Alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be, mert az NVB „nem vizsgálhatja”, jogsértő-e a kormány szuverenitásvédelmi konzultációja és plakátkampánya

Hadházy Ákossal és dr. Heindl Péter jogásszal közös, 2024. január 31-én kelt beadványunkban kifogást nyújtottunk be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a „Ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek!” óriásplakátok, valamint a „szuverenitásvédelmi” nemzeti konzultáció miatt. (Talán emlékeztek, ez még az eggyel korábbi kampány volt, amivel elárasztották az országot.)

Indoklásunk szerint a kormány által közpénzből közzétett hirdetmények több jogunkat is sértik. Ezek konkrétan: 

  • az Alaptörvény XV. cikk  (2) bekezdésébe foglalt, az alapjogaink politikai és más véleményre tekintet nélküli biztosításához fűződő jog
  • az ENSZ-nek a 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 25. cikke szerinti, illetve a 1993. évi XXXI. törvény által kihirdetett Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény (a továbbiakban: EJEE) első kiegészítő Jegyzőkönyve 3. cikke szerinti szabad választáshoz való jog
  • az EJEE 14. cikke szerinti,  politikai és más vélemény alapján való megkülönböztetés nélküli bánásmódhoz való jog
  • az európai parlamenti választás tekintetében ugyanezen jogok az Európai Unióról szóló Szerződés 14. cikk (3) bekezdése, az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta)  39. cikk (2) bekezdése, valamint a Charta 21. cikk (1) bekezdése alapján

Bővebben a januári beadványról:

Az NVB a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 215. § d) pontjára hivatkozva érdemi vizsgálat nélkül elutasította azzal az indokkal, hogy a szabad választáshoz való jog megsértése miatti konkrét kifogásunk elbírálására sem az NVB-nek, sem más választási bizottságnak nincs hatásköre. 

Ezzel az NVB két további jogunkat is megsértette:

  • A Ve.  208. § szerinti, választási alapelv megsértése esetére (is) szóló kifogástételi jog
  • a Ve. 2. § (1) bek. c/ és e/ pontjában rögzített eljárási alapelvek szerinti jogalkalmazáshoz való jog.

Az NVB elutasító határozata ellen, annak törvénysértő voltára hivatkozva felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be a Kúriának. A Kúria azonban március 4-én kelt végzésében az NVB 6/2024-es számú határozatát helybenhagyta.

Álláspontunk szerint a Kúria a helybenhagyó határozatával sérti az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe foglalt, az alapjogaink politikai és más véleményre tekintet nélküli biztosításához fűződő jogunkat, ezért alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be

Azzal érvelünk, hogy mi a szabad választáshoz való jogunkat akarjuk érvényesíteni, amit a magyar állam nem tart be. A kormány ugyanis politikai hirdetményeket tesz közzé, ami tilos, mert beleszól a pártok versenyébe. Az állam politikai semlegességének követelménye a szabad választáshoz való jog egyik kritériuma, és mint ilyen, kötelezően követendő választási alapelv.

Teljesen mindegy, hogy a jogsértő állami politikai hirdetmények közzététele kampányidőszakban, vagy azon kívül történik. Ennek ellenére 2006 óta a Kúria gyakorlata szerint ezt a kérdést a kampányidőszakon kívül nem is vizsgálják: ezt a joggyakorlatot követve utasította el az NVB a mostani panaszunkat, a Kúria pedig ezt helybenhagyta.

Mi ezt most az Alkotmánybiróságon is megtámadtuk arra hivatkozva, hogy egy alapjogunk védelmétől zárnak el bennünket (mégpedig a szabad választáshoz való jogtól). Hogy mit jelent a szabad választás, azt a strasbourgi bíróság precedensértékű döntéseiből lehet meghatározni. Korábban pedig született is olyan döntés, hogy az egyik kritérium az állam politikai semlegessége.

Erre hivatkozva nyújtottuk be az alkotmányjogi panaszt május 3-án. Bár az Alaptörvényben nem szerepel a szabad választáshoz való jog, az viszont igen, hogy mindenkinek az alapjogait egyenlően érvényesíteni kell, fajra, nemre, felekezetre és politikai/egyéb véleményre való tekintet nélkül. Ezt szegi meg a Kúria azáltal, hogy nem engedi érvényesíteni az alapjogunkat.

Véleményünk szerint hátrányos megkülönböztetésben van részünk azáltal, hogy a kormány ilyen plakátokat helyez ki. A szabad választáshoz való jog ugyanis alapjog, aminek feltétele az állam politikai semlegessége.

Fontos hozzátenni, hogy a magyar bíróságok 2019 óta egyáltalán nem ismerik el ezt az alapjogot: ekkor született egy kúriai döntés, ami kimondta, hogy Magyarországon az állam politikai semlegessége nem érvényesül. Arról pedig már korábban, 2016-ban született kúriai döntés, hogy az e választási alapelv sérelme miatt kampányidőszakon kívül benyújtott kifogást a Nemzeti Választási Bizottságnak hatáskör hiányára hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. Van rá esély, hogy a mi panaszunkat is elutasítják, ebben az esetben viszont megyünk tovább: célunk a strasbourgi bíróság elé vinni az ügyet.

Láng Dávid

Komment!
Ez is érdekelhet:
Panaszt tettünk, mert a budafok-tétényi fideszes polgármester gyerekekkel kampányol, a HVB szerint minden oké

Még tavaly indítottuk el a Ne kampányolj gyerekkel! mozgalmat, hogy a 2024-es választásokhoz közeledve megpróbáljunk gátat szabni a politikai pedofíliának. Read more

Valódi szuverenitásvédelem: ilyen volt a Diákváros vs. Fudan fővárosi konzultáció 2021 nyarán

Magyarország nevében Szijjártó külügyminiszter 2015 júniusában aláírta a Kínai állammal az „egy út egy övezet” programban való részvételi szándéknyilatkozatot, ami Read more

Kampányeseménynek álcázott virágültetés az állami számvevőszék szives figyelmébe

Nem, egyáltalán nem arra utalás, hogy esetleg nem feltétlen biztosan az mszp frakciótitkárát kellene megszavazni az önkormányzat köztisztaságáért és zöldfelületeiért Read more

Információk a XII. kerületi előválasztásról

Mikor? 2024. április 8. 8:00 óra és április 14. 19.00 óra között. Ki szavazhat? Szavazhat mindenki, aki 2024. június 9-ig Read more