Alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be, mert az NVB „nem vizsgálhatja”, jogsértő-e a kormány szuverenitásvédelmi konzultációja és plakátkampánya

Hadházy Ákossal és dr. Heindl Péter jogásszal közös, 2024. január 31-én kelt beadványunkban kifogást nyújtottunk be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a „Ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek!” óriásplakátok, valamint a „szuverenitásvédelmi” nemzeti konzultáció miatt. (Talán emlékeztek, ez még az eggyel korábbi kampány volt, amivel elárasztották az országot.)

Indoklásunk szerint a kormány által közpénzből közzétett hirdetmények több jogunkat is sértik. Ezek konkrétan: 

  • az Alaptörvény XV. cikk  (2) bekezdésébe foglalt, az alapjogaink politikai és más véleményre tekintet nélküli biztosításához fűződő jog
  • az ENSZ-nek a 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 25. cikke szerinti, illetve a 1993. évi XXXI. törvény által kihirdetett Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény (a továbbiakban: EJEE) első kiegészítő Jegyzőkönyve 3. cikke szerinti szabad választáshoz való jog
  • az EJEE 14. cikke szerinti,  politikai és más vélemény alapján való megkülönböztetés nélküli bánásmódhoz való jog
  • az európai parlamenti választás tekintetében ugyanezen jogok az Európai Unióról szóló Szerződés 14. cikk (3) bekezdése, az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta)  39. cikk (2) bekezdése, valamint a Charta 21. cikk (1) bekezdése alapján

Bővebben a januári beadványról:

Az NVB a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 215. § d) pontjára hivatkozva érdemi vizsgálat nélkül elutasította azzal az indokkal, hogy a szabad választáshoz való jog megsértése miatti konkrét kifogásunk elbírálására sem az NVB-nek, sem más választási bizottságnak nincs hatásköre. 

Ezzel az NVB két további jogunkat is megsértette:

  • A Ve.  208. § szerinti, választási alapelv megsértése esetére (is) szóló kifogástételi jog
  • a Ve. 2. § (1) bek. c/ és e/ pontjában rögzített eljárási alapelvek szerinti jogalkalmazáshoz való jog.

Az NVB elutasító határozata ellen, annak törvénysértő voltára hivatkozva felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be a Kúriának. A Kúria azonban március 4-én kelt végzésében az NVB 6/2024-es számú határozatát helybenhagyta.

Álláspontunk szerint a Kúria a helybenhagyó határozatával sérti az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésébe foglalt, az alapjogaink politikai és más véleményre tekintet nélküli biztosításához fűződő jogunkat, ezért alkotmányjogi panaszt nyújtottunk be

Azzal érvelünk, hogy mi a szabad választáshoz való jogunkat akarjuk érvényesíteni, amit a magyar állam nem tart be. A kormány ugyanis politikai hirdetményeket tesz közzé, ami tilos, mert beleszól a pártok versenyébe. Az állam politikai semlegességének követelménye a szabad választáshoz való jog egyik kritériuma, és mint ilyen, kötelezően követendő választási alapelv.

Teljesen mindegy, hogy a jogsértő állami politikai hirdetmények közzététele kampányidőszakban, vagy azon kívül történik. Ennek ellenére 2006 óta a Kúria gyakorlata szerint ezt a kérdést a kampányidőszakon kívül nem is vizsgálják: ezt a joggyakorlatot követve utasította el az NVB a mostani panaszunkat, a Kúria pedig ezt helybenhagyta.

Mi ezt most az Alkotmánybiróságon is megtámadtuk arra hivatkozva, hogy egy alapjogunk védelmétől zárnak el bennünket (mégpedig a szabad választáshoz való jogtól). Hogy mit jelent a szabad választás, azt a strasbourgi bíróság precedensértékű döntéseiből lehet meghatározni. Korábban pedig született is olyan döntés, hogy az egyik kritérium az állam politikai semlegessége.

Erre hivatkozva nyújtottuk be az alkotmányjogi panaszt május 3-án. Bár az Alaptörvényben nem szerepel a szabad választáshoz való jog, az viszont igen, hogy mindenkinek az alapjogait egyenlően érvényesíteni kell, fajra, nemre, felekezetre és politikai/egyéb véleményre való tekintet nélkül. Ezt szegi meg a Kúria azáltal, hogy nem engedi érvényesíteni az alapjogunkat.

Véleményünk szerint hátrányos megkülönböztetésben van részünk azáltal, hogy a kormány ilyen plakátokat helyez ki. A szabad választáshoz való jog ugyanis alapjog, aminek feltétele az állam politikai semlegessége.

Fontos hozzátenni, hogy a magyar bíróságok 2019 óta egyáltalán nem ismerik el ezt az alapjogot: ekkor született egy kúriai döntés, ami kimondta, hogy Magyarországon az állam politikai semlegessége nem érvényesül. Arról pedig már korábban, 2016-ban született kúriai döntés, hogy az e választási alapelv sérelme miatt kampányidőszakon kívül benyújtott kifogást a Nemzeti Választási Bizottságnak hatáskör hiányára hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. Van rá esély, hogy a mi panaszunkat is elutasítják, ebben az esetben viszont megyünk tovább: célunk a strasbourgi bíróság elé vinni az ügyet.

Láng Dávid

Komment!
Ez is érdekelhet:
Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere nem tartja magára nézve kötelezőnek a HVB határozatát

Karsay Ferenc, a kerület hivatalban lévő polgármestere, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje és egyéni választókerületi jelöltje 2024. május 9-én a szokásos polgármesteri Read more

A Kutyapárt megválasztott önkormányzati képviselői

Dr. Nánásiné Abonyi Gyöngyi – Budapest I. kerület, Budavár Juhász Veronika – Budapest II. kerület Kocsis Mátyás – Budapest II. Read more

Továbbra is propagandára használja a kormány a vakcinainfós adatbázist – panaszt tettünk az NVB-nél

A koronavírus elleni védőoltáshoz jutás érdekében a https://vakcinainfo.gov.hu/ felületen regisztrálók hozzájárultak e-mail címük mint személyes adatuk kezeléséhez. A Kormány hivatalos oldalán Read more

Megkérdeztük a szegedieket, hogyan lehetne jobb hely a város – íme az eredmény

Elkészült az MKKP Szegedi Közösségi Várostervezés eredményeinek feldolgozása. Összesen 236 véleményt kaptunk az elmúlt egy hónap alatt. A lakosok fő Read more