A lejáratásra és karaktergyilkosságra szakosodott online portálok, névtelen blogok Eger közéletében sem számítanak ismeretlen jelenségnek. Céljuk világos: egy-egy pártot vagy közszereplőt közvetlenül vagy burkolt utalásokkal támadni – többnyire olyan sejtetésekkel, vádakkal, amelyek tényszerű alapja aligha igazolható, viszont a politikai hasznosság mércéjével jól mérhető. Az efféle írások kettős célt szolgálhatnak: egyrészt nyomás alá helyezik a kiszemelt személyt, másrészt igyekeznek hitelteleníteni a közéleti szerepvállalását. Ha a választópolgár fejében kétely ébred, ha elbizonytalanodik, a propaganda művelői már fél sikerként könyvelhetik el.

Sokszor azonban a közvélemény számára rejtve marad, hogy kik állhatnak a színfalak mögött. Ami látható, az a végeredmény: egy politikai és hatalmi szempontokhoz igazodó narratíva. Az alábbi történetben ugyanakkor egy közismert, a helyi közéletben aktív szereplő neve is felmerül a propaganda hasábjaival kapcsolatban. Úgy tűnik, a Fidesznek elfogytak Egerben a propagandistái: a volt egri jobbikos polgármester sajtósa fizetett hirdetésekben igyekszik a kormánypárt javára tenni.

Akik közelebbről figyelemmel kísérik Eger közéletét, azoknak aligha kell felidézni azokat az időket, amikor a városi médiumok rendre olyan tartalmakat közöltek, amelyek inkább politikai szándékot tükröztek, semmint a tájékoztatás szigorú követelményét. Az elmúlt öt évben, amikor elméletileg az ellenzék kétharmados városi többsége teremthetett volna más közéleti klímát, inkább a névtelen szerzők által létrehozott, lejáratónak tekinthető blogok elszaporodásának lehettünk tanúi.

Egerben három olyan hírportál működik, amelyek mögött ismert szerkesztői háttér áll. Ez a három az Eger Hírek, amely nyíltan a Fidesz kommunikációs érdekeit képviseli; a HEOL, amely a KESMA-birodalom része; valamint az egyetlen nem kormánypárti orgánum, az Egri Ügyek. Közös bennük, hogy hosszú évek alatt beágyazódtak a helyi közéletbe, és nem szorulnak arra, hogy fizetett hirdetésekkel próbálják mesterségesen fenntartani a láthatóságukat.

Az előző ciklusban két olyan portál is született, amelyek nem rejtették véka alá politikai kötődésüket: az Egripost, amely a volt polgármester, Mirkóczki Ádám vezette választási listát támogatta; valamint a történetünkben is szereplő egykori Egerinfo, amely ma Egri Válasz néven működik. Ez utóbbi pályafutása jól illusztrálja, miként képes egy médium igazodni az aktuális politikai viszonyokhoz. Viszont szemben a három ismert hírportállal, az Egri Válasz identitása mindmáig kevésbé egyértelmű.

Egri politikai szereplőként jól tudom, hogy az Egri Válasz sajátos módon értelmezi a sajtó jelenlét fogalmát: ritkán látni őket sajtótájékoztatókon, nem szoktak kérdéseket feltenni, és nem keresnek közvetlen kapcsolatot a közéleti szereplőkkel. Kivételt azok képezhetnek, akiket éppen kedvező fényben tüntetnek fel, miközben másokról megalapozatlan, és erősen negatívan befolyásoló írások születnek.

Az oldal impresszumában ugyan feltűnik egy név: Mihály Péter, egyéni vállalkozó, aki fotósként és videós tartalomgyártóként ismert. Az oldalon megjelenő írások szerzői nem beazonosíthatók, az impresszumban Mihály Péter vállalkozó neve szerepel, de nem szerkesztőként, továbbá az NMHH nyilvános adatbázisában sem található nyoma annak, hogy a portál sajtótermékként regisztrálva lenne.

Az Egri Válasz (korábban Egerinfo) története lényegében négy korszakra bontható.

1. Születésekor, Egerinfo néven, a 2019-es önkormányzati választások után, a győztes ellenzéki összefogást és annak polgármesterét szolgálta kommunikációs fedezettel. Az ellenzéki egység felbomlása után az oldal tartalmai markánsan átalakultak, és a volt polgármestert, illetve szövetségeseit kezdték el bírálni.

2. Amikor azonban ez az ellenzéki egység felbomlott, és az ellenzék egy része a Fidesz-frakcióval együttműködve próbálta többségben irányítani a várost a polgármesterrel szemben, az oldal tartalmai is 180 fokos fordulatot vettek, immár a volt polgármestert és megmaradt szövetségesei váltak célponttá.

3. Az Egerinfo nevet levetkőzve Egri Válasz néven folytatta működését, de a logika változatlan maradt, továbbra is kemény hangvételű cikkek és vélemények sora jelent meg a polgármester és az ő listáján induló szereplők ellen. A kampányidőszakban ugyanakkor az oldal igyekezett kedvező fényben feltüntetni egy lista nélküli, független polgármesterjelöltet, Tarsoly Józsefet, valamint három képviselőjelöltet – Lájer Krisztiánt (egykori Jobbik), Bódi Zsoltot (ex-Fidesz–KDNP) és Kovács Cs. Tamást (szintén ex-Fidesz–KDNP) –, mintha e mögött egyfajta új politikai konstrukció kikísérletezése húzódott volna, ami sosem lett teljes.

4. A jelenlegi korszak már egyértelműen a tavalyi választások utáni erőviszonyokat tükrözi. Amióta a Fidesz visszaszerezte a város vezetését, az Egri Válasz szinte kritikátlanul közli Vágner Ákos és csapatának megszólalásait, sőt, nem egyszer még túl is teljesíti a hivatalos kommunikációt: védi, magyarázza, színesíti, reklámozza a döntéseiket. Ugyanakkor a lejáratás és hiteltelenítés gyakorlata sem múlt el, és ezen írások visszatérő célpontja immár döntőrészt a személyem.

Ha a mellékelt képeken észrevette az olvasó, mindezeket a korszakokat valójában nem az impresszumban feltüntetett fotós vállalkozó kapcsolja össze, hanem egy telefonszám, amely rendre felbukkan a propagandacikkek fizetett hirdetéseinek adatlapján. A bizonyos telefonszám Hajnády Kristóf Endréhez köthető, aki Eger közéletében korántsem ismeretlen szereplő. Úgy tűnik, „karrierje” szinte tökéletes szinkronban rajzolódik ki az ominózus hírportál történetével.

Hajnády pályáját képviselői asszisztensként kezdte az Országgyűlésben, a jobbikos Mirkóczki Ádám oldalán. A 2019-es önkormányzati választások összellenzéki kampányában is jelentős háttérszerepet játszott. 2019 végén polgármesteri referensi tisztséget kapott, egészen 2021 elejéig. Ezután elkerült, rövid ideig Jakab Péter országgyűlési képviselő mellé csapódott, ahol egy szerencsétlenül sikerült budapesti autóbaleset tett pontot a Jakab-korszak végére. Ezt követően újból Eger polgármesteri hivatalába került sajtóreferensként, ám 2022-ben, az országgyűlési választásokat követően ez a pozíciója is megszűnt.

Ezen időszak alatt Egerben javában dúltak a belpolitikai harcok: a polgármester és szűkebb köre állt szemben a Fidesszel, tandemben az ellenzéki frakcióval. Ebben a zavaros közegben Hajnády egészen 2023 elejéig nem tűnt fel önkormányzati intézményben vagy cégnél, majd 2023. elején kommunikációs munkatársként felvételt nyert az EVAT Zrt.-hez – ahhoz a városi céghez, amely mintegy hárommilliárdos költségvetéssel működik, és amelynek igazgatóságát a Fidesz és az ellenzék közösen állította össze. Hajnády mellett sajtós munkatársként Gay Krisztina is felvételt nyert, aki korábban a fideszes polgármester, Habis László idején a helyi televízió ügyvezetői pozícióját töltötte be.

Ekkor érte el a város a politika mélypontját, amikor is valamennyi döntés az egymással szembenálló szereplők kénye-kedvének, pillanatnyi szövetségeinek és taktikai manővereinek vált martalékává. Ebben a közegben vált az Egerinfo, majd Egri Válasz is dinamikusabb szereplővé, anonim írásaival, vélt vagy valós, torzított, manipulált cikkeivel próbálta aktívan befolyásolni a politikai játszmák hangulatát.

Hajnády pályafutása ezt követően is folytatódott. A választások után megszűnt ugyan a szerződése az EVAT-nál, azonban rövid időn belül, 2024 októberében – amikor a Fidesz visszaszerezte a város vezetését – novembertől ismét az EVAT alkalmazásában állt. Ekkor már az új igazgató mellett kapott feladatot, aki korábban a város jegyzőjeként dolgozott. Jelenleg is élő szerződéssel rendelkezik, előbb belső koordinációs referensként, majd igazgatási koordinátorként.

Az Egri Válaszon ekkor kezdenek el megjelenni a rólam szóló kritikus tartalmak. Legutóbb például egy olyan cikk jelent meg, amelyben azt firtatta, hogy a Kepes Központban megsemmisített fogadópult – a kortárs műalkotásként számontartott műtárgy – azért eshetett áldozatul, mert annak idején nem történt meg a megfelelő leltározása az én felelősségemmel összefüggésben. Azért még az Origón is sikerül ennél nívósabb lejáratásokat összehozni az illetékeseknek.

A Meta hirdetéstárában minden olyan fizetett hirdetésnél, amely társadalmi, választási vagy politikai témához kapcsolódik, a hirdetőnek kötelezően meg kell adnia többek között a telefonszámát is. Ez nyilvános adat, tehát bárki, aki rászánja az idejét, böngészheti a hirdetéseket. Láthatja a tartalmukat, időpontjukat, elérésüket, a rájuk költött összegeket. És ha elég kitartóan végigmegy rajtuk, egy dologban biztosan nem fog hibázni: újra és újra ugyanazzal a telefonszámmal találkozik. Ez pedig rendre Hajnády Kristóf elérhetősége.

A nyilvánosan elérhető adatok szerint tehát a hirdetésekhez kapcsolódó telefonszám hosszú évek óta következetesen jelenik meg különböző kampányok és oldalak hirdetéseinél. Ezek összefüggésében rajzolódik ki, hogy Hajnády aktív szerepet játszhatott és játszhat továbbra is a felbukkanó online tartalmakban. Hajnády pályafutása akár évekre visszakövethető: ugyanez a szám megtalálható a 2019-es választásokon indult Egységben a Városért Egyesület (a 2019-es összellenzéki lista) hirdetéseiben, Mirkóczki Ádám és Jakab Péter tartalmaiban, az Egerinfo, majd az Egri Válasz hirdetéseiben, a Tarsoly Józsefről szóló cikkek hirdetéseiben, valamint már az EVAT egyik fizetett hirdetésében is, ráadásul Hajnády mint korábbi, Jobbik választókerületi elnökként megjelent hirdetésében.

A bizonyosság teljességéhez hozzátartozik, hogy ugyanez a telefonszám Hajnády korábbi hivatalos elérhetőségei között is szerepelt – a polgármesteri hivataltól az EVAT vagyonkezelő cégig – egészen napjainkig. Említést érdemel egy, a tavalyi választások idején a jelölteknek – így nekem is – megküldött médiaajánlat is az Egri Választól. A dokumentum bár Mihály Péter neve szerepelt, ugyanakkor a fájl szerkesztőjeként Hajnády Kristóf Endre jelenik meg.

A közfeladatot ellátó szervek munkavállalóinak munkabére közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. Hajnády jelenlegi bruttó fizetése 495,000 forint. Persze, az impresszumban szereplő Mihály Péter egyéni vállalkozó is korábban különböző nagyságrendű összegekben számlázott az EVAT cégnek, független újságírói tevékenységért, fotózásért, reklámtevékenységekért.

A teljes átláthatóság érdekében rögzítem, hogy jómagam politikai szereplőként ismerem Hajnády Kristófot, illetve tevékenységeit, egy időben tartottunk bizonyos kommunikációs kapcsolatot. Hajnády főként abban volt érdekelt, hogy bizonyos politikai változások bekövetkezzenek. Ebből fakadóan igyekezett bevonni engem is bizonyos kampánytevékenységekbe, például a független jelöltek – Tarsoly József, Lájer Krisztián, Bódi Zsolt és Kovács Cs. Tamás – mellett való indulásba. Egy alkalommal arra kért, hogy fontoljam meg a visszalépést Tarsoly József polgármesterjelölt javára.

Utolsó előtti beszélgetésünk alkalmával, tavaly év végén (még az előtt, hogy újra pozíciót kapott volna az EVAT vagyonkezelő cégnél), Hajnády arra kért, hogy segítsek a jelentkezésben a XII. kerületi, Kovács Gergő által vezetett önkormányzathoz, miután a hivatal sajtós munkatárs álláshirdetést tett közzé. Ebben a helyzetben se nem kezeskedtem érte, sem nem akadályoztam, csupán azt tanácsoltam, hogy küldje el a jelentkezését.

Tavaly október óta már képviselőként igyekszem bemutatni az egri Fidesz intézkedéseinek és döntéseinek következményeit, valamint nyilvánosságra hozni azokat az információkat, amelyeket a városvezetés kevésbé, vagy egyáltalán nem ismertetett a lakossággal. Ennek során a városvezetés és Hajnády hivatalos munkahelye is többször került elemzésre. Emiatt valószínű, hogy tevékenységem kockázatos Hajnády számára, ahogyan más, a kormánypárthoz köthető szereplők számára is, pusztán a problémák feltárása miatt.

Ez a történet azonban nem személyes történet, hanem közügy. Az, hogy egy városi cég, amely többmilliárdos költségvetéssel gazdálkodik, milyen módon kommunikálhat közvetlenül vagy közvetetten, milyen hirdetéseket futtahatt, és ezek a hirdetések milyen politikai kontextusban jelenhetnek meg, teljes mértékben közügy. A korábbi vagy éppen aktív közéleti szereplők tevékenysége, különösen, ha közpénzből finanszírozott munkakörük is van, a nyilvánosság az, ami biztosítja a demokratikus ellenőrzést. 

Névtelen szerzők, és a propagandaoldalak tevékenysége aligha foglalkoztatna. Ugyanakkor amikor konkrét nyomásgyakorlás, fenyegetés vagy jogszerűtlen befolyásolás ér engem, vagy bármely megválasztott képviselőt, vagy éppen bárkit, akkor világos határvonalat kell húzni. A történet súlyossága felveti a kérdést, hogy az érintett vagyonkezelő cégnél betöltött igazgatási koordinátori feladatokat ténylegesen ellátják-e, és miként működik az önkormányzati cég maga a valóságban. A közpénzzel gazdálkodó szervezetek esetében az átláthatóság és a közérdekhez való lojalitás elengedhetetlen. A jelen ügyben a közérdek vizsgálata során informális erőfölényre és politikai célú befolyásolásra utaló jelenségek figyelhetők meg.

És amikor ilyen jellegű nyomásgyakorlás vagy fenyegetés történik egy város közéletében, bármely érintett számára komoly kockázatot jelenthet, és potenciálisan megágyazhat olyan végzetes tragédiáknak is, mint például legutóbb Hódmezővásárhelyen.

Domán Dániel

önkormányzati képviselő, Eger