barátokból ellenség lett! Rettegj rabló! Komolyan keresnek a rosszfiúk és a maffia!!!” tartalmú levelet újságokból kivágott szavakból ragasztották össze, a borítékon a feladó helyére pedig Szücs István zuglói MSZDP-s alpolgármester neve került.

Korábban Szücs volt az MSZP kerületi elnöke, őt szorította ki Tóth Csaba 2007-ben a tömeges tagbeléptetési belháború végén. Szücs akkor többedmagával át is igazolt a szocialistáktól a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba.

Szücs István kijelentette, hogy kiváló kapcsolatot ápol a megfenyegetett Bokorral, és a rendőrséghez fordult a hamisított levél miatt. 2008-ban egy zuglói időközi választáson az MSZDP jelöltjével szemben már alkalmazták ismeretlenek a montázs-technikás lejáratást: akkor a helyi szocialistákat korábban kritizáló Kassai téri plébános nevében terjesztettek szórólapokat az MSZDP-jelölt kamu “intim” fotójával, amelyről azt állították, hogy egy szexfilmből származik.

A jelenség amúgy innentől a kerület politikai életének visszatérő motívuma lett: egy másik, 2017-es időközi választás kampányában, miután az MSZP és Tóth Csaba nehezményezte, hogy a CivilZugló Egyesület és az Együtt is indít közös jelöltet, Várnai László egyesületi elnök fotójával melegrandi-szervező weboldalt hoztak létre ugyancsak ismeretlen személyek. A CivilZugló/Együtt-jelölt Drevenka Mónika munkahelyének, egy patikának a kirkatát pedig Várnait ekéző plakátokkal ragasztották tele.

Idén az ellenzéki előválasztáson Tóth ellen elinduló Hadházy Ákosról a változatosság kedvéért megint ismeretlenek terjesztettek “Áruló Ákos” című szórólapokat, amelyek szövege szerint Hadházy korábbi pártjait, a Fideszt és az LMP-t is elárulta, és egyáltalán nem is akarja képviselni a zuglóiak érdekeit.

A 2017-es időköziről, amin az Együtt és a CivilZugló Tóth Csaba szerint a Fidesz szekerét tolta, később még írunk.

Egy hűséges férfi Vas megyéből és más Tóth-közeli tanácsadók

Visszatérve a Vagyonkezelőre: Tóth bizalmi embere, az egykori vasi szocialista irodavezető, Menyhárt Bizsán szervezte 2003-ban a vádak szerint azokat a vacsorákat, amelyeken romákkal egyeztek meg a pénzért cserébe végrehajtandó megyei tömeges MSZP-tagbelépésekről.

A vasi bukás és Tóth pártelnökségért folytatott sikeres zuglói küzdelme után Menyhárt Bizsán véletlenül épp Zuglóban bukkant fel újra. A kerületi Vagyonkezelő 2008 áprilisa és 2009 novembere között közel 15 millió forint értékben adott megbízásokat az Employers Consulting Kft.-nek.

A cégnek akkor Menyhárt Bizsán volt az ügyvezetője, de az Employers tulajdonosai között találjuk a szintén Tóth bizalmasának tartott Funtig Zoltánt. Funtig ügyvédi irodája 11 millió forintot kapott a Zuglói Vagyonkezelőtől.

A Ba-To Groupnak ugyancsak 2008-2009-ben mintegy hétmillió forintot fizetett a zuglói önkormányzat egészségügyi tanácsadásért és telefonos rendelkezésre állásért. A Ba-To ellen ekkorra öt végrehajtási eljárást indított az adóhivatal, ám ez nem jelentett akadályt.

Áttételesen a Ba-To és az Employers is az EMC Consulting Kft.-hez volt köthető. Ennek akkoriban szintén Menyhárt Bizsán volt a vezető tisztségviselője, a tulajdonosai között pedig szerepelt Mesterházy Attila későbbi MSZP-s miniszterelnök-jelölt felesége, illetve a már említett Funtig Zoltán, valamint Tóth Csaba felesége, Erényi Júlia is.

Ezeket a tanácsadói-szakértői szerződéseket a Fidesz 2010-es győzelme után kezdték vizsgálni abból a szempontból, hogy volt-e mögöttük valódi teljesítés. Végül csak annyit állított ezekről a Fidesz, hogy a kifizetések jogszerűsége “megkérdőjelezhető”. Egyetlen bíróság sem marasztalt el senkit az ügyekben.

Az Employers egyébként pont az a cég, amelynek javára 2013-ban 111 millió forint jelzálog és vételi jog jelent meg a napokban elhíresült, már említett budafoki gyártelep tulajdoni lapján. 2016-ban törölték az Employers bejegyzéseit, és ugyancsak 111 millió forintos jelzálogot és vételi jogot jegyeztek be a Tóth Csaba és felesége által tulajdonolt cég, a Tigris-1993 Kft. javára. Épp ez az összeg azonban már jóval előbb, 2013-ban szerepelt a Tigris-1993 mérlegében kiadásként. Valószínűsíthető, hogy eleve Tóth cége adott kölcsön az ingatlanvásárláshoz az Employersnek.

Nem hiszed el, és mégis: a Vagyonkezelői Saga folytatódik!

Jobbszélen az ügy egyik szereplője, Kovács-Csincsák László

Még mindig 2009-ben járunk, amikor újabb botrány körvonalazódik a Zuglói Vagyonkezelő körül: az offshore hátterű Dady Kft. bérleti jogot nyert egy 79 négyzetméteres önkormányzati üzlethelyiségre a Bosnyák téren. A bérleti díjat a Kft. ugyan nem fizette, pár hónap elteltével az önkormányzat Vagyongazdálkodási és Városfejlesztési Bizottsága mégis csont nélkül megszavazta, hogy a Dady a 40 milliós valós érték helyett 20 millióért vehesse meg az ingatlant.

A bizottság tagjaként jelen volt a szavazáson a Zuglói Vagyonkezelő kirendeltségi vezetője és műszaki ellenőre, Schinkasek Zoltán. A Dady Kft. akkori tulajdonosait az offshore-háttér miatt nem ismerjük, de a cég székhelye Schinkasek lakására volt bejelentve.

Bizottsági tagként szintén ott volt a szavazáson a szocialista Kovács-Csincsák László. Őt az erzsébetvárosi Hunvald-ügy kapcsán bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel vádolták meg, mindenesetre pár évvel később az édesanyjával együtt bevásárolta magát a Dady Kft-be, így a Bosnyák téri ingatlan végül az ő tulajdonába került.

Ennek az ügynek sem lett következménye, Kovács-Csincsák László pedig 2014-től máig a Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft. ügyvezetője. Ez az önkormányzati cég felel többek közt a kerületi parkolásért is.

Az önkormányzati választásokhoz közeledve 2010-ben Weinek Leonárd akkori polgármester 2006 óta huszadik alkalommal terjesztette valamilyen formában a zuglói képviselő-testület elé, hogy világítsák át és tegyék hosszú távon is átláthatóvá a kerület vagyongazdálkodását. Az aktuális javaslat lényege az volt, hogy a Zuglói Vagyonkezelő hozzon nyilvánosságra minden ingatlanértékesítéssel és -felújítással kapcsolatos összesítést és szerződést, vagy önkormányzati cégként legalább végre az önkormányzat számára tegye megismerhetővé azokat.

A javaslatot a zuglói képviselő-testület pártállástól függetlenül egyhangúlag elutasította.

(Hamarosan magát Weineket is fiktív tanácsadói szerződésekkel kapcsolatos hűtlen kezeléssel vádolta meg az ügyészség, 2013-ban mentették fel jogerősen.)

Lehet, hogy a botrányok hatására, mindenesetre 2010-ben a Fidesz az önkormányzati és az országgyűlési választásokon is győzött a kerületben. Legközelebb csak 2014-ben, egy újabb helyi MSZP-győzelem után tűnik fel Tóth Csaba kerületi elnök a Vagyonkezelő körül. Tóth ebben az évben már egyéni képviselőként jutott be a Parlamentbe.

Az időközben szétszedett Vagyonkezelő egyik utódjának neve Zuglói Városgazdálkodási Zrt. lett. Ennek az élére tett Tóth Csaba helyi MSZP-elnökként személyi javaslatot: a cég vezérigazgatójának ifjabb Feigli Ferencet ajánlották a szocialisták.

Két erős ember az utcán és egy sógor a csúcson

Kitört a friss botrány. Ifjabb Feigli, akinek Baranyában voltak erős szocialista kötődései, 2011-ben a Fővárosi Közterület-fenntartó műszaki igazgatójaként érintett volt egy olyan géppark-csere közbeszerzésben, amelynek nyertesét a gyanú szerint előre, már a pályázati feltételek kiírásakor eldöntötték. Ráadásul az újonnan vásárolt gépek igen sűrűn meghibásodtak, a nyertes ajánlattevő pedig irreálisan rövid jótállási időt adott meg a szerződésben. Ezzel a vádak szerint több száz milliós kár érte az FKF-et.

A kétes közbeszerzésnél Feigli írta meg a műszaki paramétereket, és ő tett javaslatot az üzleti tartalomra is, valamint a végül egyetlen beérkező ajánlattételt elbíráló bizottság tagja is volt. A nyomozást később bizonyíték hiányában megszüntették. Addigra ifjabb Feiglit szakmai alkalmatlanságra hivatkozva már rég el is bocsátották az FKF-től.

Tóth Csaba hiába ragaszkodott hozzá, ifjabb Feigli Ferenc mint új zuglói városgazdálkodási vezérigazgató 2014-ben nem ment le sem a helyi Fidesz, sem a friss polgármester Karácsony Gergely torkán. Valahogy mégis lecsúszott viszont helyette Baracskai Gábor vezérigazgatói kinevezése. Pedig Baracskai a sógora Hajdú Flórián akkori szocialista alpolgármesternek, Tóth kerületi jobbkezének. (Hajdu Flórián és Baracskai Gábor máig a helyükön maradtak.)

Baracskai egy váratlan húzással ekkor saját hatáskörben kinevezte maga mellé vezérigazgató-helyettesnek ifjabb Feiglit, ám ez ismét politikai vihart kavart, és Feigli pár hét után inkább lemondott a tisztségéről.

Ifjabb Feigli Ferenc épp a CivilZuglót próbálja észhez téríteni egy önkormányzati választáson

Feigli a zuglói szocialisták érdekeit képviselő, erős utcai jelenléttel bíró ember volt kampányidőszakokban Czigle “Gotti” László rapper mellett. Ez utóbbit aztán okirathamisításért börtönbüntetésre ítélték.

De már megint előreszaladtunk. Róluk bővebben majd később.

Egymást savazó szocialista tényfeltárók, úton az Első Lépésekhez

A Tóth egyik régi, befolyásos szocialista mentorának tartott budapesti főpolgármester-helyettest, Hagyó Miklóst 2010-ben őrizetbe vették. Ennek kibontása sajnos végképp túlnőne a cikk keretein.

Mindenesetre Tóth Csaba kerületi elnökként az akkori hírek szerint 2010-re olyan mértékben a hozzá hű emberekkel töltötte fel a zuglói MSZP-t és a városvezetést, hogy az érdemi pozíciókból kiszoruló régi tagok maradéka is ellene fordult. Sőt páran azok közül is, akiket ő vitt be a pártba még a 2007-es tagbeléptetések során.

A két tábor kölcsönösen írt a másikról leleplező leveleket és e-maileket többek közt a Polgármesteri Hivatalnak, a helyi Fidesznek, megint a Vagyonkezelő SZDSZ-es vezetőjének, Bokor Istvánnak, és a sajtónak. Természetesen név nélkül. A “korrupció ellenes” álnéven tényfeltáró szerző Tóth ellenfeleinek ügyeit firtatta, az “sos.zuglo” nevű szerző pedig részletes kapcsolati térképet készített arról, hogy a Tóth Csaba környékén mozgó ügyvédek és tanácsadók milyen megrendeléseket kaptak az önkormányzattól.

Az újabb belharc közben Tóth először indult el egyéni képviselő-jelöltként a tavaszi országgyűlési választásokon, de a második fordulóban csak 33,73%-ot szerzett, és alulmaradt a fideszes Papcsák Ferenc 53,82%-ával szemben. Az országos MSZP-listára nem is került rá, az akkor még létező budapesti területi listán pedig a 9. helyet foglalta el.

Az őszi önkormányzati választásokon már biztosra ment: egyéniben nem indult, ám ő állt a zuglói kompenzációs MSZP-lista első helyén, be is jutott a képviselő-testüketbe. A szocialista pártot mellette például olyan jelöltek erősítették 2010-ben, mint a Vas megyéből plusz az Employers és az EMC cégekből már ismerős Menyhárt Bizsán, vagy a Bosnyák téri önkormányzati helyiséget végül közvetetten féláron megszerző, későbbi ZKNP-ügyvezető Kovács-Csincsák László. És a majdani alpolgármester Hajdu Flórián.

Tóth Csaba parlamenti képviselő új óvodai szekrényeket tekint meg 2021 nyarán. Balra Hajdu Flórián alpolgármester.

Hajdu nem csak alpolgármesteri pozícióba került később. Őt érte a megtiszteltetés, hogy az Employerses és EMC-s Funtig Zoltán ügyvéddel együtt 2012-ben létrehozza az Első Lépések Inkubátorház Alapítványt.

Ez az alapítvány kapott egy év múlva 111 millió forintos kölcsönt az Employers Kft.-től, amelynek korábban valószínűleg Tóth Csaba Tigris-1993 nevű cége adott pont 111 millliós kölcsönt. Az alapítvány 2013-ban meglepő módon épp 111 millióért vásárolta meg azt a fentebb tárgyalt budafoki gyártelepet, amelyre a körbekölcsönzés végén Tóth cégének lett vételi joga, és aminek ma körülbelül 500 millió forint az értéke.

Pont e mellett a gyártelep mellett birtokol egy kétszer akkora telket Sági László, akinek Tóthtal közös cégei a Leisztinger-féle Hunguest Hotelsnek dolgoztak a kétezres évek elején.

Éljen! 2011-ben Tóth Csaba végre országgyűlési képviselő is lett

2011-ben a szocialista Horváth Csaba lemondott az országgyűlési mandátumáról. A budapesti területi MSZP-listán Tóth Csaba következett utána, így nem közvetlenül Zuglóból megválasztva, de Tóth mégis beülhetett egy parlamenti székbe. A megüresedett önkormányzati képviselői helyet pedig Kovács-Csincsák László kapta meg.

Tóth Csaba végre bebizonyíthatta volna, hogy honatyaként és egyben kerületi MSZP-elnökként annyira sincs köze a zuglói önkormányzat ügyeihez, amennyire helyi pártelnökként volt.

Források:

https://mszp.hu/parttag/toth_csaba

https://index.hu/belfold/zuglo1222/

https://magyarnarancs.hu/belpol/leisztinger_tamas_palyakepe_-_i_a_kis_gomboc-53844

https://magyarnarancs.hu/belpol/leisztinger_tamas_palyakepe_-_ii_a_lathatatlan_ember-53392

https://www.origo.hu/itthon/20020226szabadlabon.html

https://index.hu/belfold/leitzug07/

http://valasz.hu/itthon/partreform-dont-a-toke-8879

https://korrupcioinfo.hu/mit-takar-az-inkubatorhaz/

https://index.hu/belfold/zuglev0109/

https://hvg.hu/itthon/20071126_zuglo_szocialistak_lemondasok

https://hvg.hu/itthon/20170220_Zugloi_idokozi_valasztas_varnai_toth_karacsony