A gerillakertészkedéstől az illegális pártfinanszírozás feltárásáig

Gerillakertésznek álltam

Egyik kedvenc emlékem, amikor újonc képviselőként rutinból nekiálltunk gerillakertészkedni, és ehhez a II. kerületi Rendőrkapitányságnak is volt egy-két szava...

👩‍🌾 Aki egyszer gerillakertész lett, örökké az marad – kafkai párbeszéd a kerületi rendőrséggel:

Majdnem sikerült növénybűnözni a II. kerületben.

Gyanús nyomokat találtam az MLSZ öltözőfelújítása körül

Azóta az MLSZ új közbeszerzéssel, részletes műszaki tartalommal új ajánlatot tett. Az öltözőt felújították.

Ellenzékiként az önkormányzatban

A közszolgálatiság alapja a nyilvánosság és az ügyek menti közös munka – miért szokatlan és kvázi elítélendő mégis a hagyományos politikában az együttműködés és a kritika egy lapon?

Miből látom, hogy ez itt sem pártfüggő, oldalfüggő, hanem a hatalomgyakorlás megszokott módja: Milyen egy 21 fős, “ellenzéki” vezetésű Képviselő-testületben kisebbségben, két frakciótömb között önállóan, részletes mérlegelésre, kitartó munkára és az együttműködésre törekedve dolgozni? Mit is jelent pontosan ügyek mentén együttműködni, és hogyan esik ez sokszor az erőviszonyok, egyéni motivációk áldozatául?

  • cikkek a tapasztalataimról: (hamarosan)

Az, hogy az általam vállalt kísérlettel mire jutottam, jól tükrözi a civilség esélyeit a hazai önkormányzati politikában. Bár sokszor a magam kárára, egy elvhez sikerült hűnek maradnom: soha nem volt célom lenyomni a gyengébbet, megszégyeníteni, öncélúan hibáztatni a vezetést, a képviselőtársaimat, vagy a pártjaikat, csupán politikai pontszerzést remélve. Mindig fontosabb volt számomra, hogy egy ügy a közösségi értékrendem szerint jobb irányba menjen, mint az, hogy egy nem-szavazattal, tartózkodással és egy szónoklattal jól odaszúrjak egyet, hogy árthassak. Ezért az öncélú támadások helyett mindig hajlandó voltam extra munkát fektetni az utánajárásba, egyeztetésekbe, és csak végső esetben fogamaztam meg olyan kritikát, amitől azt reméltem, hogy egy következő alkalommal az átláthatóság, a részvételiség és az esélyegyenlőség szempontjait eleve mélyebben, átgondoltabban figyelembe veszik a hatalmat gyakorlók.

Civilség és politika – az érdekérvényesítést nem elfojtani, hanem tanítani kell

Ki emlékszik: mikor is tüntettünk utoljára az önkormányzatainkért? …

Hiszem, hogy mára a civil partnerségek, a közösségi részvétel a politikában nem egy középosztálybeli hóbort, és nem luxuskérdés, hanem az önkormányzatiság fennmaradásának egyetlen esélye. Partnerség lakosok és Önkormányzat között csak úgy lehetséges, ha a felek egyenlő esélyekkel, az információk birtokában, a folyamatok ismeretében vesznek részt egy együttműködésben. Azt gondolom, hogy az én utam tanulságos lehet bármelyik civil számára, aki úgy dönt, önkormányzati képviselő lesz. Ezért szívesen megosztom a tapasztalataimat, próbálkozásokat, sikereket és bénázásokat egyaránt, bárkivel. Ez a fajta közszolgálatiság része annak, amit vállaltam.

Szerintem érthető, miért számít ma szitokszónak az, hogy “párt” és “politikus”. Az is érthető, hogy kinek kedvez, ha a kommunikációban eltávolodik, elhatárolódik a pártjától, a politikusi jelzőktől: pl. annak, aki MSZP-s. Az is érthető, hogy kinek ártunk az ilyen trend-szerű elfedéssel: pl. a közösségnek.

A valóság az, hogy a kerületben jelenleg minden képviselő egy politikai párttól jön, a Polgármester és a helyettese pedig MSZP-s, és rajtam kívül mindenki valamilyen párt-frakciótömörülés tagja. Engem jobban aggaszt az, ha nem lehet látni, hogy ez pontosan mit jelent az ügyek alakulása szempontjából, mint ha a nyilvánosság értheti, hol milyen érdekek jelennek meg. Hiszen akkor tud érdemben beleszólni, ha látja. Ha ehelyett azt mondjuk, hogy “itt pártpolitikának helye nincsen”, akkor tulajdonképpen nem tudtunk meg semmit, mert azt sem tudjuk, hol ér véget a pártpolitika és hol kezdődik a “civilség”, amikor az önkormányzat kimondottan pártfrakciókból áll. Amikor pedig azt látni, hogy még ezen belül is megjelenik a kettős mérce (pl.: valami egyszer pártpolitikának minősül, egyszer meg nem), akkor végképp eltévedhetünk. Vagyis: elkezdjük azt hinni, hogy ez minket nem érint, és jól is van ez így. Nem ismerős ez valahonnan?

Jó volt megélnem azt, ahogy az ember képviselőként az egész kerület lakossága felé nyitott és felelős az ügyek felkarolásában. Ugyanakkor el tudom képzelni, hogy az én Kutyapártos értékrendem nem mindenkinek felel meg. Ez teljesen rendben van, hiszen miért is lenne másként szükség 21 fizetett képviselőre, köztük 4 alpolgármesterre a testületben, akik közül bármelyikőnkhöz ugyanúgy, minden megkötés nélkül fordulhat bármelyik lakos… Igen, a listás képviselőkhöz is! És igen, ez törvény adta jogunk.

Még is azt gondolom, hogy közérdekből fontos, hogy ne folytassak rejtőzködő politikát: hiszen, csak úgy tudjátok valóban ellenőrizni, mit csinál itt a pártom, és mit nem csinál, ha tudtok róla. Mivel rejtegetni valóm pedig nincs, ezért inkább bíztatok mindenkit arra, hogy ismerjék meg a prioritásainkat, azt, amit országosan felépítettünk, hogy élni tudjatok a lehetőségekkel, amiket pont a helyi közösségek számára ajánlunk fel minduntalan.

❌ Egy példa arra, amit nem csinál a pártom a kerületben: a Kutyapárt nem bérel soron kívül és áron alul önkormányzati ingatlant azért, hogy ott pártirodát üzemeltessen. Ez elég nagy hátrány nekünk – vagy bármelyik civilnek, aki szintén bérelt volna ott -, de én ezt erkölcsileg és jogilag is aggályosnak tartottam. Ezért próbáltam a többi párt képviselőjét is lebeszélni erről. Ezzel egyelőre csak azt értem el, hogy megkaptam a “kommunista” jelzőt, mást nem nagyon:

Hogyan csinálj önkormányzati ingatlanból áron alul pártirodát úgy, hogy ezt a civilek ne vegyék észre?

✅ Egy példa arra, amit csinál a pártom a kerületben: a Kétfarkú Kutya Népfőiskola ingyenes oktatási programunk igazgatójaként számtalan eseményt, előadásokat és foglalkozásokat szervezek. Nyáron például a II. kerületben is szerveztem kitelepüléseket a Mechwart ligetbe, érdekes előadásokkal és családi foglalkozásokkal. Erre a párt ad sátrakat, székeket, hangosítást, eszközöket, és egy kis költőpénzt, pl. agyagra és gyurmára, vagy a hüllősimogató előadás képeinek a nyomtatására, laminálására…

Komment!
Ez is érdekelhet:
Ajánlásgyűjtés a II. kerületben április 20. és május 4. között
Pultozás. Fotó: Juhász Veronika

Naptárba rendeztük, hogy mikor és hol találkozhatsz velünk az ajánlásgyűjtés (április 20. és május 4. között) időszakában a II. kerületben. Read more

Megnyílt a Bakáts Bunker! De most komolyan

Végre sikerült nekem is többször nyitni meg valamit, de ez a megnyitás már a végső!Hölgyeim és uraim, itt a tűzvédelmi Read more

Kutyapártosként az önkormányzatban
Veronika szeme

Hagyományostól eltérő tartalom - hogy a különcöknek is legyen képviselete 🙂

Tevékenységeim és céljaim

Bővülő összefoglaló a II. kerületi önkormányzati programomról, tevékenységeimről. Arra törekszem, hogy ezek akkor is tudjanak folytatódni, ha én már nem Read more