Védett sírok siralmas állapotban: helyzetjelentés a Farkasréti temetőből

Neulinger Ágnes

 

Lázár Jánosnak, a Fidesz országgyűlési képviselőjének egy korábbi beszéde szerint „sokat elárul az országról, hogy milyen állapotban van az a hely, ahová imádkozni járunk, és milyen állapotban vannak azok a helyek, ahol földi utunk befejeztével kerülünk1. Eszerint a Farkasréti temető védett sírjainak méltatlan állapota egy tiszteletet nem ismerő és a múltjával nem eléggé törődő ország képét mutatja.

A XII. kerületben található az országos jelentőségű Farkasréti temető, amely 126 éve2 nyílt meg és több mint 70 holdnyi területen terül el. A sírkert a harmincas-negyvenes években lett nemzeti temetkezési emlékhely köszönhetően a tudományos, üzleti és művészvilág ide temetett ismert képviselőinek. Ezt követően a hatvanas-hetvenes években vált a nemzet első számú sírkertjévé a Kerepesi úti temető ötvenes évekbeli ellehetetlenülése után3. Jelentősége mind a főváros, mind a nemzet szempontjából meghatározó, Farkasrét jelenleg is elsőszámú temetkezési helye a gazdasági és tudományos elitnek, a politikai és egyházi szférának, valamint a művészeti és sportvilág kiválóságainak. 4

Jelentőségének ellenére a Farkasréti temető meglehetősen lepusztult állapotban van. A gyalogos közlekedést nehezítik a földből kiálló rudak és buckák, a környezetet rontja a leharcolt, vagy csak a keretüket hátrahagyott padok képe, miközben egy esős napon sétálva akár mélyen dagonyázhat a sárban a látogató. Mindennél csak a védett sírok helyzete elszomorítóbb a sírkertben.

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) honlapja szerint5 a Farkasréti temetőben összesen 1931 védett sír található6. A honlap szövege szerint a védettségről a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) dönt, a védetté nyilvánított sírok nem felszámolhatók, felettük a rendelkezési jogot a Nemzeti Örökség Intézete gyakorolja. Minden védett sírral kapcsolatos kérelmet a NÖRI-hez kell benyújtani.

 

Mit jelent egy sír esetében a védettség?

„Magyarország megbecsüli mindazokat a személyeket, akik kiemelkedő tevékenységükkel szolgálták a nemzet érdekeit, segítették az ország fejlődését, öregbítették a magyarság hírnevét. Ezért ezen személyek nyughelyét – amennyiben azok Magyarország területén találhatóak, – a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: NEKB) – a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 15. § (1) bekezdése alapján – a nemzeti sírkert részévé nyilvánítja, védettség alá helyezi.”7

„A Nemzeti Örökség Intézete létrehozásáról szóló 144/2013. (V. 14.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján a nemzeti sírkertbe sorolt temetkezési helyek vonatkozásában a Nemzeti Örökség Intézete (a továbbiakban: NÖRI) látja el a védelmet azáltal, hogy gyakorolja a Ttv. 22. § (2) bekezdése szerinti rendelkezési jogot, ideértve a sírnyitással kapcsolatos hozzájárulást is. A felhatalmazás alapján a NÖRI hozzájárulása szükséges a nemzeti sírkertbe sorolt védett sírokon található síremlékek felújításakor is.
A NEKB és a NÖRI rendkívül nagyra értékeli, amennyiben egy védett sírhelyet az eredeti állapota helyreállításával felújítanak. Helyteleníti azonban azokat a közelmúltban előfordult eseteket, amelyek során a felújítást a jogszabályok figyelmen kívül hagyásával, a NÖRI hozzájárulása nélkül valósították meg.”

A gondozás kapcsán így szól a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint a Nemzeti Örökség Intézete módszertani ajánlása: „A temető fenntartója felkérhet civil szervezeteket (például katonai hagyományőrzőket, cserkészegyesületeket), iskolákat, más intézményeket évente a sírok gondozására, rendbetételére. A gondozás minden esetben terjedjen ki a sírok környezetére is. Továbbá a NÖRI korábbi társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatójának 2018-as nyilatkozata szerint „a védett sírokat, amennyiben az ott nyugvó családja megvan, akkor ők, ha nincs, akkor meg a NÖRI igyekszik karbantartani.”8

Nagyon szépen hangzik mindez, csak sajnos a valóság nem ezt mutatja. A hangzatos mondatok mögött gyakorlatilag nincs semmi. A védettség a gyakorlatban annyit jelent csak, hogy az adott sír nem szüntethető meg (ami persze fontos dolog), de tiszteletadásról, emlékhelyről és az elhunytak emlékének megbecsüléséről számos esetben szó nincs. Ráadásul a NÖRI munkája nem átlátható, a védetté nyilvánítás folyamata, a döntés szempontjai nyilvános forrásokból nem hozzáférhetők. Mindezt igazolják az alábbi esetek, amelyek között egészen kirívók is vannak a védett művész sírok helyzetét tekintve.9

 

1. Harsányi Zsolt sírja

Harsányi Zsolt10 (1887-1943) író, műfordító, színházigazgató könyvein generációk nőttek és nőnek fel, életrajzi regényei lebilincselően mutatják be olyan magyar történelmi személyiségek életét, mint Petőfi Sándor, Munkácsy Mihály, Liszt Ferenc, Hunyadi Mátyás, Zrínyi Miklós – csak néhányat említve az általa feldolgozott élettörténetek közül. Harsányi Zsolt 1943. november 29-én halt meg, a Farkasréti temető 10-1-9 számú sírhelyén van eltemetve. A most bemutatandó sírok közül ez van a legjobb állapotban, „csak” az egyik oldala van megsüllyedve, a természet burjánzása folytán a sírt lassan beterítő borostyán egyelőre a feliratot nem érte el, a moha diszkrét bájjal ül a síron és a név is elég jól olvasható. Az a tény, hogy szerepel a síron az elhunyt neve nagy dolog, ahogy az majd a későbbi esetekből látható lesz. Sajnos az évszámok elkopóban vannak és nem valószínű, hogy a sírt könnyen megtalálja a tiszteletét tenni kívánó látogató.

 

2. Hubay Miklós sírja

Hubay Miklós (1918–2011) Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja11. Hubay Miklós darabjait játszották a Magyar Nemzeti Színházban, tanított a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, írt film forgatókönyveket, közreműködött az első magyar musical megalkotásában és sokat tett a magyar irodalom külföldi népszerűsítéséért. 2011-ben halt meg, a sírja a Farkasréti temető 20/2-1-758 számú helyén található, védett és jelenleg így néz ki:

Azonban a képen látható, még jó állapotú, a gyomból előbúvó fejfa nem az övé, hanem fia emlékét jelzi. Az ő – és felesége – régi fából készült fejfáját a fotó elkészítéséhez a sír mögötti gazból kellett a sírra helyezni. Így jobban látható, hogy a teteje letört és a nevek szinte olvashatatlanok rajta. A síron burjánzik a gaz és a roncsolódott fejfa most a síron hever.

 

3. Szőts István sírja

Szőts István12 (1912–1998) Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró. A nevéhez olyan korszakalkotó művek tartoznak, mint az Emberek a havason (díjat nyert 1942-ben a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon) és az Ének a búzamezőkről. Szőts István az 1956-os forradalom bukása után emigrált, Bécsben élt és ott is halt meg. Sírja a Farkasréti temető 20/2-1-98. számú helyén található meg a képen látható állapotban. A sírt teljesen elfedi a borostyán és a gaz. 

A növényzet leszedése után előbukkant a sírt díszítő szobor, de név és évszám sehonnan nem került elő. A sír gyakorlatilag jelöletlen, ezáltal a megtalálása a nem szakértő látogatónak (szinte) lehetetlen, a tiszteletadás leghalványabb jele is hiányzik innen.

 

4. Herczenik Miklós sírja

Herczenik Miklós13 (1930-1986) operatőr, filmrendező, számos játékfilm és rövidfilm kötődik a nevéhez, 1973-ban a párizsi nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert. Sírja a Farkasréti temető 21/1-2-77. számú sírhelyén található a moha és borostyánköpeny jótékony leple alatt. A név szinte olvashatatlan a kövön, az évszám alig látszik. A sír ápolatlan, elvadult állapotban van.

 

5. Ungvári Lajos sírja

Ungvári Lajos14 (1902-1984) Kossuth-díjas szobrászművész. Olyan köztéri szobrok kötődnek a nevéhez, mint Mikszáth Kálmán portrészobra Szegeden, Ybl Miklós portrészobra Székesfehérváron, de részt vett a budapesti Kossuth téren álló Kossuth-emlékmű mellékalakjainak mintázásában is. Sírja nem méltó a munkásságához.

 

+1 Góth Ella és Góth Sándor sírja

A színművész házaspár a második világháború előtti színjátszás meghatározó alakja volt. Síremléküket 1939-ben állították, jelenleg teljesen gondozatlan állapotban van, egy gaztenger közepén áll. Az emlékműről elérhető az interneten egy 8 évvel ezelőtti kép, ott még láthatóan gondozott volt a sírhely.

Mai kép

Korábbi fotó15

 

Évente 5-6

A NÖRI a Farkasréti temetőben (általában) évente 5-6 sírt újít fel, de hogy mi alapján, az nem tudható. Mindenesetre a fenti sírok láthatóan eddig nem voltak felújításra méltók és ezek helyett (valamint hasonló állapotú társaik helyett) − legalábbis az utóbbi években − rendre jobb állapotú, felújítást alig igénylő sírok kaptak javítást. Tóth Vilmos, temetőkkel, temetkezési kultúrával foglalkozó történész és antropológus szerint a Farkasréti síremlékeknek a „megfelelő védelme a nemzeti emlékhelyeinkhez kapcsolódó legsürgetőbb feladatok egyikét jelenti”. Sajnos azonban még nem tartunk ott, hogy ez a feladat ellátásra kerüljön és úgy látszik az ország abban (sem) teljesít jobban, hogy az ország kultúrájáért, hírnevéért sokat tett halottairól méltóan emlékezzen meg.

 

JEGYZETEK

1 Érdekesség, hogy a Farkasréti temető megnyitásának napja, 1894. április 1. egybeesett Kossuth Lajos temetésének napjával. Kossuthot félmilliós tömeg kíséretében a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Forrás: http://bfl.archivportal.hu/statikus/kossuth-lajos-bucsuztatoja

2  A Kerepesi úti temető történetéről Tóth Vilmos: A Kerepesi úti temető másfél évszázada. In: A Kerepesi úti temető I. Budapesti Negyed 7: 2 (1999), 3-126. old. munkájában lehet részletesen olvasni.

3 Tóth Vilmos munkája gazdag részletességgel mutatja be a Farkasréti sírkert történetét, lásd Tóth V. (2003): „A Farkasréti temető története”: Budapesti Negyed 40 (11/2). A Farkasréti temető – I, 3–95. http://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/toth.html

4 Forrás: http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/

5 Benne a Farkasréti temetőben (1905 sír), a Farkasréti izraelita temetőben (5 sír) és a Farkasréti Mindszentek plébániatemplom urnatemetőjében (1 sír) található sírhelyek.

6  Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A15K0591.EGK&txtreferer=00000001.txt

7 Forrás: https://www.breuerpress.com/2018/09/05/otezer-vedett-sirt-gondoz-a-nori/

8 Az esetek bemutatása a helyszínen tett látogatás és a bessenyei.hu honlap beszámolói alapján született.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Harsányi_Zsolt

10 https://hu.wikipedia.org/wiki/Hubay_Miklós

11 https://hu.wikipedia.org/wiki/Szőts_István

12 https://hu.wikipedia.org/wiki/Herczenik_Miklós

13 https://hu.wikipedia.org/wiki/Ungvári_Lajos

14 Forrás: https://www.kozterkep.hu/19297/gothne-kertesz-ella-es-goth-sandor-siremleke#