Választókerületek Kispesten: többet ér egy lakótelepi szavazat, mint egy kertvárosi, de a jegyző nem tesz semmit

November 30-án lejárt a határidő, a 10 ezer főnél nagyobb településeknek nyilvánosságra kellett hozniuk a választókerületi beosztásokat a 2024-es önkormányzati választásokra. Ebbe beletartozik minden fővárosi kerület, így eme írás témája, a XIX. kerület is.

Elmondhatjuk, hogy kerületünkben ismét érvényben maradt a még 2014-ben bevezetett választókerületi struktúra. Na de miért is probléma ez?

A XIX. kerületben csak a választójoggal rendelkező polgárok száma ezalatt a 10 év alatt közel 5000 fővel csökkent. A csökkenés azonban nem egyenletes. Kimutatható a szavazóköri adatokból, hogy a lakótelepeken gyorsabban fogy a lakosság, mint a kertvárosi övezetekben. Ez ahhoz vezet, hogy a 2014-ben kialakított struktúra arányossági szempontból mára felborult, és a választókerületek választópolgárainak számaiban súlyos eltérések alakultak ki. Ennek eredményeképpen bizonyos választópolgárok szavazatai jelentősen többet érnek, mint másoké.

Hogyan is kellene a választókerületeknek kinézniük?

A 2013. évi XXXVI. törvény szerint a választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy azok

összefüggő területet alkossanak (ezzel nincsen probléma)
A központi névjegyzék alapján választásra jogosultak száma megközelítőleg azonos legyen.

A választókerületekben élő választásra jogosultak számának alapvetően az átlagtól maximum 15%-kal lehet eltérnie a jogszabály alapján, de az 5%-nál magasabb eltérések csak indoklással fogadhatóak el. (Ez az 5%-os szabály alapvetően egy túlzó szabály, sokszor teljesen lehetetlen értelmes választókerületeket rajzolni ilyen alacsony korláttal, egy 10%-os korlát sokkal realisztikusabb lenne a magyar választási rendszerben.) A 2014-ben bevezetett rendszer ennek bevezetésekor meg is felelt:

Azt azonban érdemes hozzátenni, hogy már ekkor is észlelhető az a jelenség, hogy a lakótelepen kialakított választókerületek (1, 2, 3, 5, 6 és 7) lakosszáma alacsonyabb, mint a kertvárosi (4, 8, 9, 10, 11 és 12) választókerületeké. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lakótelepen darabszámra kevesebb szavazatra van szükség ahhoz, hogy valaki egyéni mandátumot szerezzen, mint a kertvárosban. Ez (egy szoros választási eredmény esetén) előny azoknak a jelölőszervezeteknek, akiknek a támogatottságuk inkább a lakótelepi részeken magas, míg a kertvárosban alacsonyabb.

Az aránytalanság mértéke 2014 óta egyre inkább nő, és egyre nagyobb előnyben lehet egy olyan jelölőszervezet, amelynek támogatottsága jobban koncentrálódik a lakótelepre, míg a kertvárosban erős pártok hátránya egyre nő.

10 évvel később, 2024-ben már találunk olyan választókerületet, amelyik több mint 15%-kal tér el az átlagtól, emellett pedig eljutottunk arra a pontra, hogy a 12-ből 7 választókerület is 10% fölötti eltérést produkál, és mindössze a nyolcas választókerület felel meg az elméletileg célul kitűzött 5%-nak.

Itt van például a 2019-es önkormányzati választáson a 2 legerősebb jelölőszervezet választókerületi jelöltjeinek az eredményei:

Pirossal jelöltem a lakótelepi, zölddel a kertvárosi választókerületeket.

TEVK	Momentum-DK-MSZP-P	Fidesz-KDNP
Lakótelepi átlag	51,61%	35,87%
Kertvárosi átlag	49,14%	39,22%

Látható, hogy a Fidesz-KDNP jelöltjei kimutathatóan jobban teljesítettek a kertvárosi választókerületekben, mint a lakótelepeken. Természetesen, mivel a két jelölőszervezet között nagy volt a különbség, így a választókerületi struktúra ezúttal nem befolyásolta az eredményeket. Emellett egyéb torzítások is bejátszhatnak választókerületenként (pl. a nyolcas körzetben jó eredményt elérő LMP-s jelölt, vagy a hetes körzetben az „összefogás jelöltjére messzemenőkig hasonlító személyről” a választás előtt nem sokkal kikerülő videó). Egy szoros eredménynél azonban abszolút lehetséges, hogy az összefogott ellenzék (vagy bármilyen, a lakótelepi körzetekben jobban szereplő szervezet) többséget tudna teremteni akkor is, ha összességében kevesebb szavazatot kap ellenfelénél.

Mekkora a torzítás?

A hat, döntően lakótelepi körzet választópolgárainak száma: 20291 fő. Ez azt jelenti, hogy itt átlagosan 3381 szavazónak van egy képviselője a közgyűlésben. A másik hat, döntően kertvárosi körzet választópolgárainak száma: 24914 fő. Ez azt jelenti, hogy itt átlagosan 4152 szavazónak van egy képviselője a közgyűlésben. Mivel a lakótelepi részeken kevesebb szavazópolgár él, ott egy szavazat nagyobb eséllyel befolyásolja a végeredményt, mint a kertvárosi részeken. Egyszerűen megfogalmazva: egy lakótelepi szavazat többet ér, mint egy kertvárosi.

A 2019-es eredmények vizsgálatánál láthattuk, hogy ez különösen rosszul érinti a városvezetés első számú ellenfelét, a Fidesz-KDNP-t. (Na nem kell, hogy nagyon vérezzen a szívünk értük, más településeken ők is előszeretettel élnek ezzel a módszerrel.)

Jogilag ez rendben van?

Idézem a 2013. évi XXXVI. törvényt a választási eljárásról:

„Az egyéni választókerületek kialakításakor az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma a településen egy egyéni választókerületre jutó választásra jogosultak számtani átlagától – a településszerkezeti, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra figyelemmel – legfeljebb tizenöt százalékkal térhet el.”

Tehát a választókerületeknek maximum 15%-kal térhetnének el az átlagtól. Ez a 10-es választókerület esetében sérül. Ugyanakkor a törvény tartalmaz egy ilyen részletet is:

„A helyi választási iroda vezetője az általános választást megelőző évben november 30-ig módosítja a választókerületi beosztást, ha
a) a település lakosainak száma tízezer fölé emelkedik vagy megváltozik az egyéni választókerületek száma,
b) valamelyik egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma a településen egy egyéni választókerületre jutó választásra jogosultak számának átlagától való eltérése meghaladja a húsz százalékot.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a választókerületeknek a 15%-os szabálynak meg kell felelni, azonban csak akkor kell őket újrarajzolni, ha már a 20%-ot is átlépték. Tehát a XIX. kerületi Helyi Választási Iroda vezetője gyakorlatilag nem szegte meg a törvényt, amikor érvényben hagyta a régi választókerületi beosztást.

Én talán inkább úgy fogalmaznék, hogy a választókerületi határok a jogszabálynak megfelelnek, a jogszabály szellemiségének nem.

Ferancz Norbert

Komment!