Akciók összevissza.
Miután beperelt minket a város, hogy kicseréltük a címerben a bárányt, mi összebékítettük a két címerállatot.
2018-ban elhoztuk a Mikulást a politikába!
Aztán Leányfalun megszerveztük a jelöltek a vitáját. Már, aki eljött. A Mikulás ott volt.
Tüntettünk a sajtószabadság ellen!
Elkészítettük Pomát első közvécéjét. Reméljük lesz másik, mert ez túl szép ahhoz, hogy használják.
Fel is avattuk. Naná!
Pomázon csináltunk beszélgetős padot.
Szentendrén kifestettük a járdát a Ferenczy múzeum előtt. Kétszer is. Mindig vízbázisú festéket használjatok!!! Sose higítósat! Komolyan!
A Kétfarkú boltban összegyűlt adományokból tartósélelmiszert adományoztunk a Vasárnapi Merőkanálnak Szentendrén. Segítettünk kiosztani is.
Egy asztal, és ami mögötte van…
A szentendrei kutyáknak ez a nap is ugyanúgy indult, mint a többi. Délelőtt 10-kor keltünk – két órával azelőtt, hogy lefeküdtünk volna –, és elindultunk a Vasárnapi Merőkanálhoz, hogy segítsünk a tartós élelmiszer kiosztásában.
Két okból volt szükség ránk: egyrészt a Ti adományaitoknak köszönhetően a kiosztott élelmiszerek felét mi adtuk, más részt, ha netán este 8 utánra húzódik az ételosztás, mondhatják, hogy csak minket sétáltatnak.
Krumplit nem mertünk, mostanában rossz a sajtója. Jobb a békesség. De volt tartós tej, tészta, konzervek, felvágott, rizs és csoki is. Ingyen sört nem mertünk vinni, de az örökéletet két marokkal szórtuk. A csomagokért cserébe csak annyit kértünk, ígérjék meg, hogy arra szavaznak, akire akarnak.
Ezúton köszönjük mindenkinek, aki adományával segített, hogy segíthessünk a segítőknek.
Fát ültettünk. Mit fát?! Egész fasort! Másnap(!) az önkormi kihúzta mind egy szálig, és ugyanolyan, de kicsit vastagabb fákat ültetett a helyükre. Amieinket átültették a lakótelepre. Megvannak még. Szépek.
Szigetmonostoron beáraztuk fákat. Piszok drágák lettek. Adtunk az életvédelemnek is.
A Pomázi úton kijavítotttuk néhány nagyobb úthibát, így már csak kábé négyezer kisebb van.
Felújítottuk a Kéki dűlő buszváróját. Nem kicsit. Nagyon. Valószínűleg ez lett Európa legszebb a buszmegállója, csak hát nincs túlságosan szem előtt.
Felállítottunk egy Mészáros féle buszmegállót Boldogtanyánál és elkészítettük az odavezető zebra elejét és végét. A közepe választási igéret mardt csak.
Ez egy kalózhajó. Rósánékatéka pályázatból építette a Kék Hullám egyesület Szigetmonostoron.
Ez a kupac gumitégla pedig a leányfalusi ovi udvarára került, hogy a gyerekek puhára essenek a mászókáról.
Helyi alkotók fényképeiből galériát rendeztünk be a papírgyári buszmegállóban.
Pomázon egy hideg reggelen megmutattuk, hogy milyen lenne, ha lenne zebra az ovinál. Most már tudják, hogy milyen lenne. Ha lenne.
Kitábláztuk a buszoknak Szentendrét
Ha megpróbáltok eljutni Szentendrére, akkor bizony fura helyre visz el benneteket a Google Maps vagy a Waze. Szentendre ugyanis a képen látható kútnál van szerintük, valahol a Sztaravoda úti temető mögött. A turista busz söfőrje azonban világlátott, tapasztalt ember. Nem zavarják meg a keskeny utcák, és a csöndes kertvárosi házak alacsony kerítései. Tudják, hogy ha még ezt az utolsó kanyart is beveszik a busszal, végül szemük elé fog tárulni az igazi Szentendre. Dóri és Suzi végül megszánták helyi lakosokat, akik gyakran szenvedtek a tolató buszok kitartó bíp-bíp-bíp-jétől, és elkészítették az univerzum eddig ismert leghatékonyabb buszelhárító tábláit. Közterületi gyorskötözővel bármit udvariasan elintéző csoportunk pedig kirakta azokat a megfelelő oszlopokra.
Egy megvalósult ígéret. Ürümön a 10-es út körforgalmánál mindkét oldalon mi épíettünk buszmegállót.
Felültünk a zebrazászló hájpra is. Egy egész télen át fúrtunk faragtunk, és mostunk, mostunk, cak mostunk…
… és még csak most kezdünk belejönni. 🙂