Védett sírok siralmas állapotban: helyzetjelentés a Farkasréti temetőből

Neulinger Ágnes

 

Lázár Jánosnak, a Fidesz országgyűlési képviselőjének egy korábbi beszéde szerint „sokat elárul az országról, hogy milyen állapotban van az a hely, ahová imádkozni járunk, és milyen állapotban vannak azok a helyek, ahol földi utunk befejeztével kerülünk1. Eszerint a Farkasréti temető védett sírjainak méltatlan állapota egy tiszteletet nem ismerő és a múltjával nem eléggé törődő ország képét mutatja.

A XII. kerületben található az országos jelentőségű Farkasréti temető, amely 126 éve2 nyílt meg és több mint 70 holdnyi területen terül el. A sírkert a harmincas-negyvenes években lett nemzeti temetkezési emlékhely köszönhetően a tudományos, üzleti és művészvilág ide temetett ismert képviselőinek. Ezt követően a hatvanas-hetvenes években vált a nemzet első számú sírkertjévé a Kerepesi úti temető ötvenes évekbeli ellehetetlenülése után3. Jelentősége mind a főváros, mind a nemzet szempontjából meghatározó, Farkasrét jelenleg is elsőszámú temetkezési helye a gazdasági és tudományos elitnek, a politikai és egyházi szférának, valamint a művészeti és sportvilág kiválóságainak. 4

Jelentőségének ellenére a Farkasréti temető meglehetősen lepusztult állapotban van. A gyalogos közlekedést nehezítik a földből kiálló rudak és buckák, a környezetet rontja a leharcolt, vagy csak a keretüket hátrahagyott padok képe, miközben egy esős napon sétálva akár mélyen dagonyázhat a sárban a látogató. Mindennél csak a védett sírok helyzete elszomorítóbb a sírkertben.

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) honlapja szerint5 a Farkasréti temetőben összesen 1931 védett sír található6. A honlap szövege szerint a védettségről a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) dönt, a védetté nyilvánított sírok nem felszámolhatók, felettük a rendelkezési jogot a Nemzeti Örökség Intézete gyakorolja. Minden védett sírral kapcsolatos kérelmet a NÖRI-hez kell benyújtani.

 

Mit jelent egy sír esetében a védettség?

„Magyarország megbecsüli mindazokat a személyeket, akik kiemelkedő tevékenységükkel szolgálták a nemzet érdekeit, segítették az ország fejlődését, öregbítették a magyarság hírnevét. Ezért ezen személyek nyughelyét – amennyiben azok Magyarország területén találhatóak, – a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: NEKB) – a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 15. § (1) bekezdése alapján – a nemzeti sírkert részévé nyilvánítja, védettség alá helyezi.”7

„A Nemzeti Örökség Intézete létrehozásáról szóló 144/2013. (V. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján a nemzeti sírkertbe sorolt temetkezési helyek vonatkozásában a Nemzeti Örökség Intézete (a továbbiakban: NÖRI) látja el a védelmet azáltal, hogy gyakorolja a Ttv. 22. § (2) bekezdése szerinti rendelkezési jogot, ideértve a sírnyitással kapcsolatos hozzájárulást is. A felhatalmazás alapján a NÖRI hozzájárulása szükséges a nemzeti sírkertbe sorolt védett sírokon található síremlékek felújításakor is.
A NEKB és a NÖRI rendkívül nagyra értékeli, amennyiben egy védett sírhelyet az eredeti állapota helyreállításával felújítanak. Helyteleníti azonban azokat a közelmúltban előfordult eseteket, amelyek során a felújítást a jogszabályok figyelmen kívül hagyásával, a NÖRI hozzájárulása nélkül valósították meg.”

A gondozás kapcsán így szól a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint a Nemzeti Örökség Intézete módszertani ajánlása: „A temető fenntartója felkérhet civil szervezeteket (például katonai hagyományőrzőket, cserkészegyesületeket), iskolákat, más intézményeket évente a sírok gondozására, rendbetételére. A gondozás minden esetben terjedjen ki a sírok környezetére is. Továbbá a NÖRI korábbi társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatójának 2018-as nyilatkozata szerint „a védett sírokat, amennyiben az ott nyugvó családja megvan, akkor ők, ha nincs, akkor meg a NÖRI igyekszik karbantartani.”8

Nagyon szépen hangzik mindez, csak sajnos a valóság nem ezt mutatja. A hangzatos mondatok mögött gyakorlatilag nincs semmi. A védettség a gyakorlatban annyit jelent csak, hogy az adott sír nem szüntethető meg (ami persze fontos dolog), de tiszteletadásról, emlékhelyről és az elhunytak emlékének megbecsüléséről számos esetben szó nincs. Ráadásul a NÖRI munkája nem átlátható, a védetté nyilvánítás folyamata, a döntés szempontjai nyilvános forrásokból nem hozzáférhetők. Mindezt igazolják az alábbi esetek, amelyek között egészen kirívók is vannak a védett művész sírok helyzetét tekintve.9

 

1. Harsányi Zsolt sírja

Harsányi Zsolt10 (1887-1943) író, műfordító, színházigazgató könyvein generációk nőttek és nőnek fel, életrajzi regényei lebilincselően mutatják be olyan magyar történelmi személyiségek életét, mint Petőfi Sándor, Munkácsy Mihály, Liszt Ferenc, Hunyadi Mátyás, Zrínyi Miklós – csak néhányat említve az általa feldolgozott élettörténetek közül. Harsányi Zsolt 1943. november 29-én halt meg, a Farkasréti temető 10-1-9 számú sírhelyén van eltemetve. A most bemutatandó sírok közül ez van a legjobb állapotban, „csak” az egyik oldala van megsüllyedve, a természet burjánzása folytán a sírt lassan beterítő borostyán egyelőre a feliratot nem érte el, a moha diszkrét bájjal ül a síron és a név is elég jól olvasható. Az a tény, hogy szerepel a síron az elhunyt neve nagy dolog, ahogy az majd a későbbi esetekből látható lesz. Sajnos az évszámok elkopóban vannak és nem valószínű, hogy a sírt könnyen megtalálja a tiszteletét tenni kívánó látogató.

 

2. Hubay Miklós sírja

Hubay Miklós (1918–2011) Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja11. Hubay Miklós darabjait játszották a Magyar Nemzeti Színházban, tanított a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, írt film forgatókönyveket, közreműködött az első magyar musical megalkotásában és sokat tett a magyar irodalom külföldi népszerűsítéséért. 2011-ben halt meg, a sírja a Farkasréti temető 20/2-1-758 számú helyén található, védett és jelenleg így néz ki:

Azonban a képen látható, még jó állapotú, a gyomból előbúvó fejfa nem az övé, hanem fia emlékét jelzi. Az ő – és felesége – régi fából készült fejfáját a fotó elkészítéséhez a sír mögötti gazból kellett a sírra helyezni. Így jobban látható, hogy a teteje letört és a nevek szinte olvashatatlanok rajta. A síron burjánzik a gaz és a roncsolódott fejfa most a síron hever.

 

3. Szőts István sírja

Szőts István12 (1912–1998) Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró. A nevéhez olyan korszakalkotó művek tartoznak, mint az Emberek a havason (díjat nyert 1942-ben a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon) és az Ének a búzamezőkről. Szőts István az 1956-os forradalom bukása után emigrált, Bécsben élt és ott is halt meg. Sírja a Farkasréti temető 20/2-1-98. számú helyén található meg a képen látható állapotban. A sírt teljesen elfedi a borostyán és a gaz. 

A növényzet leszedése után előbukkant a sírt díszítő szobor, de név és évszám sehonnan nem került elő. A sír gyakorlatilag jelöletlen, ezáltal a megtalálása a nem szakértő látogatónak (szinte) lehetetlen, a tiszteletadás leghalványabb jele is hiányzik innen.

 

4. Herczenik Miklós sírja

Herczenik Miklós13 (1930-1986) operatőr, filmrendező, számos játékfilm és rövidfilm kötődik a nevéhez, 1973-ban a párizsi nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert. Sírja a Farkasréti temető 21/1-2-77. számú sírhelyén található a moha és borostyánköpeny jótékony leple alatt. A név szinte olvashatatlan a kövön, az évszám alig látszik. A sír ápolatlan, elvadult állapotban van.

 

5. Ungvári Lajos sírja

Ungvári Lajos14 (1902-1984) Kossuth-díjas szobrászművész. Olyan köztéri szobrok kötődnek a nevéhez, mint Mikszáth Kálmán portrészobra Szegeden, Ybl Miklós portrészobra Székesfehérváron, de részt vett a budapesti Kossuth téren álló Kossuth-emlékmű mellékalakjainak mintázásában is. Sírja nem méltó a munkásságához.

 

+1 Góth Ella és Góth Sándor sírja

A színművész házaspár a második világháború előtti színjátszás meghatározó alakja volt. Síremléküket 1939-ben állították, jelenleg teljesen gondozatlan állapotban van, egy gaztenger közepén áll. Az emlékműről elérhető az interneten egy 8 évvel ezelőtti kép, ott még láthatóan gondozott volt a sírhely.

Mai kép

Korábbi fotó15

 

Évente 5-6

A NÖRI a Farkasréti temetőben (általában) évente 5-6 sírt újít fel, de hogy mi alapján, az nem tudható. Mindenesetre a fenti sírok láthatóan eddig nem voltak felújításra méltók és ezek helyett (valamint hasonló állapotú társaik helyett) − legalábbis az utóbbi években − rendre jobb állapotú, felújítást alig igénylő sírok kaptak javítást. Tóth Vilmos, temetőkkel, temetkezési kultúrával foglalkozó történész és antropológus szerint a Farkasréti síremlékeknek a „megfelelő védelme a nemzeti emlékhelyeinkhez kapcsolódó legsürgetőbb feladatok egyikét jelenti”. Sajnos azonban még nem tartunk ott, hogy ez a feladat ellátásra kerüljön és úgy látszik az ország abban (sem) teljesít jobban, hogy az ország kultúrájáért, hírnevéért sokat tett halottairól méltóan emlékezzen meg.

 

JEGYZETEK

1 Érdekesség, hogy a Farkasréti temető megnyitásának napja, 1894. április 1. egybeesett Kossuth Lajos temetésének napjával. Kossuthot félmilliós tömeg kíséretében a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Forrás: http://bfl.archivportal.hu/statikus/kossuth-lajos-bucsuztatoja

2  A Kerepesi úti temető történetéről Tóth Vilmos: A Kerepesi úti temető másfél évszázada. In: A Kerepesi úti temető I. Budapesti Negyed 7: 2 (1999), 3-126. old. munkájában lehet részletesen olvasni.

3 Tóth Vilmos munkája gazdag részletességgel mutatja be a Farkasréti sírkert történetét, lásd Tóth V. (2003): „A Farkasréti temető története”: Budapesti Negyed 40 (11/2). A Farkasréti temető – I, 3–95. http://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/toth.html

4 Forrás: http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/

5 Benne a Farkasréti temetőben (1905 sír), a Farkasréti izraelita temetőben (5 sír) és a Farkasréti Mindszentek plébániatemplom urnatemetőjében (1 sír) található sírhelyek.

6  Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A15K0591.EGK&txtreferer=00000001.txt

7 Forrás: https://www.breuerpress.com/2018/09/05/otezer-vedett-sirt-gondoz-a-nori/

8 Az esetek bemutatása a helyszínen tett látogatás és a bessenyei.hu honlap beszámolói alapján született.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Harsányi_Zsolt

10 https://hu.wikipedia.org/wiki/Hubay_Miklós

11 https://hu.wikipedia.org/wiki/Szőts_István

12 https://hu.wikipedia.org/wiki/Herczenik_Miklós

13 https://hu.wikipedia.org/wiki/Ungvári_Lajos

14 Forrás: https://www.kozterkep.hu/19297/gothne-kertesz-ella-es-goth-sandor-siremleke#

Komment!
Ez is érdekelhet:
Szintet lépett az önkormányzat/Fonti Krisztina/fidesz propaganda: “FONTOS, HOGY NE CSAK A MILLIÁRDOSOK KÖLTÖZHESSENEK A HEGYVIDÉKRE!” (sírva röhögős)

Befújta a szél az ablakon az Önkormányzat egészen hihetetlen szórólapját (az adófizetők ezúton is köszönik az erre elköltött közpénzt és Read more

Gergely Kovacs, Candidate for Local Mayor

Dear Expats living here in the 12th district, As you may be aware, mayoral and municipal elections will be held Read more

Információk a XII. kerületi előválasztásról

Mikor? 2024. április 8. 8:00 óra és április 14. 19.00 óra között. Ki szavazhat? Szavazhat mindenki, aki 2024. június 9-ig Read more