Zöldfelületen parkolás és annak kérdései – Zugló parkol, 2. rész

A „Zugló parkol” második részében a parkolás kérdéskörének egy speciális területét néztem meg jobban, ez pedig a zöldfelületen parkolás. Kiemelten fontos a városi környezet élhetően tartása és az egyre drasztikusabban jelentkező klímaváltozás hatásainak enyhítése. Ennek eredményességében nagyon fontos szerepe van a kerület zöldfelületeinek, amiket fenn kell tartani, meg kell őrizni és lehetőség szerint bővíteni, fejleszteni is.

A zöldfelületen parkolás egy nagyon speciális tevékenység, ami a szankcionálást és a szabályozást illeti, emiatt gyakran felmerülő konfliktusforrás. Igyekeztem ebben a bejegyzésben a lehető legrészletesebben, de még emészthetően megírni, hogy mit takar a fogalom, mik a főbb szabályozók, mire kell odafigyelni és milyen megoldások vannak ennek kordában tartására.

1. Mit is jelent pontosan a zöldfelületen parkolás?

A kérdésre a válasz nem olyan egyszerű, mint gondolnánk. Ebben a kérdésben ugyanis nem csak az önkormányzat által alkotott rendelet a mérvadó, hanem a KRESZ is. A zöldfelületen parkolás egyezményes definíciója még nem született meg, több jogszabály és egyéb szabályozó is különböző módon hivatkozik erre, így nem csoda, hogy a parkolást felügyelő és a szabálytalanságokat szankcionáló szervek munkatársai, illetve az autósok között ez egy folyamatos konfliktusforrás. Univerzális igazságot én sem fogok tudni tenni, de a Zuglóban érvényes – hivatkozási alapul szolgáló – szabályokat igyekszem egyszerűen, de részletesen leírni.

Zuglóban az ilyen és ehhez hasonló eseteket a 22/2020. (VI. 9.) önkormányzati rendelet, vagyis a közterület-rendelet és a 5/2018 (VI.18.) önkormányzati rendelet (másnéven közösségi együttélés szabályairól szóló rendelet) szabályozza. Ezeknek a rendeletnek négy olyan szakasza van, ami a téma szempontjából releváns:

közterület-rendelet 3. § 3. pontja, amely a közterület definícióját tartalmazza: az Önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közútként, közparkként nyilvántartott, továbbá a közútnak, közparknak nem minősülő magánterületnek az önkormányzat tulajdonában álló, a közforgalom számára megnyitott része.
közterület-rendelet 1. § e) pontja alapján zöldfelület: állandóan vagy időszakosan növényzettel borított, biológiailag aktív terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg, kivéve a – jármű közlekedésére szabadon tartott, eredeti termőtalajú, vagy ahhoz hasonló anyagú – földútnak minősülő utat.
közterület-rendelet 9. § n) pontja alapján, a közterület a rendeltetésétől eltérő célból olyan tevékenységekre nem használható, amely a növényzet és a zöldfelületek egyéb elemeinek megrongálódásához, elpusztulásához, károsodásához, fejlődésének megakadályozásához vezethet, vagy azokat veszélyezteti.
közösségi együttélés szabályairól szóló rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja azt mondja ki, hogy szabályszegésnek számít, ha valaki olyan közterület részt használ és olyan módon, amelyre nem adható ki közterülethasználati hozzájárulás – ebbe a kategóriába tartozik a zöldfelületre parkolás is.

Ezek alapján azt gondolhatnánk, hogy egyértelmű, mi az a zöldfelületen parkolás, de mégsem. Ugyanis a KRESZ más fogalmakat használ, és hogy ne legyen egyszerű az életünk, a KRESZ rendőrségi jogértelmezése – amelyet a közterület-felügyelők szintén kötelesek figyelembe venni a helyszíni bírságok és egyéb szankciók kiszabása során – bizonyos esetekben megengedőbb.

Itt értem azt, hogy ha egy járdaszegély mellett már kipusztult a zöldfelület és az idők során természetessé vált az ott lakók és arra közlekedők számára, hogy felállnak a járdaszegélyre (és nincs kihelyezve sem tiltótábla, sem parkolásgátló elem), akkor az nem minden esetben büntethető. Mégpedig azért nem, mert ha megszűnt ott a zöldfelület – és csak sár meg por van, mert elparkolták – akkor azt már károsítani sem lehet tovább.

Ha kavicsos vagy murvás borítással állunk szemben (ahol már jó ideje mondjuk kipusztult a fű és a zöld), akkor a ZÖR válasza alapján „ez nem ütköztethető a KRESZ előírásaiba”, de ezzel nincs vége: „Továbbá, mivel egy szándékoltan kavicsborítású területrészen áll a gépjármű, az Önkormányzat közterület-használati rendeletének 9. § n) pontja szerinti zöldfelület-károsító parkolás sem valósulhat meg”. Ez azt jelenti, hogy aki ilyen módon, egy ilyen területet parkolásra használ, nem sérti meg sem a KRESZ rendelkezéseit és az önkormányzat rendeletét sem. Ez akkor különösen problémás és balesetveszélyes, ha a közelben esetleg egy intézmény, játszótér, kutyafuttató vagy bármilyen olyan épület vagy létesítmény van, ami nap mint nap nagy gyalogosforgalmat generál. Adódik a kérdés, hogy ilyenkor mit lehet tenni?

A Rendészet vezetője – egy a következő részben részletesen bemutatott helyszín tekintetében – arról tájékoztatott, hogy a hozzájuk beérkező lakossági panaszok és az ő helyszíni szemléjük is abba az irányba mutat, hogy ilyen esetben hosszabb-rövidebb szakaszokon (helyszíntől és adottságoktól függően) parkolásgátló elemeket kell kihelyezni, tehát fizikai akadályt kell képezni, hogy ott ne tudjanak autóval megállni.

Természetesen jogos igény az autósok részéről, ha már ilyen intézkedés készül, akkor az önkormányzat vagy annak illetékes szerve nyújtson erről időben tájékoztatást. Ennek véleményem szerin a helyszíni tájékoztatás (plakát, tábla stb.) mellett minden platformon és lehetséges módon meg kell történnie: jelenjen meg a Zuglói Lapok nyomtatott és online felületein, az önkormányzat honlapján, a parkolási cég (ZKNP) és a ZÖR online felületein is. Ezen tájékoztatás optimális időbeli kezdetéről és időtartamáról lehet a helyszín és annak adottságai tekintetében eltérő módszereket alkalmazni, de legalább 1-2 héttel a kivitelezés tervezett kezdése előtt el kell kezdeni és egészen a megvalósulásig fent is kell tartani a kommunikációt.

2. Parkolásgátlás és zöldfelületek védelme – Mit és hogyan tesz, illetve tehet az önkormányzat?

2024. októberében kezdtük el a munkát a zuglói testületben, és szerencsénkre egyből lakossági megkereséseket kaptunk, amelyeknek a száma mai napig növekszik. 2025. januárban néztük át részletesebben, hogy ezek milyen témákban érkeztek, a lista elején pedig a parkolás és a zöldfelületen parkolás kérdése szerepelt. Emiatt közadat-igényléssel fordultunk a Jegyzőhöz, amelyben a zöldfelületen parkolás jogszabályi kereteiről és a konkrét, mindennapi gyakorlatokról kértünk tájékoztatást.

A jegyző válaszában azt közölte – a teljes válaszlevél a cikk végén lévő dokumentumok között található –, hogy a kerület teljes területén előre tervezett módon végzik parkolásgátló elemek (ún. pollerek) kihelyezését. Ezeknek az elemeknek a kihelyezésénél figyelembe veszik a Zuglói Önkormányzati Rendészet (ZÖR) helyszíni ellenőrzéseiről beérkező információkat is. A mindennapi gyakorlat része az is – ami még nekem is új infó volt –, hogy a zöldfelületen parkolás megakadályozását célzó parkolásgátló elemek kihelyezését megelőzően kérni kell egy forgalomtechnikai véleményt a Budapest Közúttól, és ennek függvénye az, hogy megvalósul-e az adott helyszínen a parkolásgátló elemek kihelyezése. Nyilván emiatt ez a folyamat sem olyan gyors, mint azt szeretnénk.

Ugyanakkor érdekes tény, hogy a Főmérnökség augusztus 15-én arról tájékoztatott, hogy az idei évben kimondottan zöldfelületek védelme érdekében egyetlen egy helyszínen sem történt parkolásgátlás. 22 helyszín van, amelyekre elkészült a „pollerezési terv”, amit benyújtottak a Budapest Közútnak. Ezzel még nincs vége, a helyzet tovább bonyolódik. Ha a Budapest Közút jóváhagyta a tervet, akkor az Önkormányzat megbízza a saját cégét, a Zuglói Zrt-t egy eseti megállapodással (megbízási szerződés), hogy a munkát elvégezze.

Tehát a helyzet a következő:

Több mint 7 hónap alatt nem történt parkolásgátlás zöldfelületek védelme érdekében, forgalomtechnikai okból is csak kevés helyen.
Nincsenek meg az ehhez szükséges forgalomtechnikai vélemények, és még a kivitelezésre történő eseti megállapodás sem született meg.
Mindez annak ellenére, hogy a jegyzői tájékoztatás alapján ez a munka folyamatos és tervezett, sőt még a költségvetésben is van rá forrás allokálva.

Úgy gondolom, a fentiek megmutatják, hogy van még hova fejlődni ezen a területen. Igazságtalan sem akarok lenni, mivel teljesen világos, hogy a Budapest Közút felé nagy a kitettség, hiszen nekik kell véleményezni ezeket a terveket (és ennek az átfutási idejére nincs a Zuglói Önkormányzatnak ráhatása), amelyeknek az elkészítése szintén munkaigényes és erőforrásokat emészt fel a hivatali dolgozók részéről.

Ellenben több mint 7 hónap alatt már kellett volna legalább részben valamilyen előrelépést produkálni, különösen úgy, hogy a ciklus elején, tavaly októberben az új városvezetés a környezetvédelmet látványosan a zászlajára tűzte egy Klíma- és Környezetvédelmi Bizottság létrehozásával. Nagyon jó lenne, ha a bizottság valamilyen módon foglalkozna ezzel a problémakörrel, ami rengeteg konfliktust szül és nem utolsó sorban kulcsfontosságú a megmaradt zöldfelületek megőrzése szempontjából.

Igaz, ennek a bizottságnak a jogkörei elég szűkösek, hiszen gyakorlatilag csak a környezetvédelmi alap szétosztásáról dönt, minden más ügyben szinte csak véleményezési joga van. Mi szerettük volna, ha már létrejön ez a bizottság, akkor kapjon valódi jogköröket, de akkor az erre irányuló módosító javaslatomat nem támogatták. A Városfejlesztési bizottság a másik szakmai szerv az önkormányzatnál, amelynek széles döntési jogköre van erre a problémára kiterjedően is, ugyanakkor ott sem volt semmilyen ezzel kapcsolatos döntés vagy előterjesztés napirenden a ciklus kezdete óta.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy na jó, de akkor mire költi az önkormányzat a parkolásgátlási munkálatokra szánt pénzt? Erre a kérdésre a Főmérnökség válaszából fogok idézni (a teljes válaszlevelük szintén a cikk végén a dokumentumok között megtalálható):

„A Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft. tájékoztatása szerint a Társaságuk számos helyszínen helyezett ki pollereket az utóbbi időben, viszont ezen kihelyezések nem a zöldterület védelmét szolgálták, hanem kizárólag forgalomtechnikai céllal történtek.

2024. őszén a Nagy Lajos király útja 100. -(Egressy út 73a.) sarkon lévő szolgáltatóháznál a gyalogosok védelme és a járdán való parkolás megakadályozása érdekében, az aszfalt járdán 23 db parkolásgátló oszlop került kihelyezésre.

2025. nyarán a korábbi években kialakított, zúzottkő burkolatú parkolók „P” táblázását végezte el forgalomtechnikai/Főépítészi jóváhagyás mellett, mely során az Egressy út – Francia út sarkánál lévő parkoló Francia út végi oldalán, a gyalogosok védelme miatt, azaz a parkoló azon oldalának lezárása érdekében 5 db hajlított csőkorlát és a járdában 1 db oszlop (poller) telepítése történt meg.

Az Egressy úton a Gizella u.-Szobránc u. közötti/SPAR előtti parkolóban (a műszaki átadás-átvétel során felvetett, Budapest Közút Zrt. egyeztetéssel) 3 db hajlított csőkorláttal szintén lezárásra került a Gizella utcai oldal”.

Emellett a kérésemnek megfelelően a Főmérnökség egy táblázatot is csatolt (a cikk végén a dokumentumokban megtekinthető), amelyből az látszik, hogy 2024 ősze, tehát az új testület megalakulása óta 3 helyszínen, 31 db parkolásgátló elem kihelyezésével történt parkolásgátlás és ezek mind forgalomtechnikai célzattal valósultak meg.

Az abszolút pozitív, hogy a 2025. évi tervben a 23 helyszínből 22 olyan helyszín is van, ahol a zöldfelület megvédését célozva terveznek parkolásgátló elemeket kihelyezni. Ez mindenképpen előrelépés. Az elemek kihelyezésére az Ungvár utcában két szakaszon, a Bagolyvár utcában, a Mogyoródi úton két szakaszon, a Fogarasi úton, a Róna közben, a Pillangó parkban és más helyszíneken kerül majd sor. Az összes helyszín a fentebb említett táblázatban megtalálható. Azért ezeket a helyszíneket emeltem ki, mert itt tervezik a legnagyobb számban parkolásgátló elemek telepítését.

A ZÖR által megküldött adatok alapján 2024-ben január 1. és július 31. között az önkormányzati rendészet a fenti rendeletek pontjainak megsértése miatt zöldfelületen parkolási ügyben 620 alkalommal adott figyelmeztetést és 6651 esetben tett önkormányzati feljelentést. Az idei év azonos időszakában ezek a számok jelentősen csökkentek: 67 figyelmeztetés és 4839 önkormányzati feljelentés született zöldfelületi parkolás kapcsán.

Amikor a zöldfelület károsodik – ami objektíven megállapítható – vagy azt veszélyezteti, akkor a rendészet kerékbilincset is alkalmazhat a közösségi együttélés szabályairól szóló rendelet korábban részletezett pontja alapján. Ezeknek az eseteknek a száma jelentősen nőtt 2024-hez képest: 2024. január 1. és július 31. között 196 db kerékbilincset helyeztek el autókon a rendészek zöldfelület-károsítás miatt. Ez 2025-ben már 420 db volt július 31-ig, ami 114%-os növekedés, vagyis több mint a duplája a tavalyi évnek. A ZÖR által küldött táblázatban szerepel az is, hogy mely helyszíneken osztották ki ezeket a kerékbilincseket, amiből kitűnik, hogy a Miskolci utcában 364 ilyen eset volt idén (2025. évi összes zöldfelületi parkolás miatt kiadott kerékbilincs 87%-a).

3. Mi történik a zöldfelülettel, miután a parkolásgátlás megtörtént?

Erre a kérdésre a jegyzőtől és a Főmérnökségtől is kaptunk választ, ám azok egymásnak némileg ellentmondanak:

A jegyző szerint „Azokon a területeken, ahol a parkolásgátló elemek telepítése megtörtént, gondoskodunk az érintett terület újra füvesítésével a zöldfelület helyreállításáról és a taposási kár megszüntetéséről.” Ezzel szemben a Főmérnökség tájékoztatása szerint a megrongált zöldterületek helyreállítására vonatkozóan nem rendelkezik információval. „A Főmérnökségünk által tapasztaltak alapján a pollerel levédett zöldfelületek lassú ütemben ugyan de regenerálódnak és idővel újra kizöldülnek”.

Arra, hogy valóban történik-e kármentesítés, vagy csak hagyják, hogy magától újra rendbe jöjjön a terület, nem kaptam választ és őszintén remélem, hogy nem a második verzió az igaz, hanem egy ilyen intézkedés után a Zuglói Zrt. zöldfelületkezeléssel foglalkozó részlege megteszi a szükséges lépéseket a terület mihamarabbi regenerációja érdekében. Mivel az új városvezetés alatt még nem zárult le egyetlen zöldfelület-védelmet célzó parkolásgátlás sem, ezért tényleg semmilyen információval nem rendelkezem arról, a gyakorlatban megvalósulnak-e a jegyző által említett helyreállítási munkák.

4. Kőszeg utcai játszótér – a zöldfelületen parkolást szabályozó jogszabályok ellentmondásainak állatorvosi lova

Az elmúlt időszakban egy helyi lakos Facebook-posztjából értesültem arról, hogy a Kőszeg utcai játszótéren és környékén nagy számban fordul elő a zöldfelületen parkolás, ami kimondottan zavarja a környéken lakók egy részét. Már a posztoló által kitett képek és a Google street view képek alapján is megalapozottnak láttam a panaszt, de kimentem személyesen is a helyszínre. Amint az a lentebbi képeken látható, tényleg elég áldatlan állapotok uralkodnak a játszótér körül, de ha a teljes utcát nézem, akkor sem sokkal jobb a helyzet.

Az egyik képen látható, hogy van példa arra is, hogy a játszótér kapujába parkolnak. Ez nem csak zavaró, amikor valaki kisgyerekekkel és egyéb eszközökkel (babkocsi, kismotor stb.) próbálja megközelíteni a bejáratot, hanem balesetveszélyt is hordoz magában.

A második képen látható, amiről az előző részben írtam, hogy a kavicsos részen ugyan látszik, hogy van némi zöld és feltételezhetően ez korában jóval sűrűbb volt. A legalsó képen pedig látható, hogy a zöld parkolásgátló elemek könnyen kikerülhetők és ezt a lehetőséget egyes autósok ki is használják. Nagy foltokban látszik, hol parkolták ki ezt a részt is a játszótér előtt.

Egy helyi lakos már a közösségi média oldalán jelezte, hogy ha kell, minden nap bejelenti ezeket az eseteket a ZÖR számára, ameddig nem javul a helyzet. Ebben az ügyben én is felajánlottam neki a segítségemet és jeleztem a polgármester úrnak és a ZÖR-nek is az esetet.

A Rendészet vezetője válaszában jelezte, hogy nem ismeretlen számukra a jelenség: „Mi is észleltük, hogy a játszótér két bejáratához vezető kavicsos >>ösvényre<< rendszeresen felparkolnak, e cselekmények miatt több lakossági panaszbejelentést is kaptunk. Messzemenően egyetértek vele, hogy az ilyen parkolás jelentősen megnehezíti a játszótér gyalogos megközelítését, emiatt érthetően irritálja az embereket. Azonban sajnálatosan ez nem ütköztethető a KRESZ előírásaiba, figyelembe véve a rendőrség KRESZ 40. § (1) bekezdéséhez fűzött jogértelmezését (miszerint e rendelkezés csak az úttesten történő megállásokra alkalmazható) valamint a járda KRESZ 1. számú függelék I. fejezet b) pont szerinti, illetve a gyalogút o) pont szerinti fogalmát. Továbbá, mivel egy szándékoltan kavicsborítású területrészen áll a gépjármű, az Önkormányzat közterület-használati rendeletének 9. § n) pontja szerinti zöldfelület-károsító parkolás sem valósulhat meg”. Vagyis a fentebb leírt jogszabályi ellentmondásnak egy nagyon szép példája a Kőszeg utcai játszótér környéke.

A jó hír az, hogy a számos lakossági panasz következtében elkezdtek a megoldáson dolgozni, melyről a ZÖR vezetője azt írja: „A kapott bejelentések nyomán tartott helyszíni szemlénk alkalmával mi is arra a következtetésre jutottunk, hogy feltétlenül szükséges – már most, későbbi egyéb intézkedésektől, fejlesztésektől függetlenül – parkolásgátló műtárgyak létesítése annak érdekében, hogy a játszótér bejáratának gyalogos megközelítésére szolgáló „kavicsos ösvények” elparkolását megakadályozzuk. Ennek érdekében az esetet követően haladéktalanul jelentés készült, mely a Polgármesteri Hivatal Főmérnöksége felé továbbításra került a műtárgyak mielőbbi telepítése céljából.” Azt javasoltam a Rendészetnek a nekik címzett levelemben, hogy a balesetveszély megelőzése érdekében legalább a játszótér bejáratától mindkét irányban 20-20 méterre legyenek kihelyezve parkolásgátló pollerek, hogy ezt az áldatlan helyzetet felszámolhassuk.

A ZÖR vezetője ugyan azt írja, hogy ők elküldték a jelentést és javaslatot tettek a pollerek kihelyezésére a Főmérnökségnek, ugyanakkor a Főmérnökség által küldött táblázatban látható, hogy a Kőszeg utca – egyelőre – nem szerepel azon helyszínek között, ahol parkolásgátlást terveznek 2025-ben. A polgármesteri kabinet részéről azt a visszajelzést kaptam, hogy a polgármester szeptember elején személyesen is bejárja a helyszínt és ezt követően várhatók további intézkedések.

A fentebb már részletezett procedúra miatt azonban szinte biztosra veszem, hogy az idei évben ezen a helyszínen a parkolásgátlási munkálatok nem fognak elindulni. Ha a polgármester úr is megalapozottnak látja a Rendészet által tett jelentést, akkor elindulhat a pollerezési terv összeállítása, majd annak beküldése a Budapest Közútnak véleményezésre, majd pozitív vélemény esetén a Zuglói Zrt. megbízása a kivitelezéssel és majd csak ezután következik az elemek tényleges kihelyezése a helyszínre. Remélem, hogy a Kőszeg utcában már nem kell majd sokat várni arra, hogy a tényleges intézkedés megtörténjen. A megvalósítást pedig 2026. első negyedévére vállalhatónak tartanám.

A bejegyzésekben felhasznált adatokat az alábbi helyekről kértem ki és kaptam meg: