Így semmizhet ki az ingatlanmaffia, ha nem figyelsz oda

Most induló cikk- és videósorozatunkban szeretnénk bemutatni, hogyan semmiznek ki és lehetetlenítenek el háztulajdonosokat. Az igazukért harcoló tulajdonosok a legtöbb esetben a választott képviselőktől és a hivataltól sem kapnak segítséget, sőt egyes esetekben összejátszás gyanúja is fennállhat. A rendőrség a tehetetlenség látszatát kelti, de egy esetleges panasztételkor be tud indulni a gépezet. Ehhez azonban az kell, hogy a károsult merjen magasabb szinten is bejelentést tenni. Utóbbi igaz az önkormányzatra és a kormányhivatalokra is. 

Amikor egy felső-kispesti lakos nagyjából 10 évvel ezelőtt megvásárolt egy kispesti családi házat, nem sejtette, hogy a remélt kertvárosi nyugalom helyett éveken át tartó kálvária veszi ezzel kezdetét. Akaratán kívül ugyanis egy teljesen szalonképtelen, a környékbelieket folyamatosan terrorizáló család mellé költözött be. Az első számú érintett és szenvedő fél azonban nem ő volt, hanem a szomszédban élő idős házaspár, akiknek a telke végében volt egy szinte értéktelen, csak az ott futó sínek felől megközelíthető, lakhatásra alkalmatlan sufni.

A kiszolgáltatottsággal való visszaélésről…

Ezt a rossz állapotban lévő, csatornázatlan építményt vásárolta meg 2 millió forintért egy ingatlankereskedő, majd abba beköltöztetett egy családot, akiknek az életvitele tökéletesen alkalmas volt a környéken lakók ellehetetlenítésére. Az ingatlankereskedő ezután “nyomás alá helyezte” a házaspárt, így próbálva rávenni őket, hogy járuljanak hozzá egy bejáró létesítéséhez, amely révén a beköltöztetett család átjárhat az ő ingatlanrészükön.

Ha ez megtörténik, valószínűleg az lett volna a folytatás, hogy kénytelenek nyomott áron eladni a főépületet magának a kereskedőnek, mivel a körülményeket látva más aligha venné meg. A kereskedő ezt követően kiköltözteti a szalonképtelen családot, így az ingatlan értéke újra megnő, és busás haszonnal adhat túl rajta. Végül bíróság mondta ki hosszas pereskedés után, hogy erre nem kötelesek, de a technika ettől függetlenül világosan kirajzolódott.

A fentebb említett, csak a sínek felől megközelíthető sufni

A módszer az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlantulajdonosokat fenyegeti, akiknek az ingatlanára valamilyen jogcímen lehetséges bejárási jogot szerezni. Ilyen lehet például, ha valaki megvásárolja a lakás feletti tetőtért, az alatta lévő szuterént, vagy épp a telken álló melléképületet. Ide költöztet be aztán az illető olyan életvitelű embereket, akik teljesen ellehetetlenítik mindenki másnak az életét.

Minden rászoruló ember csak egy figura a táblán

Egy másik esetben, ami történetünk szereplőjének a tudomására jutott, egy 30 millió forint értékű házzal rendelkező kispesti idős asszony adta el a padlását egy építkezési vállalkozónak, hogy abban egy lakást alakítsanak ki. A hölgy nagyon örült annak, hogy a padlásáért egy kis pénzhez jut, és még meg is oldódik az elöregedett tetőszerkezet okozta problémája, aminek felújítására neki nem volt lehetősége.

Az ígéret ellenére azonban nem indult el a tetőtér beépítése, hanem a padlást megvásárló vállalkozó egy összeférhetetlen családot telepített abba, akik – a padlás okán megszerzett bejárási joggal visszaélve – a hölgy udvarán élték olyan módon életüket, hogy azzal teljesen ellehetetlenítették őt: folyamatosan mulatoztak, hangoskodtak, az udvaron végezték dolgukat, és még hosszan lehetne sorolni.

Az idős nő hiába fordult a hatóságokhoz, ilyen cselekményeket nem tud meggátolni a jog. Mivel az asszony nem bírt így létezni, úgy döntött, inkább elköltözik, ám amikor megpróbálta eladni a megmaradt tulajdonrészét, nem talált rá vevőt a kialakított és mindenki számára szembetűnő körülmények miatt. Egyetlen érdeklődő maradt: a padlás megvásárlása miatt osztatlan közös tulajdonostárssá váló építkezési vállalkozó, aki adott még némi pénzt a házért. 

Egy másik trükk

A felső-kispesti lakos egyik barátja megörökölte egy ház tulajdonrészének a negyedét az egyik rokonától, de nem tudta, hogy az ingatlanon van nagyjából 100 ezer forint tartozás, ami később a kamatokkal együtt felhízott 600 ezer forintra. Emiatt a házat elárverezték, méghozzá az új tulajdonos tudta nélkül.

Hogy fordulhatott ez elő? A végrehajtási törvény értelmében a kiértesítést nem a lakcímnyilvántartás alapján, hanem a tulajdoni lapon lévő lakcím szerint kell végezni. Ha a kettő eltér, kimegy az értesítés a régi címre, néhány hét után úgy veszik, hogy a tulajdonos tudomásul vette (holott valójában meg se kapta a levelet), és elindul a végrehajtás.

Itt is egyetlen vállalkozó licitált a tulajdonrészre, ami az övé is lett kikiáltási áron. Kérdés, mihez kezd ezután: beköltöztet még valakit a szoba-konyhás házba, ami teljesen nem is az övé?

Mi lehet a megoldás?

A felső-kispesti lakos szerint a jelenlegi jogszabályokat alapul véve nagyon kevés lehetősége van annak, aki már áldozatul esett a fenti módszereknek, tehát beköltöztettek valakit az osztatlan közös tulajdonú telkén álló ingatlanba. A rendőrség mindezt rendszerint “szomszédvitának” minősíti és a jegyzőhöz irányítja az áldozatokat. A jegyző pedig széttárja a kezét, a birtokvédelmi eljárás keretében ugyanis nincs eszköze meggátolni a zaklató cselekményeket.

A fentebb említett idős házaspár végül úgy tudott kikeveredni a rémálomba illő történetből, hogy a sufniban élő szalonképtelen család feje előzetes letartóztatásba került egy csoportos lopási ügy miatt. Miután a klánvezér kikerült a képből, a csapat feloszlott: ment mindenki, amerre látott, és végre béke költözött a környékre. 

„Módosítani kellene a BTK-t, beletéve egy új bűncselekménytípust, mivel jelenleg a fentiek legfeljebb zaklatásnak minősülnek, amiért maximum 1 év szabadságvesztés szabható ki. Ráadásul a tételeket önállóan kezelik, így egyenként csak szabálysértésnek minősülnek. Ha egyben vizsgálnák őket, és minősítő körülménynek számítana, hogy a zaklatás célja az adott ingatlan piaci ár alatti megszerzése, jóval nagyobb eséllyel juthatnának elégtételhez a károsultak” – mondja a felső-kispesti lakos.

Ahogy a bevezetőben is írtuk, a későbbiekben a fenti ügyeket fogjuk részletesen bemutatni egy videósorozatban. 

Láng Dávid

Komment!
Ez is érdekelhet:
A II. kerületi képviselők vagyonnyilatkozatai is remekül megmutatják, miért értelmetlen az egész rendszer

Talán mindenki emlékszik a 99 Mozgalom adománygyűjtő dobozainak esetére, ahol egy elég abszurd vita alakult ki arról, hogy fizikailag belefér-e Read more

A gyász öt fázisa – avagy a HÉV-probléma és annak feloldása

Az alábbi írásban a gyász 5 fázisának segítségével bevezetlek titeket a csepeli tömegközlekedés problémáiba, terápiás jelleggel megkísérlek megbékélni a jelen Read more

Egymás szeme előtt kell levetkőzniük a betegeknek a Veszprémi Tüdőgondozóban

Tavaly tavasszal egy baráti üzenetváltás során mesélte egy fiatal lány passzivistánk, hogy épp ott ül a Veszprémi Tüdőgondozó női vetkőzőjében Read more

Parkolóként használják Baja legszebb terét – Mi lehetne a kompromisszumos megoldás?

Bajának van egy gyönyörű főtere, a Szentháromság tér, amit Közép-Európa legnagyobb nyílt terei között tartanak számon. A téren található a Read more