Az RWi Textilservice nem egyszerűen egy mosodacég. A történetük mutatja meg a legtisztábban, hogyan néz ki ma a magyar oligarchikus közbeszerzési rendszer a gyakorlatban: ugyanaz a kör, ugyanazok a megbízások, a verseny pedig csak formaság. Ezután a munkavállalói jogok és a dolgozók egészsége, valamint biztonsága már csak sokadlagos szempont. 

A cég a Pintérhez és Rogánhoz köthető B+N-csoporthoz tartozik, azaz ahhoz az üzleti körhöz, amely az elmúlt években a leghatékonyabban csatlakozott rá az állami pénzcsapokra. Rajtuk kívül csak a Mészároshoz tartozó cégek teljesítenek jobban a  közbeszerzéseken. Ők nyerték a takarítási feladatokat egészségügyi intézményeknél, a Liszt Ferenc Repülőtéren, a MÁV-nál, a Volánbusznál és a Készenléti Rendőrségnél is, csak hogy pár példát említsek. És fontos, hogy itt nem arról van szó, hogy egy sikeres piaci cég állami tendereket nyer. Fordítva: ma Magyarországon az állami megrendelések pumpálják fel és teszik „sikeressé” ezeket a vállalatokat. Az RWi és elődcégei tökéletesen illeszkednek ebbe a modellbe.

Egy mosoda mind felett 

A B+N stratégiai lépésekkel felvásárolta a mosodai konkurenciát. Több egymásra épülő akvizícióval erősítette meg mosodapiaci pozícióját: 2017-ben megvette a Referencia Mosodák Zrt.-t, amelybe beolvadt a Szervízcentrál Kft. és a Magyar Egészségügyi Mosodák cégcsoport, ugyanabban az évben megszerezte a PFM Zrt.-t is, majd 2020-ban a Nyírségi Patyolat Zrt.-t is. A stratégia bevált: 2022-ben a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) írt ki egy gigantikus, nettó 30 milliárd forintos keretösszegű tendert mosodai szolgáltatásokra és munkaruházatra. A végeredmény: egyetlen ajánlat érkezett, amit így el is fogadtak.

Ezt jogilag ugyan lehet szabályosnak hívni, de valóban versenyről szó sincs. Amikor egy ekkora közpénzes munkára csak egy cég marad a pályán, akkor azt kell megnézni, hogyan szűkült le ennyire maga a pálya. Ez a hazai közbeszerzési rendszer legnagyobb trükkje: mindig csak egy (haveri) cég maradjon a végén, aki gyakorlatilag bármilyen árat beadhat.

De a B+N-csoport már nemcsak a hazai piacon terjeszkedik. Külföldi érdekeltségei is több olyan országban jelentek meg, amelyek kormányai az elmúlt években jellemzően jó viszonyt ápoltak a magyar kormánnyal, például Csehországban (Babiš), Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban (PiS kormány), Bulgáriában, Szlovéniában (Janez Janša) és Olaszországban (Meloni).

Zárt körben keringő közpénz

Ez nem elszigetelt eset. Ugyanez az érdekkör nyeri sorra az állami vagy államközeli megbízásokat. Mosoda, munkaruha, üzemeltetés. A terület változik, a nyertesek köre állandó. 

Az viszont külön pikáns, hogy még a B+N saját vezetőségi jelentése is külön nehézségként ír a magyar kórházak alulfinanszírozottságáról: vagyis még a rendszer egyik nagy nyertese szerint sem működik rendesen az az állami egészségügyi finanszírozás, amelyből közben milliárdos megbízásokat kapnak.

Ez már rég nem a piac logikája. Ez egy bejáratott rendszer, ahol a közpénzt nem egyszerűen elköltik, hanem egy megbízható hálózaton belül keringtetik.

-Sándor Balázs

Kit érdekelnek a dolgozók? 

Miközben a tendernyertes cégek kommunikációja hibátlan, a valóság korántsem ilyen vidám. 2024 novemberében kigyulladt az RWi szegedi, klinikákat ellátó mosodája. A cég letudta annyival, hogy átszervezéssel megoldották a munkát (így növelve a többi mosoda leterheltségét), és a rendszer ment tovább.

Csakhogy egy másik telephely dolgozója megkeresett minket és súlyos munkavédelmi, valamint tűzvédelmi problémákról és bírságról mesélt. Ezt a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztályának egyik munkatársa egy telefonos érdeklődés során meg is erősítette. A szolnoki mosodában dolgozó forrásunk szerint komoly szabálytalanságok állnak fenn, amik veszélyeztetik a munkavállalók biztonságát és egészségét. Többek között a jelentős mennyiségű gyúlékony textilpor jelenléte és a megfelelő elszívás, szellőzés hiánya miatt állandó a tűzveszély az épületben, ám a tűzvédelmi előírások csak ímmel-ámmal vannak betartva. Ezekről az állításokról szerettünk volna mi magunk is meggyőződni, ezért kérdésekkel fordultunk az RWi Textilservices Zrt-hez és az illetékes kormányhivatalhoz is. Utóbbi nekünk nem adott hivatalos tájékoztatást, de telefonon sikerült elérnünk őket. 

Aggódó dolgozóként hívtam fel az interneten elérhető telefonszámot és érdeklődtem afelől, hogy mi lett a mosodában végzett ellenőrzés vége, mert minket a főnökség nem tájékoztatott semmiről, pletykákat viszont hallok. Pontos információkat nem adtak ki, de a beszélgetés során visszakérdezett az ügyintéző, hogy pontosan melyik kifogás miatt érdeklődöm. Amikor mondtam, hogy a tűzvédelmi szabályok be nem tartása miatt aggódok, akkor mondta, hogy jogosan a félelmeim és tehetek névtelen bejelentést, ami után újra kimennek ellenőrizni. Ezt a bejelentést meg is tettem, aminek az eredményét továbbra is várom. 

-Sándor Balázs

Tehát ebben az esetben is a garantált közpénzes bevételek mögött egy hanyag, a biztonságot és a munkavállalók jogait másodlagosként kezelő működés állhat. A NER modellben ugyanis nem az a lényeg, hogy milyen minőségben működik egy szolgáltatás, hanem az, hogy mennyire hatékonyan tudnak ezekből a pénzekből eltenni. A munkavállalók egészsége és munkavégzési körülménye pedig csak sokadlagos – ahogyan azt a gödi Samsung gyár példájából is láttuk. 

Az RWi történetében nem az a kérdés, tudnak-e textíliát mosni. Bár egy dolgozó állításai szerint ott is van mit javítani. A valódi kérdés az, hogyan lesz egy cég megkerülhetetlen szereplő ott, ahol az állam költ. Illetve tiszteletben tartják-e a munkavállalók jogait, vagy szimplán egy pótolható fogaskeréknek tekintik őket. 

Az MKKP megoldása

A Kutyapárt az ilyen típusú összefonódások és a verseny hiánya ellen a közbeszerzési rendszer teljes átalakítását tartja megfelelő megoldásnak. Ennek alapja a piac megnyitása a kisebb szereplők előtt és a központosított tenderek felszámolása, hogy ne csak egy szűk elit rúghasson labdába. Bevezetnénk egy automatikus, adatalapú árellenőrző rendszert, amely a piaci átlagárakkal vetné össze az ajánlatokat, megakadályozva a durva túlárazásokat. A közbeszerzési kiskapukat, például a kis értékű meghívásos tendereket bezárnánk, az alvállalkozói láncokat és műszaki leírásokat pedig teljes mértékben nyilvánossá tennénk. Emellett a Kutyapárt szigorítaná a „kiemelt kormányzati beruházások” kategóriáját is, amely jelenleg lehetővé teszi a baráti cégeknek, hogy minden környezetvédelmi vagy önkormányzati szabályt megkerüljenek.

A munkavállalók jogait pedig a sztrájkjog erősítésével és a panaszok valós kivizsgálásával erősítenénk. Egyetlen hazai munkavállaló egészsége sem szenvedhet kárt munkavégzés közben – legyen szó Gödről vagy Szolnokról. Vagy éppen piaci szereplőről vagy NER-ről.

Ha neked is van hasonló sztorid, ahol pénzzel kitömött NER-es cégek szabálytalanságokat követnek el, vagy nem veszik komolyan a munkavállalói jogokat, akkor keress minket.

Szavazz a Kutyapártra, hogy embert juttassunk a parlamentbe!

Sándor Balázs
MKKP listavezető